Új Élet, 1975 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-01 / 11. szám

Várnai Zseni köszöntése A múlt század utolsó évtizedének küszöbén, 1390. május 25-én született az az asszony, akinek költészete egybeforrt az anyaság dicsőítésével, aki egy életen át a békéért és az erőszak ellen küzdött, aki ma, nyolcvanöt évesen is elmondhatja magáról költőtársa szavait ״ ifjú szívekben élek és mindig tovább.” Mert Várnai Zseni, akinek első verse 1911- ben Anyaság címmel jelent meg a Népszavában a magyar költészet ama tagjai sorába tartozik, aki tehetségét, költői vénáját mindig az igaz ügy, az elnyomottak, a kisemmizettek szolgálatába állította. Forradalmár volt és forradalmár maradt egy életen át és hű követője annak az eszmének, amelyért élt, munkálkodott és ha kellett, a legveszélyesebb időkben, 1943 és 1944-ben maga is harcolt, mirt az egyik antifasiszta ellenálló csoport tagja. Nevét és költészetét nemcsak az irodalom bennfentesei, az úgynevezett széplelkek ismerték meg és becsülték, hanem a széles néptömegek, az egykor elnyomott munkások tízezrei is. Mert ő volt az a költőasszony, aki 1912 májusában, amikor a budapesti munkások ellen, akik kimentek az utcára tüntetni, katonaságot vezényeltek ki, megírta emlékezetes versét a Katonafiamnak, amelynek szállóigévé vált visszatérő sora nemcsak akkor, de a későbbi világháborúban is a béke jelszavává vált: „Ne löjj fiam, mert én is ott leszek”. Plakátvers lett a Katonafiamnak-ból, mert a Galilei-kör plakátra nyomatta ki a gyújtóhatású költeményt, amely egyszerre ismertté, százezrek előtt rajongó szeretettel övezte nevét és ugyanakkor az akkori hivatalos kultúrpolitika előtt megbélyegzetté tette a költőt. És 1912 óta, több mint egy emberöltőn, ez a törékeny, halkszavú poétaasszony csak azért élt és írta szebbnél szebb verseit, hogy küzdjön az erőszak, az embertelenség, a munkások kiuzsorázása ellen és harcoljon azért az eljövendő életformáért, amikor a gyűlölet helyett a humánum és a szocializmus igazsága uralkodik hazánkban. Hosszú és küzdelmes utat tett meg Várnai Zseni amíg megélhette és megérhette költői álmainak beteljesülését. De ha ma ősz hajjal, de ifjú szívvel visszatekint a megtett útra, elmondhatja: érdemes volt. Érdemes volt papírra vetni azokat a felejthetetlen költői sorokat, amelyeket több mint hat évtizeden át mindnyájunk örömére alkotott. Érdemes volt állni a harcot és megküzdeni a fasiszta pribékekkel, akik őt kétszeresen is üldözték, vallása és politikai hitvallása miatt. Érdemes volt mindezt végigcsinálni, mert Várnai Zseni nemcsakegy asszony a milliók közül”, de az a költőasszony, akinek lénye és költészete úgy ragyog át a szürke hétköznapokon, hogy az ember szíve felmelegszik, ha csak egy sorát is olvassa. Nyolcvanötödik születésnapján mit üzenjünk a költőaszszonynak? Szeretnénk, ha tovább éppen ilyen erővel és hittel írná költeményeit, olvasói igaz örömére és ehhez sok egészséget és termékeny, hoszszú éveket kívánunk Várnai Zseninek tett ki a magyar színházművészet terén, amely összeforrt színházi kultúránk utolsó hat évtizedével. Volt színházi kritikus, dramaturg, a Nemzeti Színház művészeti titkára, megalapítói sorába