Új Élet, 1973 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1973-03-15 / 6. szám

Választmányi ülések két körzetben Budai körzet Március 4-én vasárnap tar­­totta választmányi ülését a budai körzet, melyet az Ádár havi emlékező ünnepséggel kötött össze. Bodnár Sándor körzeti elnök a körzet műkö­­dését ismertette és rámutatott az eredményekre, amelyeket a hit és valláskulturális életben elértek. Ezután dr. Seifert Géza a MIOK és BIH elnöke beszédé­­ben a Zájin Ádár alkalmából Mózes tanítómesterünkről em­­lékezett meg. " Foglalkozott Móse rábbénn haladó szelle­­mű tanításaival a Tízparan­­csolat és a Mispotim szellemé­­ben. Beszélt ezután a sabbát sekalim jelentőségéről, ezzel kapcsolatban a hitközségi ta­­gok áldozatvállalásáról és a közösségi munkák szükséges­­ségéről. Felhívta az ülés rész­­vevőinek figyelmét az április 15-i tanácsi választások fon­­tosságára és ezzel kapcsolat­­ban a Hazafias Népfront prog­­ramjának megvalósítására, amely mindannyiunk részére — mondotta — a vallás és lel­­kiismereti szabadságot és bé­­két biztosítja. Majd megkezdődött az ün­­nepi gyászistentisztelet. Dr. Geyer Arthur főrabbi méltatta a nap jelentőségét és megem­­lékezett a körzet múlt évi ha­­lottairól. A gyászünnepségen Doff Imre ,kántor a kórus kí­­séretével énekelt, az orgona kíséretet Klein Ervin látta el. A közös kadis­zma után dr. Harsányi László elnökhelyet­­tes szólott a közönséghez, idézte a budai zsidóság sok évszázados múltját. Az ülés Bodnár Sándor körzeti elnök zárószavaival fejeződött be. Vasváry Pál utcai körzet A VI. Belső Körzet február 25-én tartotta beszámoló ülé­­sét. Klein Vilmos elnök üdvö­­zölte a megjelenteket, majd részletesen beszámolt az 1972 év eseményeiről és megállapí­­totta, hogy a körzet eleget tett úgy vallási, mint kulturális és egyéb kötelezettségeinek. Hangsúlyozta az istentisztele­­tek áhítatosságát és külön megemlékezett a nőcsoport széles körű kulturális és val­­lásoktatási tevékenységéről. Köszönetét fejezte ki a csoport összes tagjainak és elsősorban Lefkovics Árminna elnökasz­­szonynak agilis munkájáért. Kegyelettel emlékezett meg dr. Láng Viktornak, a BIH elnök­­helyettesének, valamint Brá­­wer Henrik elöljáró elhalálo­­zásáról. Apfel Dezső elnökhelyettes elemezte a körzet 1972-es pénz­­ügyi tevékenységét. Majd Lef­­kovics Árminnné a nőcsoport munkájáról beszélt, külön ki­­emelve karitatív munkájukat. Azután dr. Seifert Géza, a MIOK és BIH elnöke emelke­­dett szólásra. Beszédét a Ki­sziszó soros heti szakasznak magyarázatában a sékel tör­­vényével kezdte. Ezzel kap­­csolatban rámutatott a hitköz­­ségi tagok áldozatvállalására. A továbbiak folyamán az ál­­lamunk és felekezetünk jó vi­­szonyáról és annak ápolásáról folytatta beszédét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi levelével kapcsolat­­ban rámutatott arra, hogy or­­szágunkban senkit vallási meg­­győződése miatt hátrány nem érhet. Szólott a Hazafias Nép­­front programját megvalósító április 15-i tanácsi választá­­sok fontosságáról és annak tá­­mogatásáról. Végezetül a hit­­község aktuális problémáit is­­mertette. Dr. Harsányi László elnök­­helyettes hozzászólásában elis­­merését nyilvánította a körzet munkája, vezetősége, hasonló­­képpen női csoportja iránt. A továbbiakban a lelkiismereti szabadság teljes tiszteletben­­tartása mellett a tagságnak minél szélesebb körű aktivizá­­lását szorgalmazta. Annak kapcsán, hogy a körzet elnöke, Klein Vilmos, a gazdasági munkaköréből nyugalomba