Új Élet, 1976 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-01 / 1. szám
k (Folytatás az 1. oldalról) hai, vagy kéznél levő más antiszeptikus szerek kipróbálásával kísérleteztek. E szereket a kísérleteket finanszírozó Domagh-konszern szállította. — Állítom, hogy ez a „Phlegmone Kísérleti Állomás” osztályaival együtt a borzalmak tetőfokát jelentette. Mi fogoly orvosok csak nagy titokban és éjjelente tudtunk, szerény orvosi eszközeinkkel. — egyes kevés esetben az áldozatok helyzetén enyhíteni... A dachaui táborkórház e részlegében történtekről Heinrich Stöhr fogoly-főápoló vallomásából: — Abból a blockból, ahol a fogolylelkészeket őrizték dr. Walter, a tábori önök orvosa személyesen válogatta ki, elsősorban a lengyel katolikus papok és szerzetesek közül, a szerinte e kísérletek céljaira legmegfelelőbbnek, látszókat. Kerültek azonban az áldozatok közé cseh és hollandus papok is. A főtárgyalás tanúi szerint egyesek aránylag gyorsan estek áldozatul a szervezetükben elhatalmasodott általános szepszisnek (vérmérgezés), mások viszont hosszú heteken sőt néhányan hónapokon át harcoltak életükért, sokat szenvedtek, végül is elpusztultak. A bizonyító eljárás befejeztével a vádhatóság fenntartotta indítványát, a kimérhető legsúlyosabb büntetés (életfogytiglaniegyház) kiszabását kérte. A bebizonyult megdöbbentő bűncselekmény-halmazat ellenére a védő minden vád alóli felmentést kért védence számára. A bíróság ítéletében a 69 éves dr. Heinrich Schütz orvost — általános meglepetésre — mindössze tíz évi fegyházzal sújtotta. Wilhelm Paul elnök szóbeli indokolása így hangzott: — Heinrich Himmler rendelte el e kísérletek végrehajtását. Nyilván azért, hogy a fronton keletkező fertőzések kezelésének módját a foglyokon kísérletezzék ki. Schütz dr. kapta a megbízást phlegmone-kísérletek vezetésére és lefolytatására. A tanúvallomások szerint a kísérleti programot személyesen hajtotta végre. A vádlottnak e tömeggyilkosságban való közreműködése közel áll a tettesi bűncselekményhez. Tudatosan oltotta be a gennyet az áldozatokba, akiket kétségtelenül ezzel meggyilkoltak. S ezt gyengébb egészségi állapotuk miatt előre biztosra vehették. Súlyosbítóként vette a bíróság figyelembe, hogy dr. Schütz orvosi esküjét szegte meg ilyen ״ borzalmas módon”. Nem érzett együtt ״ kísérleti nyúllá” degradált, testi és lelki kínokat elszenvedő áldozataival... A bíróság tagjai egyébként sajnálatukat nyilvánítják (״ bedauern”), amiért a vádlott nem tette őszinte vallomásával lehetővé, hogy beleéljék magukat az akkori időkbeli helyzetbe... Érdekes és jellemző a nyugatnémet bíróságok felfogására az enyhítő körülmények mérlegeléséről hozott furcsa döntés. — Dr. Schütz javára írtuk, hogy a háború után bűncselekmény elkövetése nélkül folytatta orvosi hivatását. Kiépített magának egy igen jóhírű orvosi gyakorlatot, amelyet magas erkölcsi tartalommal töltött meg”. („Seinem Beruf mit hohem Ethos erfüllt habe”) Az elnök azonban észlelhette, hogy a bíróság ítélete élénk nyugtalanságot váltott ki a hallgatóság nagyobb részénél. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a leírott indokoláshoz néhány rendkívül jellemző mondatot fűzött hozzá, amelyet lejegyezve, érdemesnek látszik eredeti nyelvén itt megörökíteni. — Der Angeklagte habe ״eine Ausnahme Tat in einer Ausnahmesituation” und in ״Unterordnungsverhältnis” begangen. Obwohl der Angeklagte nicht abgeschreckt, oder resozialisiert werden müsste, verlange jedoch eine Rechts- Verletzung dieses Ausmasses ״in dieser Entwürdigung des Menschen”, auch heute noch eine deutliche Sühne. Micsoda mentési kísérlet egy vérlázító kegyetlenséggel végrehajtott tömeggyilkosság tetteire! ״ Különleges cselekmény egy kivételes helyzetben”, ״ alárendeltségben”. Bár nem kell elijeszteni és visszahelyezni a társadalomba (vagyis visszaeséstől nem kell tartani nemde? — A szerk.) de ״ jogsértés” történt olyan méretekben, ami az emberi méltóság megsértését jelenti még a mai időkben is” ... S a bebizonyult rendkívül súlyos tömeggyilkossággal, — ezt a szót az ítélet feltűnően elkerülte, — szembenáll a bíróság megállapítása, hivatásának gyakorlatában, a háború után, „magas erkölcsét” bizonyította? Ezek után a vádhatóság súlyosbításért, a legmagasabb büntetés kiszabásáért, a védelem és a vádlott felmentésért fellebbezett. Az eddigi 250 000 márkás kaució, amelynek révén szabadlábon maradhatott továbbra is érvényben maradt, s Schütz doktor úr Mercedesén azonnal Essenbe robogott, hogy megtartsa aznapi „Sprechstunde”-ját, folytassa a bíróság által „magas erkölcsűnek” elismert és a nyílván kitűnően jövedelmező orvosi gyakorlatát. Tömeges dachaui áldozattainak hamvait pedig — tudjuk, — az Isar folyó mosta el. Három évtizeddel ezelőtt... Lévai Jenő cikkének folytatása STYL CSILLÁRSZALON ELADÁS, JAVÍTÁS Öveg-, bronz-, facsillárját romosan is megvesszük. Díjtalan kiszállás Szaktanácsadás ELEKTROMOS KTSZ VT״ Népköztársaság útja 12. Tel.: 426—992. 3700 Ft 32900 Ft 4900 Ft 3900 Ft Az IBUSZ 1976-os külföldi ajánlatai: Osztrák körút 8 napos, utazás autóbusszal február, március hónapban Utazás Japánba 72 napos, utazás repülőgéppel március hónapban Hétvége Párizsban 5 napos, utazás repülőgéppel március hónapban Ausztria—Olaszország—Jugoszlávia 7 napos, utazás autóbusszal március hónapban Felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ irodákban! Szellemidézés 13 bíró emlékezik címmel érdekfeszítően izgalmas könyv jelent meg a közelmúltban. Egyrészt azért izgalmas ez a könyv, mert felöleli az utóbbi évtized leghíresebb magyar büntetőügyeit, de külön érdekességet ad a kötetnek az, hogy az olvasó eddig ismeretlen oldalról ismerheti meg a büntetőügyeket, mivel az egyes bírák mondják el legemlékezetesebb ügyeiket. Így a könyv a bírói munka műhelytitkaiba enged betekintést, feltárja az olvasó előtt milyen módon érvényesül a szocialista törvényesség, az objektív igazság felderítése a bíróság munkájában. Lapunk hasábjain pedig azért tartjuk szükségesnek megemlíteni ezt a kötetet, mert annak egyik fejezete Szellemidézés címmel a nyilaspárt zuglói fegyveres gyilkosainak perét idézi, akik rémtetteik elkövetése után 22 évvel álltak a bíróság előtt 1967-ben. Az akkori több mint 40 napos tárgyaláson felidéződött a kor az 1944. október 15 és 1945. január közötti időszak, amikor a 19 vádlott többezer ártatlan ember haláltáborokba hurcolásában és több mint 1000 ember meggyilkolásában működött közre. De az elkövetés után több mint két évtizeddel sor került a felelősségre vonásra, mert a