tartozott a Tháliának és a negyvenes években vezetője volt az OMIKE színháznak. Emellett irt és rendezett színműveket, fordított, tanulmányokat írt és élete alkonyán, amikor mások már a jól megérdemelt pihenést és nyugalmat élvezik, egymás után jelentette meg érdekes, színes színházi és művészi visszaemlékezéseit, amelyek felértek a magyar színház és művészet utolsó századának történetével. Új, most megjelent ״ Mind csak színház” című kötete is ilyen visszaemlékező írásokat tartalmaz, amelyek mind megegyeznek abban, hogy magukon viselik egy színes életű, jószemű és a színházat nemcsak értő, hanem szerető szakember egyéniségét. Ezekben az írásokban ott ragyog Lulu bácsi mesélő kedve, utolérhetetlen espritje és a könyv olvasásakor örömünket csak az árnyékolja be, hogy tudjuk, Bálint Lajos is eltávozott sorainkból és ezzel véget értek Lulu bácsi tündér elbeszélései arról a múltról, amelynek utolsó krónikásaként itt élt közöttünk. (Szépirodalmi) AUTÓ SLUSZKULCS, azonnal megvárható zárjavítás. Uszkulcs, SIMON, VII., Kertész útra 18. Írógép, számológép javítás Kovács VII., Kertész u. 46. Telefon: 215—982 Ünnepi Könyvhét, 1975. Mire e sorok megjelennek, a pesti és vidéki városok utcáin feltűnnek az Ünnepi Könyvhét sátrai, hogy egy héten át kínálják a magyar és a világirodalom legszebb és legújabb alkotásait. Ezek a könyvhetek, amelyek minden évben megismétlődnek, ma már csak szimbólumnak tekinthetők, hiszen hazánkban — és ez így helyes — a könyvhét nemcsak egy hétre korlátozódik, hanem egész évben tart. Mégis jó a szemnek és a léleknek, ha látjuk, hogy íróink, tudósaink, költőink és nem utolsósorban könyvkiadóink ez évben sem ültek tétlenül, hanem szorgos munkával új könyveket, új alkotásokat hoztak létre. Az idei Ünnepi Könyvhét azzal is kiemelkedik a szokványos könyvhetek sorából, hogy ez hazánkban a harmincadik ünnepi könyvhét, amelyben író és költő, publicista és tudós, szabadon hirdetheti eszméit és amelyen olyan műveket kínálnak a vásárlóknak, amelyek nem a gyűlölséget, nem az embertelenséget, hanem a békét, a humánumot a szocializmust szolgálják. Ezért köszöntjük szeretettel az idei Ünnepi Könyvhetet, amelynek sok sikert és jó eredményeket kívánunk. Bálint Lajos: Mind csak színház „Túléltem két világháborút, Hitlert, Mussolinit, Horthyt és Szálasit: ez a lezárt múlt” — írja Magamról című írásában Bálint Lajos, akinek posztumusz kötete most jelent meg. Lulus bácsi, aki— sajnos — már csak a múlté, nemcsak túlélte a fenti eseményeket és népbolondító ״ vezérekét”, hanem közben senkitől és semmitől nem engedve magát zavartatni olyan gazdag és eredményes munkásságot fej Ajándéktovábbítástól a költözködésig minden szállítási gondjával forduljon megbízható partneréhez A BOY SZOLGÁLATHOZ V., Bajcsy-Zsilinszky út 20. T.: 123—523 VII., Thököly út 3. T.: 228—096, 290—290 VII., Baross téri aluljáró T.: 214—095 NÉMET VAGY ANGOL NYELVEN BESZÉLŐ FIATAL NŐKET INTERTOURIST BOLTJAINKBA, VÁLTOZATOS ÉS KULTÚRÁLT MUNKAHELYEKRE KEZDŐ ELADÓNAK FELVESZÜNK. Állati nyelvvizsga esetén nyelvpótlékot fizetünk. Keveset a Vállalat Kollektív Szerzettese szerint Egyenruhát adunk. A munkahelyek télen csak Budapesten, nyáron az