vo­­nult, külön köszöntötte, a Min­­denható áldását kérve reá és örömének adva kifejezést azért, hogy a körzeti elnök most már teljes idejét a fele­­kezet szolgálatába állíthatja. Haas Károly a nőcsoport igaz zsidó szellemben végzett kórházi munkáját dicsérte, Klein Vilmos zárszavaival ért véget a választmányi ülés. 24 éve áll a közönség szolgálatában a MINŐSÉGI SZŰCS KTSZ 1 Gondoljon a jövő télre, időben tisztíttassa irhabundáját, hozassa rendbe szőrmebundáját és festesse bőrkabátját, az őszi torlódások elkerülése végett . Bőrkabát festés átvevőhely: Irha tisztítás átvevőhely: Fióküzleteink: I. Pasaréti út 101. IV. Árpád út 70. V. Párisi u. 6. V. Haris köz 1. VI. Lenin körút 98. VII. Dohány u. 73—75. VIV Rákóczi út 30. Mintabolt VII., Majakovszkij u. 21. V., Párisi u. 6. VII., Dohány u. 73—75. V., Párisi u. 6. VII. Majakovszkij u. 21. VII. Landler Jenő utca 38. VIII. Luther u. 2. XI. Bartók Béla út 49. XIV. Nagy Lajos kir. út 150. XXI. Rákóczi F. út 120. J. L. Peres: Reb Avreml nem volt kö­­zönséges hegedűs­­ művész volt. Ő már elérte azt a fokot, mely után mindenki vágyódik, amelyet azonban kevesen ér­­nek el: nem hegedűjéből élt, sőt nem is merített hasznot abból. Ha az embernek nin­­csen túl nagy torka, sem tel­­hetetlen szeme és nem akarja mindig teletömni száját, ha minden étel megfelel neki, hi­­deg víz italnak, gyapjú ruhá­­nak — és ha mindezen kívül az asszonynak egy kis boltja is van, akkor az embernek másra már nincs szüksége ezen a világon. Akkor az ember játszhat már jótékony célra is, vagy a mennyei boldogságért, mint Isten hegedűse — az ő szent neve dicsőségéért. Ilyen volt vele Avreml is. Szombat kimenetelekor a nyugalom napjának melódiáit játsza Avreml és Baile, az asz­­szonya ül­ mellette és megtelik a szíve örömmel egy egész hét­­re. Az utcán emberek állnak, hallgatják és szomjas lélekkel isszák a dalokat. Néha vele énekelnek megdicsőülten. Ilyenkor az egész falu szom­­bati dalokat énekel. Hétközben Baile az üzletben ül, Jeb Avreml pedig a szűk kis szobában olvas az abla­­kocska előtt. Szíve nyitva az ég felé, szeme Dávid király zsoltárain nyugszik; dicsérő énekeket és himnuszokat zeng ajka és remeg a boldogságtól. Kinyújtott kezével a hegedű húrjait pengeti, mely előtte nyugszik az asztalon. Most lassan kinyílik az ajtó. Habozva lép be vőlegény, me­­nyasszony. Meghajtják fejü­­ket, pirosan és zavartan állnak vele Avreml előtt, ő nevet és már tudja is, mit akadnak. Évek óta jegyesek, csak nagy megerőltetéssel tudták megta­­karítani a talisz árát. Minden kész az esküvőre, de a zenére már nincs pénzük. Persze reb Avreml szívesen játszik a sze­­gények lakodalmán. Mindenekelőtt azonban reb Avreml a szegények Purim­­hegedűse. Mert vannak házak, ahol nincs púrimi játék, nincs zene, ahol a barchesz sáfrány nélkül van és a púrimi ebéd öröm nélküli, sőt gyakran a barchesz is hiányzik. De Te Gondviselőnk nem hagyod, hogy ma is éhezzenek. Megnyílnak az ajtók, jósá­­gos emberek jönnek be és hoz­­nak nekik ételeket és italokat. A szegények áldják a jóságos embereket és dicsérik Isten nevét, aki jó embereket te­­remtett. Azután enni és inni kezdenek. De hiába. A beesett, sovány arcokon könnyek foly­­nak, keserű könnyek; a ke­­nyér, mint kenyöradomány nem ízlik s az ital sem jó. Óh, hiszen nemrég még ők adtak! Lassan, lassan megtelnek a szemek könnyei, keserűség töl­­ti el a szíveket, egy asszony kötényével takarja el arcát, a férfi vádló tekintetet küld az ég felé, s a fiatalabbak ökölbe szorítják