Új Élet, 1997 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1997-07-01 / 13. szám

1»♦ SINGER-ELEMZÉS (2.) A zsidó folklór elemei a családban Szépirodalmi műtől nem várható tudományos igényű leírás. Az irodal­­mi mű műalkotás, amelynek sajátsá­­gos törvényei vannak. A regényben —jelen esetben — a cselekmény in­­formatív jellege mellett az esztétikai szféra a meghatározó. Singer nagy­­szabású és széles ívű műve, a Mosz­­kát család elsősorban szépirodalom. A tájleírástól az egyes személyek áb­­rázolásáig a szöveg jelentéstanai­­mán túl bőven él a szavak hangulati értékével. Az elsődleges esztétikai igény mellett a regény mint ábrázolási fo­­lyamat a zsidó folklór elemeinek gazdag tárháza. Itt a zsidó folklórt tá­­gabb értelemben értelmezem a ha­­gyományos vallási szokásnál. Ez esetben idetartoznak a lakóházak, a berendezések, sírkertek, a hagyomá­­nyos táplálkozás és viselet ismerte­­tői, foglalkozások, mesterségek. A tárgyi rekvizitumokon túl idetartoz­­nak a verbális kommunikáció, tehát a beszédbeli érintkezés egyéb ele­­mei: adomák, tréfák, közmondások, állandó jellegű nyelvi fordulatok. Ezek nyilván kívül esnek a hagyo­­mányos vallási néprajz fogalmán. A regényben fellelhető zsidó folk­­lór akkor is értékes lenne, ha e régió — az Osztrák—Magyar Monarchia és a cári Oroszország határán lévő Galícia — zsidóságát nem pusztítot­­ta volna el a német fasizmus. Ennek az etnikumnak az eltűnésével szegé­­nyebb lett Európa kulturális élete, pontosabban fogalmazva: az itteni zsidó folklór elpusztításával szegé­­nyebb lett az európai folklór. A re­­gény épp egy eltűnt etnikum folklór­­ját eleveníti fel. Csak az áldozatok hamvadtak el a gázkamrák kem­en­­céiben, a még élő szívekből kihajtott jiddis dalok és táncok tovább élnek az Újvilágban, Izraelben és más, sze­­rencsésebb tájakra vetődött utódok emlékeiben. Az amerikai zsidó írók, Eli Wieseltől Isaac B. Singerig, mű­­veikben tovább éltetik e hagyomá­­nyokat. E hagyományokból válasz­­tunk ki egy csokorravalót. Az ortodox zsidóság szigorúan ri­­tuális élete része annak a meghatáro­­zott életkeretnek, amely a hatszázti­­zenhárom rendelkezés figyelembe­­vételével a megengedett kategóriába tartozik. A galíciai zsidók körében szigorú életkori és nemi munkameg­­osztás biztosítja a rituális élet me­­netét. Ebből következik a férfi, a nő és a gyermek szerepe és feladatköre a családi életen belül. A férfiak ta­­nulmányozzák a Tant, a nők biztosít­­ják a család melegét, a gyermekek készülnek zsenge koruktól a nekik kijelölt szerep vállalására. A csalá­­don belül így kap hangsúlyt a ráció és az emóció, az értelem és az érze­­lem. A férfiak feladata a Tóra és a Tal­­mud szövegeiben való elmélyedés. Ezt teszi Reb Jerachmiel Bannet is, a regény főszereplőjének, Aszá Hes­­selnek apai nagyapja, aki nagy kaba­­lista hírében áll, s tudni vélik, hogy egyike ama harminchat igaznak, akiknek jótéteményein marad fenn a világ. Maga a Kabala zsidó miszti­­cizmust tartalmazó könyv, amely az isteni lényeg megközelítésében fel­­használja a betű- és számvariációkat, bizonyos jelekből következtetéseket von le a jövőt illetően. A könyvben szereplő h­aszidok, azaz jámborok, a XVIII. században élő Baál Sém Tov követői, akik a zsidó vallásfilozófia egy sajátságos színét jelentik. Tanaik középpontjában a zsidó miszticiz­mus és ezoterizmus áll. Tanításaik arra irányulnak, hogy a vallásos megnyugvásért küzdő ember számá­­ra biztosítsák a megnyugvást, és a komor aszkézis helyett lehetővé te­­gyék az Istenhez való boldog szár­­nyalást. Istent és a természetet szinte már panteisztikus egységben látják, s a lelket mardosó aszkézissel szem­­ben a harmonikus örömérzést hirde­­tik. A regényben megjelennek az em­­beri élet