ország legszebb szállodáiban, idegenforgalmi központjaiban vannak, ahol szállást és üzemi étkezési lehetőséget biztosítottunk. Felvételre kerülőknek a szakmunkás bizonyítvány megszerzése lehetséges. Jelentkezni lehet az IMERTOURIST IGAZGATÓJÁNAK, BUDAPEST V״ SZÉP U. S. I. EM NAPONTA IC ORAKON Gyermekszemmel a fasizmusról Harminc év távlatából megszaporodnak azok a tényregények, amelyeknek tárgya a negyvenes évek fasizmusa. Ez a jelenség nemcsak a magyar irodalomra vonatkozik, de a világirodalomban is ugyanez tapasztalható. A most megjelent háborús és antifasiszta dokumentumregények sorából magasan emelkedik ki az eddig, mint író, ismeretlen Kertész Imre emlékező könyve, a Sorstalanság, amelynek hőse maga az író, aki alig tizenöt éves korában ismerkedett meg a német KZ lágerek poklával és most három évtized után az egykori ifjú szemével mondja el, mit látott ott, mit tapasztalt. Amikor elhurcolták a téglagyárból és megérkezett Auschwitzba nem értett semmit ami elé tárult és érthetetlenül állt az események előtt. Egyszer ki is fakadt. Hisz nekem a középiskolában nem matematikát kellett volna tanulnom négy éven át, hanem Auschwitzra felkészülni. , Amikor először meglátta a csíkos fegyencruhás deportáltakat, azt hitte, hogy ebben a táborban fegyencek is vannak és csak akkor eszmélt rá, amikor a fürdőből kijövet ő is ugyanilyen fegyencruhát kapott saját ruhái helyett, hogy ebben a táborban mindenki fegyenc. Így kezdődött Kertész Imre lágerélete és amit ott és a többi táborban átélt és látott, azt mondja el a tizenöt éves fiú szemén keresztül. Nem tesz hozzá semmit, nem szépít, nem avatja hősökké sorstársait, elmondja az igazat és csakis az igazat. És éppen ettől válik igaz élménnyé, megrendítő Olvasmánnyá Kertész Imre Sorstalanság című regénye, amely a Szépirodalmi kiadó gondozásában most jelent meg. Egy aranyos, édes kisfiú, az alig ötéves Mókuli a hőse Földes Péter regényének, a Mókulinak, amely szinte mint egy tündérmesét mondja el a kis zsidó fiúcska kalandjait azokban a hónapokban, amikor a megvadult nyilas hordák az ilyen gyermekekben is ellenséget láttak. Tudjuk, hogy 1944 őszén nem sétáltak Budapest utcáin tucatjával az ilyen tündérasszonyok és jóságos férfiak, akik az apátián, anyátlan zsidó gyermekek életére vigyáztak, mégis meghatottan olvassuk Földes Péter kisregényét, amely kalandos mese keretében az ifjúságnak mondja el mi is történt 1944 őszén és 1945 tavaszán Budapesten és mi az, aminek többé soha nem szabad megismétlődnie. Ha csak ezt éri el az író, hogy a mai tizenévesek tisztábban látják azokat az eseményeket, amelyek születésük előtt ebben az országban történtek, akkor is érdemes volt megírni a Mókust, amelyet a Móra ifjúsági könyvkiadó jelentetett meg. Zsadányi Oszkár Kulturális hírek Dömötör Sándor nagy jelentőségű tanulmányt írt „Lakodalmi kalácsok Vas megyében” címmel a־ Savaria (Vas Megyei Múzeum Értesítője) III. és IV. kötetében. A tanulmányban számos zsidó vonatkozás található és sok tanulság vonható le pl. a bardesz készítésére, abhaszid körökben meghonosodott kalács-dobásra és osztásra. A Képzőművészeti Főiskola Tanulmányi Hivatalában nagy tehetségről árulkodó kiállítása