Új Élet, 1980 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-15 / 2. szám
A megölt szobrok művésze — Goldmann György emlékkiállítása ־־ A budavári palotában, a Nemzeti Galériában egy nagyszerű művész és igaz ember hetvenötödik születésnapja alkalmából rendezett emlékkiállítására zarándokolnak a műértők, a fiatalok és az egykori harcostársak, hogy kegyelettel adózzanak annak a művésznek, aki nem érhette meg hetvenötödik születésnapját, mert már negyvenegyedik életévében megölték azok, akik őt kétszeresen is üldözték, mint zsidó vallású művészt és mint a munkásosztály élcsapatának bátor harcosát. Goldmann György Vecsésről indult el, ahol az édesapja a kis vecsési állomás főnöke volt. Itt fogott kezébe először ceruzát, hogy lerajzolja környezetét, a kisembereket, a hajnalban Budapestre induló munkásokat, munkásasszonyokat. Majd később beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára és nehéz, nélkülözésekkel teli évek után, 1929-ben megszerezte a szobrászművész-diplomát. Mint fiatal szobrász rengeteget dolgozott, mintha csak érezte volna, hogy évei megszámláltattak. Munkásságát és művészi érvényesülését a Horthy-korszak fasizálódása, a hivatalos kultúrpolitika mindinkább igyekezett akadályozni. Goldmann György azonban ezzel nem sokat törődött. Nem akart a fasiszta Magyarország divatos művésze lenni. Csendben dolgozott, hol kis méretű szobrokat, kisplasztikákat alkotott, de közben, mert haláláig bízott egy másik Magyarország eljövetelében —, monumentális emlékművek, köztéri szobrok tervein is munkálkodott. Így született meg a magyar művészet örökbecsű alkotásainak egész sora, amely számra nézve ugyan kevés, de ha az Emlékmű, a Munkás, az önarckép, a Mosakodó nő szobrait nézzük, akkor érezzük, hogy a rövidre szabott élet is gazdagította a modern magyar művészetet. Külön kell szólanunk a Rendőr szobráról, aminek torzítóan buta arcába és szétomló testébe bedolgozta mindazt a gyűlöletet, amelyet a Horthy-rendszer elnyomó szervei iránt érzett. Mert igaza van Máté Györgynek, a művész egykori harcostársának, aki így jellemzi e szobrot: ״ Azt is elmondja, hogy az embert csak úgy lehet igazán szeretni, ha gyűlöljük is az ember ellenségét, a butaságot, a nyers erőszakot, a népellenes államhatalmat, amelyet ez a testileg, szellemileg elformátlanodott élőlény megtestesít.” Goldmann György azonban nemcsak művész volt, aki egyforma tökéllyel kezelte a vésőt és a rajztónt, akinek szobrai mellett a kiállítás látogatói megcsodálhatják grafikáit, szoborvázlatait, amelyeket ceruzával vagy szénnel papírra vetett —, de harcos antifasiszta is, aki tettekkel küzdött a fasizmus ellen. 1932 óta az illegális párt első soraiban harcolt és azóta minden tette, minden ceruzavonása, vésőjének minden mozdulata azt a pártot szolgálta, amely élen járt a fasizmus elleni küzdelemben, így került 1942 júniusában a VKF 2 fogságába, ahol előbb heteken át kínozták, majd a bíróság elé állították. Itt az ügyész halálbüntetést kért reá, s végül is életfogytiglani fegyházra ítélte. A bíróság könnyen gyakorolhatott „kegyelmet” a művész ügyében. Tudta, hogy ez az életfogytiglani fegyház valóban életfogytiglanra szól, hiszen itt nincs harmadolás, innen az út egyenesen a dachaui koncentrációs, táborba vezet. Amit az ügyész javasolt, azt elvégezték Horthy méltó