szakaszosságához kapcsoló­­dó szokások és szertartások, a körül­­metélés rituáléjától a házasságig és a halálig. A circumcisio szertartása az Ábrahám szövetségébe való felvétel rítusa. Maga a szertartás szigorú kö­­rülmények között zajlik. Ezt népi szokások is kísérik, mint a regény­­ben Aszá Hessel körülmetélési szer­­tartásán, ״...mindkét nagyanya fel­­emelte szoknyája szegélyét, és ugrán­­dozva hajbókolt egymásnak, mintha esküvőn lennének.” A házasság szer­­tartásának is megvan a maga szabá­­lya. A regényben tanúi lehetünk — többek között — Hadassza és Fisél, valamint Aszá Hessel és Adél eskü­­vőjének. Az egyházi esküvőt a zsidó szertartás szerint a négy rúdra tá­­masztott házsátor, a chüpe alatt tart­­ják. A gyertya, a serlegben bor, a vő­­legény halotti ruhája, a vőlegény hét­­szer való körbejárása, majd a meny­­asszony körbetáncolása mind-mind az esküvői szertartás része. A rabbi áldása, a násznép jókívánsága, az ajándékok átadása, a házasságlevél kiállítása ugyancsak idetartozik. Né­­hány helyen a férfiak tánca is része az esküvői szokásoknak. A regény cselekménye folytán ta­­núi vagyunk néhány temetésnek is. Az emberi élet végének is megvan a maga sajátságos rituáléja. A végső szertartást a halál napján kell meg­­tartani. A holttest a padlón fekszik halotti lepelben, fejénél ezüst gyer­­tyatartóban két gyertya ég. A tükröt letakarják, az ablakot félig kinyitják. A virrasztók alacsony zsámolyon ül­­ve siratják a halottat, és zsoltárokat énekelnek. Szokás még, hogy csere­­pet tesznek a halott szemére, s gat­­­lyat tűznek az ujjai közé. A sírnál a hozzátartozók kádist mondanak. Ez történik Mesulán Moszkát temetésén is. A temetés után a gyász egy hétig tart. A közvetlen hozzátartozók sivát ülnek, alacsony lócán, cipő nélkül, mamuszban. A zsidó élet külön színfoltja a hét­­végi pihenőnap, a szombat köszönté­­se. A felkészülés péntek délután kez­­dődik, rituális fürdővel. Szép szertar­­tása ennek az ünnepnek a péntek es­­ti gyertyagyújtás áldásmondással és szombatköszöntő dalokkal. Az asz­­talról elmaradhatatlan a mákkal szórt kalács, a barb­esz, a péntek esti hal vagy egyéb párolt hús, bor serleg­­ben. Singer közöl regényében egy szép szombatköszöntő zsoltárt: ״ Milyen barátságos a Te pihené­­sed, Szombat Királynő. Ezért előre sietünk, hogy találkoz­­zunk veled. Felkent Menyasszony Mind, akik örülnek neked, Nagy lesz az ő jutalmuk. A Messiás érkezésének szülési fáj­­dalmaiból A Paradicsomba emelkednek majd." A szombatváró h­aszidok táncra is kerekednek az ünnep fogadására. Jellegzetes a szombat búcsúztatása is. Ima, ének, jellegzetes ételek az asztalon, bor serlegben, mind-mind a Szombat Királynő méltó útra indító­­ja. Az ünnepek a zsidó élet ritmusos követői. Széles skálán mozognak a bűnbánás komorságától és fenségé­­től az érzelmeket felfakasztó öröm­­ünnepekig. Gyász, hű és vidám élet­­öröm kísérte a zsidóság több évezre­­des útját. A Moszkát család bő il­­lusztrációt nyújt ezek átéléséhez. Az úgynevezett őszi ünnepek komor méltósága bűnbánatra szólít. A kosszarvból készült sófár hangja szívbe markoló és fájdalmas. A Ros Hásáná, az újév bűnbánatra és meg­­tisztulásra sarkall. Imaköpenyben és imasálban imádkoznak a hívek, és készülnek a tíz nap múlva bekövet­­kező Engesztelés Napjára. A legnagyobb zsidó ünnepet, a Jóm Kippurt, az előző nap estéje, a Kol Nidré vezeti be. Késő délutáni könnyű vacsorával készülnek fel a másnapi egész napos böjtre. A nyi­­tott Frigyszekrény, az imasálba bür­­költ férfiak hajlongó imája, a szívbe markoló Kol Nidré ima elnyújtott éneke a bűnök bevallására és lelki számvetésre készít. Idézzük fel a re­­gény egyik részletét: ״ Rabbi Dán fe­­jére tekerte imasálját, és a falnak tá­maszkodva. A Tizennyolc Áldáshoz