volt Korányi Máriának. A változatos tárgyú rajzok és festmények közül kiemelkedett finom vonalaival a fiatal művész önarcképe. Chaim Storosum amsterdami előadóművészt mindig szívesen hallgatja a közönség, mert mély bibliai tudását áthatja muzikalitása és meleg szép hangja. Ezt az összhangot érzékelhette a berlini zsidó főiskolai előadásán a hallgatóság. Jehuda L. Wallach ״ Háborús teóriák” című könyve (Fejtegetés a 19. és 20. századból) Frankfurt am Mainban jelent meg. Ez a tankönyv elméleti segítséget nyújt az egyetemi hallgatók számára, megvilágítja az eddigi háborúk stratégiai, taktikai módszereit, mert eddig minden kísérlet, amely a háború borzalmainak leírásával, annak elhárításával foglalkozott, — meghiúsult. Az író nemcsak a klasszikus stratégiai felkészültségű hadvezérek működésének ismertetésére — így Napóleon, Clausewitz, Moltke, stb. — szorítkozik, hanem az újabbkori, a második világháborúban közreműködő vezető politikai személyek tevékenységét is ismerteti. A baseli zsidó hitközség könyvtárában a 30 év előtt a zsidóságot ért katasztrófa emlékére kiállítást rendeztek, amelyen bemutatásra kerültek az üldöztetés, az ellenállás, a mártíromság dokumentumai. Ausztriában, Bécsben a közeljövőben kiadásra kerül egy háromkötetes kézikönyv ״ Ellenállás és üldöztetés Wienben 1934—45” címmel, számos fotóval, fakszimilével. Victor Kuglert, aki a második világháború idején Anna Frank és családja elrejtését elősegítette az amszterdami Prinsengracht-i ház tetőlakásában, Jeruzsálemben a közelmúltban kitüntetésben részesítették. Udo Zimmermann fiatal komponista harmadik operáját „Levin malma” címmel mutatta be a wuppertali operaház. Az opera a hasonló című regényből készült, melynek szerzője Johannes Dobrowski, a librettót a zeneszerző fivére Ingo Zimmermann írta. A ZSIDÓ MÚZEUM nyitvatartási ideje: hétfő, csütörtök 14 és 18 óra kedd, péntek 10 és 13 óra között. (Budapest, VII. Dohány utca 2.) ״ Ramóna” Finomkötöttáru KTSZ új boltjai Finomkötöttáru Szövetkezet Méretes boltjainkban, Budapest egész területén saját és hozott anyagból, méret után vállal Jerseyanyagból ruha, nadrág, kosztüm varrását. Valamint különféle vastagságú fonalakból pulóverek, nadrágok, kosztümök kötését és varrását York Éva: Tavasz volt akkor is azon a napon is, mikor megnyíltak a legszörnyűbb poklok kapui: az ember csinálta pokloké. A halálraítéltek egymás csont-bőr tömegébe, rongyaiba kapaszkodva másztak a fényre. Szemüregeikben eszelős láng gyulladt föl. Hústalan-vértelen arcukon torz mosolyba redőződött a csontraszáradt bőr. Majd halkan, tagolva kibuggyant ajkukon a szó: SZABADSÁG Mikor e szó értelme a fásult agyakban világossá vált, a madártestűek gyenge szárnyaikat az ég felé tárva, megrészegülve repültek a szabadságba. Mosolyról Kiss József egyszer kétszáz forintot kapott, legnagyobb költői honoráriumát. Akkoriban ez nagyon sok pénz volt. Ezt a tiszteletdíjat azonban nem kiadó fizette a poétának, hanem egy sírkő feliratáért az, aki megrendelte. Később, baráti körben, mikor megkérdezték a költőtől, kapott-e valaha ekkora honoráriumot, mint tavaly két verséért, Kiss József dühösen kifakadt: — Nem is volt az nagy