háborús bűnösök hazánkban bujkálással nem vonhatják ki magukat a felelősségre vonás alól, mert törvényeink alapján a háborús bűnök nem évülnek el. Dr. Halász Sándor a Legfelsőbb Bíróság bírája, aki másodfokon a fellebbezési eljárásban tárgyalta a zuglói nyilasok bűnperét, így beszélt a kötetben: ....... Az emberi lét annyi sötétsége, mint amenynyit ez az ügy hordozott, ritkán kerül felszínre. Több évtizedes pályafutásom alatt nem találkoztam olyan bűnügygyel, amelyben annyi bűncselekményt követtek el, mint ebben. Egyszer a tárgyalás közben megpróbáltam összeadni a halottak számát, de nem sikerült.” Az ítélőbíró szerint az ügy sok emberi és jogi problémát is felvetett, hiszen több mint két évtized távlatában a bizonyítási eljárás rendkívül bonyolult volt ugyanakkor megdöbbentő volt „néhány perdöntő tanú vallomásának döbbenetes korhűsége”. A tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő idézetekkel támasztja alá a bíró, amit elmond és ezek közül különösen Kálmán Imre tanú szavaiban elevenedett föl a múlt szörnyűsége. De a bírósági tárgyaláson nagy bizonyító ereje volt annak a filmszalagnak is, amelyet a nyomozási kísérleten vettek fel, amikor a vádlottakat kivitték az általuk megjelölt helyszínekre és be kellett mutatniuk a gyilkosságok pontos helyszínét és az elkövetés módját, hiszen az áldozatok nem lehettek jelen. Jellemző a szocialista bírás■ kodásra és törvényességre, hogy még ebben az esetben is ilyen szörnyetegek elbírálásánál csak a teljesen bizonyítható tények alapján történt az ítélkezés. ״ Tehát csak az egészen pontosan feltárt és bizonyított bűnesetek kerültek az ítélet mérlegébe! A szocialista bíráskodást még itt is a humánus objektivitás vezette.” Ennek ellenére elgondolkoztató, amit dr. Halász Sándor bíró mondott: ״ Több évtizedes bírói pályámon soha nem fordult elő, hogy mint bírót megfenyegettek volna. Ezúttal, a tárgyalás idején, telefonon több ismeretlen is. Ez még jobban megerősített abban a meggyőződésemben, hogy helyes ez a számonkérés és számadás, két évtized után is.” S most harminc évvel a felszabadulás után újra figyelmeztetnek ezek a sorok, hogy az oly sokat vitatott téma — beszéljünk és írjunk-e még a fasizmus borzalmairól — soha nem évül el. A 13 bíró emlékezik című kötet a Minerva Könyvkiadó gondozásában jelent meg, szerzője Szabó László, aki színvonalas jogi vonatkozású írásairól ismert. Sós Zsuzsanna AUTÓ SLUSZKULCS, azonnal megvárható zárjavítás. liftkulcs: SIMON, VII., Kertész utca II. Vendégségben Raskó Magdánál A minap kezembe került Várnai Péter író-szinikritikus Opera Kalauza, amelyben többek között a következőket olvastam: ״ Raskó Magda, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki két évtizeden át az Operaház egyik legjobb és legtöbbet foglalkoztatott, sokoldalú énekesnője, ki sokféle szerepkörben nyújtott kimagasló alakítást...” Az Operaház művészbejárójával szemben, a Hajós utcában lakik Raskó Magda. Finom feketekávé gőze tölti be a szobát , ahol az újságíró meglepetéssel tapasztalja, hogy szemben más művészek szokásával, itt a múltra utaló emlék alig van (szerepekről plakátok, meghívók, vagy saját szerepeiről fényképek!). — Hogy kezdődött pályája, kedves művésznő? — Édesapámé volt sokáig a Cirkusz büfé, melynek nagy