Új Élet, 1991 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1991-01-01 / 1. szám

2 1991. január 1. ÚJ ÉLET Hétköznapok után ünnep (Folytatás az 1. oldalról) ha nem is kötelessége, baráti kezet nyúj­­tanak és tiszteletünkre felteszik a fejük­­re a kipát, az összetartozás jelét. A fo­­gadáson résztvettek természetesen min­­dennapi munkánk legfőbb segítői: David Moskovits az alapítvány igazgatója, Moshe Pasik rabbi, az amerikai szakmai bizott­­ság elnöke és Michael Cohen a bizottság tagja. Ők hárman egész héten többször látogattak órákat, foglalkozásokat az is­­kolában. Jelen voltak: Bakos Lajos, a ZSVK ke­­let-európai igazgatóhelyettese, Zoltai Gusz­­táv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének jelenlegi ügyvezető igazga­­tója, a magyar Rabbikar több tagja, Seifert Gézáné, a MIOK egykori főtitkára, ma a JOINT munkatársa, Herczog László és fe­­lesége : Judit, a bécsi Rosenberg Imre és felesége: Edit, az osztrák magyar vegyes­­vállalatok magyar igazgatója, dr. Kovács Endre. A fogadás után kezdődött este 7 órakor az ünnepség a Pátria teremben, amire megérkezett Jeszenszky Géza külügymi­­niszter. A műsor előtt üdvözlőbeszédek hang­­zottak el, és leveleket olvastak fel. Sze­­retettel szólt iskolánkról David Moskovits és köszönte meg mindenkinek a segítsé­­gét. A kanadai és az izraeli nagykövetek államuk elnökének levelét olvasták fel. Végül Pintér Gábor, a MRTV munkatár­­sa ismertette Göncz Árpád köztársasági elnök levelét, amit Albert Reichmannhoz intézett. A levelekben sok sikert és jó együttműködést kívántak a magyar zsidó iskolának a világgal és hazájukkal. A műsor első részében iskolánk diák­­jai Mirjam Kaisler és Horváth Endréné tervezése és vezetése mellett adták elő igen nagy sikerrel zenés, táncos műsoru­­kat a két kultúra jegyében héber és ma­­gyar nyelven. Az előadás tartalmi ismer­­tetését magyarul és angolul mindenki az ülésén találta. Szurdi­k András filmrendező és Józsa Mihály operatőr folyamat-filmet készíte­­nek az iskola életéről, és segítettek a mű­­sor szervezésében úgy is, mint szülők. Szünet után két vers hangzott el: Ta­­kács Éva 9. osztályos tanulónk szépen mondta el Arany János Domonkos napra c. versét, Hajdú Gábornak iskolánk pe­­dagógusának ihletett előadásában hallot­­tuk Radnóti Miklós Nem tudhatom c. köl­­teményét. Igen szép tolmácsolásban hall­­hattuk Händel Concerto grosso, Albinoni Sonata a cinque és Kodály Zoltán Mátrai képek és a Kállai kettős c. műveit az Eöt­­vös Loránd Tudományegyetem ének- és zenekarától. Karigazgató: dr. Baross Gá­­bor Liszt-díjas Érdemes Művész volt. A műsort az izraeli Himnusszal zárták. A program igen nagy sikert aratott, a szülők és a vendégek egyaránt elismerés­­sel szóltak róla. Reméljük, a hétköznapok eredménye­­ként, ahol diák és pedagógus együttmű­­ködése nem egyszeri alkalom, hanem fo­­lyamatos munkát követel, ugyanilyen el­­ismerés övezi majd ezt az iskolát, amelyik legalább olyan jó magyarokat akar ne­­velni, mint amilyen igaz zsidókat. Róna Arturné igazgatóhelyettes Hánérot hallása... 5751. kiszlév 29-én — december 16-án —, Chánukká hatodik estéjén szokatlan ün­­nepség színhelye volt a Wesselényi utcai mártíremlékmű udvara. Itt, a szabad ég alatt gyújtották meg Chánukká lángjait, távol az otthon bensőségességétől, távol a templom áhítatos zártságától, ahol a fény és szemlélői csak egymással törődve kizár­­hatják a külvilágot. Az ünnepséget a Magyarországi Zsidó Hit­­községek Szövetsége, a zsidó nevelési te­­vékenységéről immáron közismertté vált budapesti Chábád Ház, és a Magyarországi Cionista Szövetség rendezte. A bevezetőt dr. Staub Pál tartotta a cionisták nevében, majd a Chábád Ház vezetője, a lubavicsi rebbe küldötte, rabbi Baruch Oberländer beszélt. Különösen fontosnak érzi — mond­­ta —, hogy a magyarországi zsidóság vál­­lalkozott a „nyílt utcán” rendezett ünnep­­ségre: ez a visszanyert vallási önállóság és a zsidó identitás megnyilvánulása, jele annak, hogy átérezzük az ünnepet, és je­­lenlétünkkel hitet teszünk mellette. Shlomo Marom, Izrael magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy ebben az ünnepségben nem csupán egy szokás fel­­magasztosítását látja, hiszen 1945-ben, amikor ezen a helyen járt, a gyász és a halál még friss volt. Most ez az emlékmű jelzi a bekövetkezett hatalmas változást. Marom úr gyújtota meg az első lángot Izrael Állam nevében. Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövet­­sége nevében gyújtott gyertyát. Majd dr. Engländer Tibor a Magyarországi Cionis­­ták Szövetsége, Eliezer Even a Szochnut, Mose Jahoda a JOINT, dr. Bakos Lajos a Zsidó Világkongresszus képviseletében gyújtott meg egy-egy lángot. Fekete László főkántor énekelte az áldásokat, és az ő ve­­zetésével énekelte együtt a közönség a Mácz cúrt is. Ezután Landeszman György főrabbi mondott ünnepi beszédet. Mondanivalóját a Chánukká gondolati magvának elemzé­­sével kezdte, majd az ünnep mai jelentő­­ségét méltatta. A zsidó szabadságharc a gondolat harca volt, és tanulsága az, hogy teljességgel kilátástalan mindenféle törek­­vés a gondolat elnyomására: az erre igyek­­vők veresége csak idő kérdése, mert az emberi gondolat megtörhetetlen. Más ol­­dalról ez annyit jelent, hogy a sok Mátit­­jáhu, aki a mai, szabadabb légkörben fel­fedezi magában a tegnapi, rettenthetetlen szabadságharcost, csak akkor lehet méltó utóda Chánukká hőseinek, ha igazán zsi­­dóként tud élni. Ez az igazi harc, amelyet, mindenkinek saját lelkében kell megvív­­nia. A főrabbi gondolatai után a jelenlévők elénekelték a Hátikvát: az ünnepség las­­san véget ért. A fiatalok fánkot kínáltak amelyeket Bát-Leva Oberländer készített — elkezdődött Chánukká hatodik napja. Folytatódik a zsidóság felszabadulásának ünnepe. Mikes Katalin Az ügyvezető igazgató Kaposvárott A kaposvári Zsinagóga zsúfolásig meg­­telt december 14-én, a péntek esti isten­­tiszteleten. Ott volt a helyi hitközség szin­­te valamennyi tagja. A Chanukka gyertyákat a Talmud Tóra fiúnövendékei, a péntek esti gyertyákat a leány­növendékek gyújtották meg. A fény beragyogta vidám arcukat és a MOAJSZ CUR dallama betöltötte a termet. Marko­­vics Zsolt, az Országos Rabbiképző Intézet rabbijelöltje előimádkozott, majd beszé­­det mondott, méltatva a Chanukka ünnep jelentőségét. Ezt követően Lipkovits Tibor községkerületi elnök üdvözölte a szép számban megjelent hittestvéreket, külön Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igaz­­gatóját. Beszédében többek között köszö­­netét fejezte ki azért, hogy ezt a háború előtt igen jól prosperáló hitközséget is meglátogatta. Dr. Török László, a Kapos­­vári Hitközség elnöke ajándékcsomagot adott át a Talmud Tórán, valamint a Cha­­nukka istentiszteleten résztvevő gyerme­­keknek. Az istentisztelet befejezése után Lipko­­vits Tibor községkerületi elnök és felesége vacsorát adott a vendégek tiszteletére. Ezt követően szívélyes beszélgetést folytattak a vidéken élő zsidóság helyzetéről, a ka­­posvári hitközség gazdag múltjáról, vala­­mint jelenéről, jó kapcsolatáról a Magyar­­országi Zsidó Hitközségek Szövetségével. Másnap az istentiszteleten szólították a Tórához Zoltai Gusztáv ügyvezető igazga­­tót. Az istentisztelet befejezése után hosz­­szan elbeszélgetett a megjelent hittestvé­­rekkel. Ennek során kifejtette, azon néze­­tét, hogy most, a megváltozott viszonyok között, a demokratikus rendszer kibonta­­kozásának hajnalán meg kell nyerni a vi­­déki zsidóságnak azt a részét is, amely ed­­dig távoltartotta magát a hitélettől, a hit­­községhez, a valláshoz való visszatéréshez. Ehhez a MAZSIHISZ minden erkölcsi se­­gítséget meg kíván adni, minden vidéki hitközségnek. RABBISÁGI ÜLÉS A Magyarországi Rabbikar ülést tartott, amelyen jelen volt Zoltai Gusztáv ügy­ve­­zető igazgató is. Az aktuális kérdések ke­­retében dr. Schöner Alfréd főrabbi 1 éves izraeli munkavállalását, illetve itthoni he­­lyettesítését beszélték meg. Miután 1 év időtartamra egyetlen rabbi sem vállalta helyettesítését, Schöner Alfréd jegyzőköny­­vileg lemondott a Dohány utcai templom rabbiszékéről és magyarországi rabbikari tagságáról. Zoltai Gusztáv igazgató a Rabbiság tag­­jaival való egyeztetés után, munkáltatói jogát gyakorolva Landeszman Györgyöt bízta meg a Dohány-templom rabbi teen­­dőinek ellátásával. ÚÍJÉLET a magyarországi hitközségek lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság 1075 Budapest, Síp utca 12. Telefon: 122-2829 és 142-1335 Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Domán István Kiadótulajdonos: Magyar Izraeliták Országos Képviselete Előfizetési díjak: negyed­évre 69 Ft, fél évre 138 Ft, egész évre 276 Ft. Postacsekk: 512-211848 Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ISSN 0133—1353 Múzsák Közművelődési Kiadó nyomdája Felelős vezető: Horváth László Műszaki szerkesztő: Bogyó László Budapest, 12 097/90

Next