honorárium. Becsaptak! Én négy kétsoros verset küldtem választásra. Múltkor kinn voltam a temetőben és megdöbbenve láttam, hogy mind a nyolc verssort rávésették a köre! Bródy Sándor egyszer ellátogatott Szatmárnémetibe, ahol közeli rokonai éltek. A váratlan, akkor n már híres vendéget nemcsak a rokonság, hanem az egész város lakossága is ünneplő szeretettel fogadta. Az egyik családi vacsorára eljött Mikoláról a szintén rokonsághoz tartozó Dénes Sándor lapszerkesztő édesapja is, aki már korábban levelet írt Bródy Sándornak Budapestre, hogy érdeklődjék a műszaki egyetemen tanuló unokaöccse sorsa felől. Még az asztalhoz ülés előtt kíváncsiskodni kezdett az öreg a fiú iránt: „ Találkoztál-e Pesten az öcsémmel ? Bródy büszkén válaszolta: — Találkoztam... — azután a hangja elakadt —, de még ruha sem volt rajta. Az öreg Dénes aggódva kérdezte: — Az istenért, hol találkoztál vele? Mire Bródy mosolyogva válaszolta: — A Rudas-fürdő medencéjében ... Emőd Tamásnak, az Andrássy úti Színház direktorának egy szerző elvitte kis egyfelvonásosát. Ernőd azonnal el is olvasta, s azt tapasztalta, hogy a darab nem Úr, hanem mintha már egyszer megíródott volna. Persze az ilyesmit nehéz volt a reménykedő szerzőnek megmondani. Ernőd így kezdte: — Mondja, uram, hisz ön a lélekvándorlásban ? Az ifjú szerző pirulva válaszolta: mosolyra — Igen, igazgató úr! Ernőd ceruzájával a levegőbe bökött: — Akkor mit gondol, mi lesz önből halála után? A derék írástudó megadóan tárta szét karjait: — Nem tudom. direktor úr... S ekkor Ernőd diadalmasan kivágta: — Nem tudja? Majd én megmondom, kopírpapír.... * Szép Ernő elcsigázottan, éhesen és kopottan bandukolt a Nagykörúton a felszabadulás első napjaiban. Szemközt jövő egyik ismerőse nagy lelkesedéssel köszöntött rá: — Szervusz, Emőkém, örülök, hogy élsz! Tudod, min mentem én keresztül? Ne is kérdezd! Azzal fél óráig regélte az ostrom alatti hányattatásait. Majd megkérdezte: — És veled mi van? Hogy vagy? — Hagyjuk ezt, jó? Nem elég nekem a te bajod, még az enyémre is emlékeztetsz? Révész Béla egyike volt a legszófukarabb embereknek. Néha órákig elült barátaival a kávéházban, anélkül, hogy egyszer is megszólalt volna. Egyszer éjnek idején találkozott egy ismerősével. — Nem jönne be egy pakolóra a kávéházba? — kérdezte Révész Béla. — Szívesen — felelte az ismerős —, legalább élesévégünk egy fél órácskát. Ezzel betértek egy Andrássy úti kávéházba. Ott feketéztek, ültek, nem egy fél óráig, hanem hajnali négy óráig. Az egész idő alatt csak egyszer szólt Révész Béla a társához. Ennyit: — Hogy van? Az ismerős felemelte szemét, mely már-már álomra hunyódott, s ezt felelte: — Köszönöm, jól. Azontúl csend. Néma, végnélküli csend. A hajnali órában aztán nagy ásítozás közepette így szólt az ismerős Révész Bélához: — Menjünk talán haza! Révész Béla megértően bólintott: — Talán beszélgethetnénk még egy kicsit... Révész Tibor FÉNYCSŐ KTSZ Budapest, II. Lukács u. 6. Telefon: 887-749 vállalja fénycső lámpatestek gyártását sorozatban és egyedi kivitelben, világítástechnikai tervezést rövid határidőre. A méretes ruha nem átlagméretek szerint, hanem az Ön egyéni méretére készül, ezért kényelmes - divatos - egészséges