kerthelyisége volt akkortájt, s szüleimét meleg baráti kapcsolat kötötte össze az oda járó művészekkel. Soha nem felejtem el, milyen hatással volt rám a nagy Rivers operaparódiája, amely olyan volt, hogy éreztem — milyen nagy muzsikus is ez a bohóc! — Tulajdonképpen a felejthetetlen Fekete Pál és Nádasdi Kálmán fedeztek fel. Hallottak a kerthelyiségben énekelni, s édesapámékat rábírták, hogy tanuljak... Palotai- Budanovics házaspár foglalkozott velem, bensőséges szeretettel, nagy ügybuzgalommal. — Mikor lépett először a „nagyérdemű” elé? — 1945. február 4-én... (de régen volt — mondja —, színte csak magának) Rodolfó, Nagypál László s mások társaságában. A Gorkij fasor egyik ép palotájában a szovjet újságírókat búcsúztattuk, akik mentek nyugat felé, az előrevonuló szovjet csapatokkal. Lucullusi lakoma volt ez akkor, higgye el! S a felléptidíj ? Két kenyér, két kiló marhahús ... Asztalunk főhelyén egy szépen beszélő, bár kissé raccsoló tiszt ült. Remek beszédben köszöntötte a szabad magyar művészeket, s gondunk, — jegyezte meg — hogy most a házakkal, vasúttal együtt a lelkeket és a szellemet is újjá kell építeni! — Ki volt az? — Illés Béla! — Mikor kapta első szerződését az Állami Operaháztól? — 1945. április 1-től. Első szerepem A trubadúrban volt. Inez szopránszerepét énekeltem, Leonora barátnőjéét. Szívem a torkomban dobogott. De amikor az első hang megszólalt előadásomban — megnyugodtam és valami olyan boldogság fogott el, mely azóta is kísért... Majd Verdi Rekviemjével folytattam munkámat, a csodálatos ember, nagyszerű művész dirigálása mellett. Failoni volt! Fidelióban Marcelinát énekeltem ezután — ez egy lírai szubrettszerep — s a ,,rettegett” különc, de nagy művész, Otto Klemperer vezényelt. Voltak dirigenseim Maria Rossi, Solti György, Doráti Antal. Pradellivel Carment énekeltem. — Engedje meg, hogy a szokványos kérdés alól ne mentsem fel. Mi volt a legkedvesebb szerepe? — Puccini: Pillangókisaszszony című operájának Csö Cso-szan szerepe. Butterfly szerepe mélységes asszonyi fájdalommal telített, valóban halálos szerelem, áldozatos szerelem — melynek a vége csak áldozat lehetett — a legtöbb —, maga az élet! — Hol vendégszerepelt pályafutása alatt? — Bécsben, Dortmundban, Wiesbadenben, valamint soksok helyen a Szovjetunióban. Nem mondta el — de én tudom: olyan tehetséges volt, hogy állami ösztöndíjjal Olaszországban is tanult. Általában Raskó Magda jellemzője maradt a szerénység, s ha magáról kell szólnia, halk a hangja. Másról odaadó lelkesedéssel beszélt . Vendégszereplő művészek közül kiket említ szívesen a művésznő? — Ernster Dezsőt. Vele Richard Strauss Rózsalovagjában szerepeltem! Megnyerő külseje, tehetsége és kultúrája magávalragadó volt! Jó kolléga volt Svéd Sándor is — sokat segített pályám kezdetén. A Rigolettóban sokat találkoztunk. Ő volt Rigoletto, én Gilda. Megrázó tudott lenni, és félelmetes! — Baráti köre? — Bár egyedül éleik, de soha nem vagyok egyedül! Kishegyi Árpád, ez a drága, kedves barát, szinte mindennap megkeres, Nádas Tibor csupa ész, szellemesség, Udvardy Tibor, Nagypál László nagy művészek és remek kollégák voltak mindig! Megtudom még, hogy tanít, sok növendéke van. Hisz benne, hogy lesz közöttük olyan is — aki, mint ő —, az oratóriummal