szövetségesei. Goldmann György élete 41 éves korában Dachauban befejeződött. Tulajdonképpen még annyit sem élt, hiszen már 39 évesen megízlelte a börtönéletet, a kínzásokat, a megaláztatásokat. Halálával nemcsak egy nagy művésszel lett szegényebb a magyar nép, de megölték vele együtt a meg nem született szobrok sokaságát, amelyek, ha élni hagyták volna e zseniális művészt, most benépesítenék Budapest köztereit, utcáit. Így Goldmann György születésének hetvenötödik évfordulóján rendezett gyűjteményes kiállításon, a kiállított szobrokon kívül a látogatók keserű szomorúsággal gondolnak a megölt és soha meg nem született szobrok elképzelt szépségeire is. (zsadányi) Chanukka A SZEGEDI HITKÖZSÉG díszterme zsúfolásig megtelt a december 16־ i Chanukka-ünnepségen. Számosan eljöttek a környező városokból is. Áron Józsefné, a Nőcsoport elnökasz szonya köszöntője után Klein Márton kántor gyújtotta meg az ünnepi gyertyákat, majd a templomi énekkar chanukkai dalokat adott elő. Szólót énekelt Kertész Éva, kísérte Patai Gyuláné. Utána Zucker István rabbi tartott ünnepi beszédet, majd művészi műsor következett. Háziasszonyok voltak: Áron Józsefné, dr. Birnfeld Sámuelné, Bokor Józsefné, Hutterer Dezsőné és Karsai Albinné. ünnepélyek AZ ÚJPESTI KÖRZETBEN december 23-án tartották a hagyományos chanukka ünnepséget. Légrádi Andrea és Tamás, valamint Schöner Zsuzsanna talmud-tóra növendékek verset szavaltak. Schöner Alfréd főrabbi a chanukka és folklór címmel tartott előadást. Lugosi László liturgias énekeket adott elő Lisznyai Mária zongorakíséretével. Ezután művészműsor következett. A körzet hívei és a szociális otthon lakói nagy érdeklődéssel fogadták a jól sikerült előadást. minden héten hétről hétre A KÖNYVEK Királyhegyi Pál: ÉLETEM ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVE A humoristának sok mindent szabad. Gúnyolódhat a visszásságokon, és ha kedve van, önmagán is, amint azt Királyhegyi Pál önéletrajzi ihletésű könyvében teszi. Egyhez azonban nincs joga, hogy mások szenvedésén, milliók halála felett viccelődjön és elmebetegeknek nevezzen olyan embereket, akik a deportálás szörnyű éhsége közepette is ragaszkodtak hitükhöz és nem ették meg azt az ételt, amit vallásunk parancsai szerint tilos volt elfogyasztani. Órájuk még a legkomiszabb keretlegény is, ha nem is tisztelettel, de csodálkozással nézett fel. És különösen nincs joga ahhoz, hogy a legszörnyűbb megsemmisítő tábort, Buchenwaldot, ahol ezreket és tízezreket öltek meg, zsidókat és nem zsidókat egyaránt, ahol többek között kivégezték a német ellennállás legendás vezérét, Ernst Thümannt, olyan tábornak nevezte, ahol szerinte ,,a buchenwaldi élet elviselhető”. Később pedig ezt írja róla :Buchenwald tulajdonképpen csak egy elosztótelep volt, innen vitték el kényszermunkára a rabszolgákat.” E két állításnak nem lett volna szabad nyomtatásban megjelenni, mert nem ez az igazság, és ez a sok ezer buchenwaldi mártír megcsúfolása. Királyhegyi Pál már egy ízben írt a deportálásról „Mindenki nem halt meg” címmel, ha jól emlékszünk 1946-ban. Akkori könyve cinikus hangja miatt általános felháborodást keltett. S, kár, hogy ebből nem tanult, és most a háború harmincötödik évfordulóján is ilyen mondatokkal kell az olvasókban jogos ellenérzést. (Gondolat) (Zs.) Molnár Antal: A ZENE BIRODALMÁBÓL