kezüket. De megjelenik vele Avreml a hegedűvel és íme a gyertyák fényesebben világítanak, a szemek ragyogni kezdenek, s az arcokon a könnyek között szégyenkezve megjelenik egy mosoly. Reb Avreml játszani kezdi a Susánál Jankovot. Mint finom olaj az égő sebeket, úgy csen­­desítik a dalok a szegények lá­­zadó szívét. A szegénység nem szégyen — gondolják. Reb Avreml játékát csillogó tekintetek követik, gyermekek szaladnak utána az utcán. Aj­­tóról ajtóra, és házról házra megy és csak későn, ezer jó kívánság kíséretében megy ha­­za a feleségéhez, szívében a végzett munka csendes örömé­­vel. A jó asszony az asztalnál ül és kissé aggódva várja. Moso­­lyog. Síró-nevető szemével a sötét utcát nézi. Fejkendőjét hátrahúzza és figyel: nem hallja-e hegedűjének hangját; nem zeng-e az ő Susanat Ján­­kovja? Alig észrevehetően mo­­zognak ajkai, csendes imát re­­begve: legyen ő kiválasztva arra, hogy a Messiást fogad­­hassa és hegedűjével indulót játszhasson neki... A purimi hegedűs Tauszig Béla halálára Tauszig Béla, aki néhány év híján egyszerre született Buda­­pesttel és aki fejlődő főváro­­sunk nagy építői közé tarto­­zott, 90 éves korában elhalálo­­zott. Budapesten születettt a Ke­­repesi úton, a Keleti pályaud­­var közelében és 6 éves volt mikor szülei a külső Váci útra költöztek, budai házát hatvan évvel ezelőtt építette, de épí­­tészirodája házassága és mun­­katerülete mindaddig Angyal­­földhöz kötötték, amíg oda nem írta neve elé a ny. betűt. — írta róla alig fél évvel ez­­előtt a Magyar Nemzet 1972. október 22-i számában Baráti Géza, aki egy majd háromha­­sábos cikkben méltatta Tauszig Béla érdemeit Budapest szépí­­tése terén. Közel ezer házat épített Budapesten, de a szíve mindig Angyalföldhöz kötötte és a házak nagy része a Váci úton épült. Kevesen tudják, hogy a Hő­­sök temploma és a Wesselényi utca 7. szám. alatti hitközségi ház is az ő tervei szerint épült és hogy Tauszig Béla hithű, a hagyományokhoz ragaszkodó mélyen vallásos ember volt, akit ezért a ragaszkodásáért a Budapesti Izraelita Hitközség képviselőtestülete dísztagjává választott. Emlékét őrzi a sok­­sok ház és őrzi a BIH annalese. A gyémántdiplomás T­au­­szig Bélát, a rokonok, barátok és ismerősök nagy serege kí­­sérte utolsó útjára. Temetésén megjelent dr. Seifert Géza, a MIOK és BIH elnöke, vala­­mint dr. Harsányi László alel­­nök. Kovács Sándor főkántor gyászéneke után dr. Geyer Ar­­túr főrabbi méltatta a kiváló építész érdemeit, aki többek között a Goldmark terem ter­­vezője és a rákoskeresztúri te­­mető ravatalozójának újjáépí­­tője volt. Az építész társada­­lom és a baráti kör nevében Gerő Andor építész búcsúzott a jó baráttól. TÖLTÖTT HÚSTEKERCS: Szép nagy szelet marhalapockát vékonyra kiverünk, besózzuk és vékonyan bekenve mustárral 24 órán át jégen tartjuk, majd meg­­töltjük: egypár friss champignon­­gombát vöröshagymával meg­­dinsztelünk — törött borsot, pap­­rikát és petr­ zöldet adunk hozzá, majd 2—3 tojásból gyenge rántot­­tát készítünk, összekeverjük a gombával, 1—2 evőkanál zsemlye­­morzsát adunk hozzá, elkeverjük, rákenjük a húsra, begöngyöljük, cérnával összekötjük. Forró olaj­­ban, fehér borral állandóan locsol­­va, puhára pároljuk. Ha készen van, leöntjük a levét — sütőben pirosra sütjük, tálalásnál a levét visszaszűrjük rá. DIOS HAL: Egy nagy fej vöröshagymát pár gerezd fokhagymával lassú tűznél megfőzünk, leszűrjük. 