jegyzi el magát. Mert Raskó Magda egyforma művészi fokon művelte a daléneklést, az operaszerepek formálását és az oratóriumpódium művészetét. Az interjút így fejezi be: — Boldog vagyok — nagyon boldog. Szeretnek az emberek és én is szeretem őket. Sokszor lépek fel a Hunyadi téri és a Bethlen téri körzet ünnepélyén, sőt a Goldmarkteremben is. Nincs haragosom és én sem haragszom senkire! Amikor testvérem Bergen- Belsen poklából hazajött, megfogadtam: boldog leszek, míg élek!... És élni, ugye, nagyon jó? Ezt tanulja meg a jövő nemzedék — de tegyen is érte! Rónai Egon Chanukka ünnepségek A BIH ORTODOX TAGOZATÁNAK templomaiban, nagyszámú résztvevővel rendeztek chanukka ünnepségeket. A Kazinczy u. főtemplom téli templomában szombaton — chanukka utolsó napján — solaus szeudausz keretében tartottak hagyományos ünnepi összejövetelt. Az elöljáróságot Fixter Hermann elnök, Ungár Sándor alelnök és Ungár Izidor elöljáró képviselte. Weisz Márton budapesti ortodox főrabbi és Groszberg Jenő rabbi beszédükben méltatták az ünnep jelentőségét. „A hanukka mécs fénye a Tóra örökké világító fényét jelképezi” — mondotta többek között Weisz Márton főrabbi. Weisz Vilmos főkántor énekszáma után az ünnepség Groszberg Jenő rabbi asztali imájával végződött. A rendezés Wébermann Artúr érdeme. A PAVI UTCAI KÖRZET december 5-én tartotta banukka ünnepélyét. Friedmann Miklós kántor gyertyagyújtása után hagyományos chanukkai dalokat énekelt, majd Zucker István rabbinövendék mondott beszédet, melyben méltatta a Chanukka vallási jelentőségét. Végül a körzet Nőcsoportja látta vendégül a megjelenteket. A PÉCSI HITKÖZSÉG december 7־ én Chanukka ünnepe alkalmából gyülekezeti délutánt tartott. Bár az ünnep napjai már elmúltak, jelkép és emlékeztetés okából égtek a Mepúra lángjai és ezek fénye mellett intonálta Tímár Károly főkántor a kedves danukkai énekeket, melyeket együtt énekelt a nagyszámú gyülekezettel. Vida Viktor, a Bethlen téri körzet kántora zsidó liturgiai énekeket adott elő. Dr. Schweitzer József főrabbi Káró József, a Sulchan Áruch szerzőjének 1575-ben bekövetkezett halála 400. évfordulója alkalmából Káró és kora címmel tartott előadást. Ismertette azt a vallástörténeti hátteret, amelyből báró művei, közöttük a legelterjedtebb, a Sulchan Áruch és Rabbi Iszerlesz Mózesnek ehhez kapcsolódó ikerkönyve, glosszái kinőttek. Az előadást uzsonna követte, melynek háziaszszonyi tisztségeit a Női Tagozat 1945 után született tagjai töltötték be. Az ünnepség befejeztével, dr. Schweitzer József főrabbi köszönetet mondott a szereplőknek, a zongorakíséretet ellátó dr. Sebestyén Ferencnek és a háziasszonyi gárdának. Szabad idővel rendelkező nőket kézikötő és horgoló bedolgozó munkára felveszünk, korhatár nélkül csökkent munkaképességűeket és mellékfoglalkozásként dolgozókat is JELENTKEZÉS AZ ALÁBBI FELVÉTELI HELYEKEN: V., Semmelweis u. 17. XVI., Baross u. 4. II., Pesthidegkúti út 2. (Rákoshegy) u., Szépvölgyi út 40. xvi., Ungvári u. 2. HI., Szentendrei út 313. (Pestlőrinc) (Csillaghegy) XIX., Vörös Hadsereg út XV., Gőgös I. u. 3. 132. (Pestújhely) XX., Marx Károly út 106. XVI., Marx sétány 34. (Pesterzsébet) XX., Dobsina u. 3. (Sashalom) (Soroksár) XVII., Kossuth u. 113. XXII., Vörösmarty u. 11. (Rákoscsaba) (Budafok)