A kilencvenesztendős Kossuth-díjas zenetudós, aki születésnapjára magas kormánykitüntetésben részesült, e kötetében munkásságának legjelentősebb, számára legkedvesebb darabjait gyűjtötte össze. Tanulmányai Bachról, Vivaldiról, Beethovenről, Lisztről és a zeneirodalom többi nagyságairól, közöttük Bartókról, Kodályról, Weiner Leóról szólnak, és mindegyike egy-egy gyöngyszeme a magyar zeneesztétikának. (Gondolat) Lomb Kató: EGY TOLMÁCS A VILÁG KÖRÜL E kötet íróját mint tolmácsot ismerik, aki tizenhárom nyelven tökéletesen beszél. E minőségében szinte bejárta földünk majdnem valamenynyi országát és utazásairól színesen, érdekesen és kultúráltan számol be az olvasóknak. Kötetének értékét emeli a szerző által készített kitűnő felvételek sokasága. (Gondolat) Dusko Popov: KETTŐS ÜGYNÖK VOLTAM Hallatlanul érdekeskémtörténetet írt meg Dusko Popov: Kettős ügynök voltam címmel. A regény formájában megírt történetnek az a nagy előnye, a hasonló tartalmú kémkrimikkel szemben, hogy mint az utóbbiak kitalált esetek, a Kettős ügynök címszereplője maga Popov, aki saját életét írta meg, annak minden veszélyével együtt. A könyv előszavában a szerző a következőket írja: „Ha túl akarjuk élni a kémtevékenységgel járó kockázatot, a legokosabb, ha nem vesszük túlságosan komolyan a dolgot.” Valóban majdnem a felületesség szintjét érinti az a könnyedség, amellyel a kínzásokat és az élet adta lehetőségeket elviseli. Egyik részén a nácik úgy tudták, hogy az ő ügyüket, másrészről a szövetségesek voltak abban a hitben, hogy őket szolgálja. Holott az utóbbi volt az igaz, mert felderítő tisztjük volt. A könyvben leírja a nácik lisszabonai és madridi főhadiszállásának titkait, ugyanakkor a Hoover vezette FBI titkaiba is bepillantást ad. (Zrínyi Katonai Könyvkiadó) (K) Kulturális hírek Baselban zsidó középiskola létesítését határozta el a zsidó vallásközösség. A terv már a két év előtti 50 éves jubileum előtt — a hitközség fennállásának 50. évfordulója alkalmával hangzott el. Az iskola megnyitására előre láthatólag 1980 tavaszán kerül sor. A nagyberlini zsidó hitközség tanácstermében Buchholz oktatásügyi főtanácsos ismertette az oktatási szenátus döntését, mely szerint a berlini iskolákban bevezetik a náciellenes napokat. Az egyes iskolákban megfelelő rendezvények keretében, a programnak megfelelően a diákoknak szemléltető képet nyújtanak az elmúlt idők, a nácizmus korszakáról. A kiállítás a Schöneber׳g-i tanácsteremben nyílt meg „Kinder im KZ” címmel. A kiállításon bemutatásra kerültek a Theresienstadtban fogva tartott gyermekek vázlatai, rajzai, akvarelljei, naplórajzai, akiket később majdnem kivétel nélkül Auschwitzban gázosítottak el. A kiállításon bemutatták Leo Haas, Fritz Fitta festőművészek képeit is, akik a lágeréletet örökítették meg az utókor számára. Schweitzer József: A zsidóság nagy halottját a szináji pusztában vándorló ősök útjelző oszlopához hasonlítja a Sévet Jehuda című zsidó krónika. ״ A csodálatos felhőoszlop Másé ben Májmon, Isten szolgája Fosztatban, az égbe szállott. 4965 tévész hava 20. napjának éjszakáján történt, azaz, 1204 december 13-án.” Zsidók és mohamedánok három napon át gyászolják. Halálhírére Alexandriában böjtnapot ülnek. A Tórából felolvassák az Örökkévaló szigorú ítéletének katasztrófális következményeit előtáró jövendöléseket (M. 111. 