1/2 kg ve­­gyes zöldséget karikára vágunk, egy kis darabka citromhéját, 5 dkg mazsolát és 8—10 dkg őrölt diót a leszűrt lében puhára főzünk, 2—3 evőkanál liszttel behabarjuk és ha felforrt, hidegre tesszük. Köz­­ben a halat megtisztítjuk , fel­­szeleteljük és lesózzuk, majd lá­­basba rakjuk és a kihűlt lét rá­­öntve 30—40 percet főzzük nagyon lassú tűznél. Sót, pirospaprikát és cukrot ízlés szerint teszünk bele. KINDLI: 3 kg lisztből kb. 20 dgk marga­­rinnal, 3 db tojás sárgájával, 5 dkg cukorral, kevés sóval, reszelt cit­romhéjával, 1 dkg élesztővel és egy késhegynyi törött szekfaszeggel gyenge tésztát készítünk, amit 1 órát pihentetünk. Pihenés után darabokra szabjuk , kinyújtjuk, , megtöltjük dió, mák töltelékkel, amit forrázott mazsolával, citrom­­mal, esetleg mézzel ízesítünk, ösz­­szetekerjük és az ujjainkkal kis rovátkákat nyomunk bele, hogy a kindli jellegét megkapja. Tete­­jét tojással egyszer-kétszer meg­­kenjük, pirosra sütjük. FLODEN: A kindli tésztájából készül. Pi­­hentetés után 5 egyenlő részre oszt­­juk, kinyújtjuk. Egy lapot a tepsi­­be téve, diótöltelékkel megkenjük, erre teszünk megint egy lapot, rá máktölteléket, a következő lapra savanykás szilvaízt kenünk, meg­­szórhatjuk késsel összevágott da­­rabos dióval, erre is teszünk egy lapot, amire fahéjjal ízesített, re­­szelt, savanykás almát teszünk, befedjük egy lappal, megkenjük és jó forró sütőben lassú tűznél megsütjük. HAMAN TÁSKA 1/2 kg lisztből 25 dkg margarin­­nal 1 dkg élesztővel, 10 dgk cukor­­ral, 3 db tojás sárgájával, kevés reszelt citromhéjával, fehér borral gyenge tésztát készítünk, amit kétszer áthajtogatunk, közben pih­hentetjük. Utána elnyújtjuk, fa­­héjjal ízesített natúr szilvaízzel delkeliket készítünk belőle, tojás­­sal megkenjük és pirosra sütjük. Katz Aranka Purimi ételek Kner Imre: A könyv művészete Most jelent meg a Szép­­irodalmi Kiadó gondozásában a magyar nyomdaipar egyik legnagyszerűbb úttörőjének, Kner Imrének tanulmánykö­­tete, „A könyv művészete” címmel. Az újságírót önkéntelenül is csábítják az izgalmasan szép tanulmányok, hogy szakcikket írjon a modern tipográfiáról, a könyvkiadás feladatairól, a nyomdaipar fontosságáról, a könyvkészítés nagyszerűségé­­ről. Erről a témáról mostaná­­ban egyre többet hallunk, iga­­zán kiváló könyvművészeink — Lengyel Lajos, Szántó Ti­­bor kiállításait láthattuk, egy­­re több fórumon kezdik han­­goztatni, hogy mennyire fontos a könyv kivitele, nemcsak a tartalma. Ezért talán érdekes lesz megismerni annak a csa­­ládnak a történetét, mely oly sokat tett a könyvművészet fejlesztéséért, a magyar nyom­­dászat kiemelkedő teljesítmé­­nyéért. A kötet bevezetőjét Hai­­mann György professzor, az Iparművészeti Főiskola tan­­székvezető tanára írta, aki maga is Kner unoka. Külön ki kell emelni az ő szép és értő tanulmányát, amelyen látszik, hogy csak az képes erre, aki maga is tipográfiával foglalko­­zik, aki szívén viseli a köny­­vek sorsát. Magát a Kner nyomdát 90 évvel ezelőtt alapította Kner Izidor nyomán, tulajdonkép­­pen már az ő édesapja, Kner Sámuel is könyvkötő volt. Ta­­nulmányából megismerjük a Kner nyomda történetét. „A rátermettségről csak annyit, hogy könyvek között ringatták bölcsőmet” — mond­­ja Kner Izidor. Az ő vezetése alatt hatalmasat fejlődött a nyomda, 1382-ben még csak egy szobából állt, néhány év múlva az addig bérelt házat megvették, és itt alakult ki a magyar könyvnyomtatás egyik legismertebb, legrangosabb műhelye. Mivel az alapítót, Kner Izidort komoly szembe­­tegség fenyegette, fia abba­­hagyta középiskolai tanulmá­­nyait és 1902-ben megkezdte Gyomán a betűszedési ismere­­tek elsajátítását. Utána egy évre Lipcsébe utazik a Nyom­­dásztechnikumba, majd 1907- ben, 17 évesen ő lesz a nyomda műszaki vezetője. Közben állandóan képezi magát és így Kner Imréből ko­­rának egyik legműveltebb em­­bere válik. Tudja, hogy könyvvel csak annak szabad foglalkozni, aki ismeri, érti azok tartalmát, szereti az iro­­dalmat, tiszteli annak műve­­lőit. Sokat kísérletezik azzal, hogy a különböző hangulatú írásokhoz a legmegfelelőbb formát választhassa. 