26.) majd Sámuel Első Könyve negyedik fejezetének egy részlete hangzott fel, él egészen e szívettépő közlésig: elvétetett az Örökkévaló frigyládája. A gyász egyetemes volt, bár, Majmuninak már életében kijutott a támadásokból. Nem reagál rájuk. ״ Nem keresem a győzelmet. Lelkem és jellemem becsülete abban áll, hogy inkább kitérjek az ostobák útjából, semmint legyőzzem őket.” A halott azonban védtelen volt. Az ismeretlen hódoló magasztaló sorokat vészibériás sírkövére. Szinte emberfeletti lényként ábrázolja őt. Az epigonok eltávolították a feliratot, hogy ezzel helyettesítsék: itt van Majmuni Mózes, az átkozott tagadó. Féltékenység, helytelenül értelmezett vallásféltés,kodás szabadságában hittagadást sejtő gyanúsítgatás műve volt e gyalázkodó felirat. De belejátszott a korszellem, kiváltképp Franciaországban, az albigensekkel szemben folytatott küzdelem tudatosan vállalt, vagy öntudatlan hatása. Az utókor elégtételt adott a megrágalmazottnak. Szállóigévé lett: Mózestől — Mózesig nem támadt (Májmuni) Mózeshez hasonló. Szülővárosa, Kordova. Ma, a Judios úton friss virágokkal övezett szobor őrzi emlékét, ő maga csak első 13 évét tölthette ott. A családnak menekülnie kellett, együtt zsidó testvéreikkel. Andalúzia, majd az észak-afrikai Fez, az ideiglenes otthon. De nincs maradása. Szentföldi zarándokút után Kairó közelében Fosztatban telepedik le véglegesen. Ott éri a halál 69 éves korában. Már gyermekként, de a vándorévek alatt is, sokat és sokfélét tanul. Irodalmi működését 23 éves korában kezdi el. Fosztatban lakik, Kairóban tölti napja nagy részét, az uralkodó udvari orvosa. Otthon rengeteg beteg várja. Ezen felül az egyiptomi zsidóság első embere. Hivatalosan-e, közmegegyezés folytán, nem eldönthető, de mindenképpen őt tekintik a Nágidnak s messzi távolból is hozzáfordulnak testvérei súlyos problémáikkal. Munkabeosztásáról maga írja, hogy nap mint nap késő éjjel s holtfáradtan esik ágyba. A szombat a zsidó közösségé. Istentisztelet, közös tanulás, s a zsidó közügyek megbeszélésének ideje. Iszonyú élettempó. Mi magyarázza? Talán Májmuninak puritán egyénisége akárcsak azt, hogy nem kereste a látványos győzelmeket sem. Nem helyeselte a gáoni kor meghonosította gyakorlatot, amely a zsidó tanítást egy hierarchikus , arisztokratikus kör, megélhetést is biztosító privilégiumává tette. Eszménye a talmudi századok demokratizmusa volt. Akkor egyedül a tudás és nem ezzel együtt anyagi ellenszolgáltatás mellőzésével. A racionalista ebben a tekintetben teljességgel idealista volt. S ez az önemésztő és önfeláldozó élet páratlan anyagismeretről, biztos ítélőképességről, bámulatos átfogó és rendszerező tehetségről tanúskodó műveket alkotott. A Szentírás-magyarázó Majmunit leginkább filozófiai és vallástörvényi főművéből ismerhetjük meg. Ezekről, röviden, alább szólünk. Maga a Tóra, tanítja Májmunt, mint nevéből is kiderül vezető, útmutató, amelyből megismerjük az alkotó tökéletes bölcsességét, hogy ez, a megismerés az ő tisztelő félelmére vezessen. A világ homályba borult kérdéseire Tóránk sugároz fényt. A prófétákat a maguk sajátos stílusjegyeinek megértésével kell értelmeznünk, miután minden próféta az őreá jellemző kifejezésekkel adja tudtunkra, ami részére nyilvánvalóvá lett a kinyilatkoztatásból. ״ írások” a neve a Szentírás harmadik részének. Isten szent szellemétől inspirált írások ezek Vallástörvényi főműve a Misne Tóra. A vallástörvény praktikus alkalmazásának szükségessége indokolta létrejöttét. Témák szerint rendezve 14 kötetbe s ezen belül tizenötezer paragrafusba foglalva összegezi az addigi zsidó irodalom vallástörvényi rendelkezéseit, az ítélete szerinti leghelyesebb s egyetlenként követendő vallástörvény rögzítésével. Vitákat s ellentmondó nézetek eszmei harcát kívánta így megszüntetni, mivel ezek részben megnehezítették a helyes felismeréseket, részben kárára voltak az egységes gyakorlatnak. Bölcseleti fő műve is ,részben összegző jelentőségű, minthogy összefoglalja a maga koráig a zsidó filozófia eredményeit. De a leghíresebb zsidó filozófiai alkotás a Móré Neváhim, a Tévelygők Útmutatója alapvető célja a hit és tudás viszonyának tisztázása, ami korigény volt a műveltek szemében. Hatása különösen az istenérvek tekintetében érezhető a középkori egyházi bölcselet terén. A hit és a tudás viszonyának tisztázásában Aquinói Tamás elődjének tekintik, önálló érveknek sem híján, főként az aristotelesi, kisebb mértékben a platoni filozófia segítségével kíván meggyőzni a zsidó vallás igazságairól. Hit és tudás külön területek. A vallás a jóságnak, a tudomány az igazságnak a tiszteletét kívánja. Mindkettőnek közös alapja pedig, az erkölcs. Orvosi jelentőségéről idézzük fel egy arab orvos — történetíró Ibn Abi Oseiba megállapítását, aki valószínűleg még személyesenismerte őt. „Mind az elméletben, mind a gyógyításban kora kiválóbbjai közé tartozott”. Orvosi szemléletről, az emberi életkor meghosszabbíthatósága tekintetében ma is modernnek mondható nézeteit ismertető írás jelent meg e hasábokon (Új Élet 1979. júl. 15). A magyar zsidó tudományosság mind a Májmumi kutatásból, mind eszméinek szélesebb körökben történő ismertetéséből méltó módon vette ki részét. Bizonysága ennek Scheiber Sándor kiváló, forrásértékű bibliográfiája „Májmuni Magyarországon”, amely egészen 1946-ig gyűjtötte össze az anyagot. De a kutatás ma sem szünetel. Éppen Scheiber Sándornak sikerült közelmúlt leningrádi útján négylapos, Májmuni saját kezétől származó, mindeddig ismeretlen kéziratot felfedeznie. Az ifjúkori, arab nyelvű Misna kommentár egy részletét, a Tohorot traktátushoz készült bevezetésből. Ugyancsak megtalálta, a címlapon Májmuni aláírásával az általa használt példányát Szádja gáon nagybecsű vallásfilozófiai művének, az Emmot ven Déotnak. A 775 éve sírjában porladó Mester, műveiben, gondolataiban, tanításaiban él tovább. A tibériási sír felé a kultúremberiség tiszteletadása száll a számon tartott évfordulón. Majmumi halálának 775. évfordulójára eltemetve a gondos A BÉCSI OPERAHÁZ ÚJ IGAZGATÓJA Loorin Maazel karmestert, aki a bécsi állami operaház igazgatói szék várományosa, az elmúlt hetekben a clevelandi operaház tiszteletbeli karmesterévé nevezte ki. Ezzel a gesztussal a Musical Arts Association művészeti téren kifejtett tevékenységét ismerte el, aki a zenekar működését magas színvonalra emelte. Lorin Maazel, a bécsi opera igazgatása mellett a clevelandi zenekart tovább is vezényelni fogja. 1985-ig minden szezonban 6 hetet fog Clevelandban tölteni. Ez idő alatt nemcsak koncerteken vesz részt, turnékat is szervez, és hanglemezeket is vesznek fel szerepléséről.