1916-ban „A magyar könyv jelenéről és jövőjéről” c. cik­­kében ezeket írja: ״ A mi generációnknak meg­­adatott a lehetőség arra, hogy elvágja maga mögött a múltat, s a jövőbe egyszerre lépvén bele, más utakon járhasson, az újrakezdésnél elhagyja azt, amit rossznak ismert fel, és számolva a jövővel és az új helyzettel, a jót válassza." Kner Imre a nyomdát olyan technikai és művészi szintre fejlesztette, hogy az egész Európában ismert és elismert lett. Munkáját nem fejezhette be, mert bár kortársainak meg­­volt a választási lehetősége, a rosszat választották. 1944 áp­­rilisában egész családjával el­­hurcolták, de előző napokban még a nyomda részére rendelt meg görög szedést. A munkaszolgálatból csak fia, Kner Mihály tért vissza Gyomára, ahol az üzemet és­­a lakást teljesen kifosztva talál­­ta. Életét és munkáját a sem­­miből kellett volna újraterem­­teni. A nyomdát a körülmé­­nyekhez képest üzembe he­­lyezte. Kner Mihály nem tudott na­­pirendre térni a veszteség fe­­lett — családját megölték, ap­­ja, nagyapja munkáját elpusztí­­tották, ezért nem sokkal haza­­térése után öngyilkos lett, így ért véget a magyar könyv­­nyomtatás egyik legkiválóbb művelőinek, a Kner családnak története. Hadd álljon itt befejezésül Haimann Györgynek jellemzé­­se Kner Imréről: ״ Nem véletlen, hogy ne­­gyedszázaddal halála után tra­­gikus pusztulására való felké­­szülésének nagyszabású embe­­ri, közéleti megnyilatkozásai voltak azok, melyek ismét sze­­mélyére irányították a figyel­­met." Zs. Zsuzsa Műszaki tömítés, lakatos és vastömegcikk KTSZ Budapest, xn­., Huba utca 2 Telefon: 408—745 Gyárt: műszaki és autótömíté­­seket, mezőgazdasági víz-gőz armatúrákat és alugrafikai táblákat ־׳ MEGHÍVÓ Az Országos Rabbiképző Intézet kórusa ELŐADÓESTET RENDEZ március 19-én, hétfőn este 6 órakor AZ INTÉZET RESTAURÁLT TEMPLOMÁBAN (VIII., József körút 27.). Erre szeretettel meghívja az érdeklődőket az Igazgatóság FELHÍVÁS A HITKÖZSÉGEKHEZ A BUDAPESTI ORTODOX FŐRABBISÁG felügyelete alatt működő VERPELÉTI KÓSER BORPINCÉSZET ezennel értesíti az országban működő összes Izraelita Hit­­község elnökeit és ügyintézőit, hogy KŐSER HÚSVÉTI BOR-szükségleteiket már most rendeljék meg. Megrendelni lehet: 10 literen felüli mennyiségben demi­­zsonban (a Hitközség saját demizson­­jában), á­m 30 literen felüli mennyiségben kölcsön­hordóban. Kóser fehér pecsenye bor 11,5 M° 24,70 Ft/liter Verpeléti kóser p­­rizling 12 M° 30,50 Ft/liter Az áru ellenértékét az Eger-Gyöngyösvidéki Pincegazdaság 3301, Eger, Széchenyi u. 3. kell befizetni, a számlával együtt megküldött befizetési lapon. Külföldi megrendeléseket is teljesítünk! A külföldi megrendeléseket kérjük címünkre: EGER­­GYÖNGYÖS VIDÉKI PINCEGAZDASÁG, 3301 Eger, Szé­­chenyi u. 3. szám alá küldeni. A borpincészet egész évben üzemel, megrendeléseiket rövid határidővel készséggel teljesítjük. Belföldi megrendeléseiket kérjük közvetlenül a pincészet címére küldeni. KÓSER PINCÉSZET 3351 Verpelét Telefon: 22.

Next