hosszú ideig állva maradt... A Bűn­­bánó Imánál minden szót külön hangsúlyozott, és szenvedélyesen verte a mellét. Szentélyében volt a saját népe között, a szent törvény könyvei között." Jom Kippur, az Engesztelő Nap, az egész napi böjt, a sanyargatás és a re­­ménység napja. A hívő várakozó bi­­zalma, hogy jó könyvbe íratik be. A bűnbánat és a reménység olvad egy­­be e szent nap hangulatában. László József Az európai folklór lett szegényebb... ÚJ ÉLET 1997. JÚLIUS 1. PÁRIZSI LEVÉL Salam—Salam Jaques Eladan költő, iroda­­lomtanár, marokkói zsidó szü­­lök gyermeke, 1936-ban szüle­­tett. Neve ismert, több kitűnő irodalomtörténeti tanulmány mellett számos verseskötete és fordítása látott napvilágot. A hé­­ber költészet hő tolmácsolója, most szintén jelentős művel lé­­pett a nagyközönség elé. A bé­­ke, a Salom a kötet témája. Kü­­lönböző korok — egészen a Bibliától — napjainkig foglal­­koztatták a költőket. Most, hogy az arab államok és Izrael között ilyen feszült a helyzet, van-e ne­­mesebb hivatása egy költőnek, mint hogy a képek, a szimbólu­­mok, a metaforák nyelvén szól­­jon, és hirdesse a költő „lángosz­­lop” szerepét. Ötven különböző költő versét csoportosítja, tuni­­szi, marokkói, angol, francia költők pacifista írásait. A Bib­­liából, a Próféták könyvéből idézi a bevezetőt, amely megjó­­solja az eljövendő időket, majd a Koránból idéz, mielőtt a kor­­társ költők verseit olvashatjuk. Ibn Gviral, Abou Fira, Ibn Arabi, Al Moutabnavbi, Nelly Sachs és még sorolhatnánk a költők neveit. A béke szószólói ők, akiknek sorai néha többet je­­lentenek, mint a tárgyalások ide­­jén a sok „mellébeszélés”.. A ,,kamikaze” merénylő terroristák idején van-e nemesebb költői hivatás, mint Eladan kötetének üzenete? Az arab és zsidó köl­­tők békés egymás mellett élést hirdetnek, a gyűlölet és a halál helyett a szeretet és az élet haj­­nalát idézik. Forrai Eszter IZRAELI HÍRADÓ w₪₪₪₪₪K₪₪m₪₪₪₪₪₪m₪₪m₪₪₪₪₪m₪₪₪m₪₪₪m₪₪₪₪m₪₪₪HK₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪m Humanitárius segély Albániának Egy humanitárius segély részeként az izraeli kormány több tízezer ton­­na lisztet küld Albániának. Ez a segély néhány száz albán család szükség­­letét fogja kielégíteni három hónapon keresztül. A szállítmány az ENSZ World Food programjának keretében, Izrael római nagykövetségének segítségével jut el Albániába. Mindezzel Izrael szolidaritását fejezi ki az albán néppel. Egyben tanúbizonyságot tesz e két nemzet szoros kapcso­­latáról , amely már a második világháború idején is megnyilvánult, amikor Albánia segített megmenteni valamennyi albániai zsidót. Új géntechnológiai módszer Az Izraeli Nemzeti Állatorvos-tudományi Intézet munkatársainak sikerült ki­­fejleszteniük egy új módszert, amellyel géneket juttathatnak be szarvasmarha­­embriókba. Állításuk szerint az új módszer nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az eddigi technikák. A kutatók azt remélik, hogy így olyan szarvasmarhá­­kat kapnak majd, amelyek ellenállóak lesznek a száj- és körömfájás betegségé­­vel szemben, valamint hogy javítani tudják így más háziállatok génállományát is. Az intézetben megtervezett és „elkészíten” géneket hímivarsejtekbe ültetik egy új szerkezet segítségével, majd a hímivarsejtekkel mesterségesen teheneket termékenyítenek meg. Ily módon nincs szükség a lombikban való megterméke­­nyítésre, arra a módszerre, amit a kutatók eddig alkalmaztak. Az izraeli szakemberek a kísérletek során egy foszforeszkáló medúzafaj génjét használták fel, amely beépülés esetén az embrióban fényvisszaverődést vált ki — így jelzi a kísérlet sikerességét. Rekordsebesség félvezetőben Izraeli tudósok csoportja a Weizmann Kutatóintézetben új világcsúcsot észlelt félvezető anyagban mozgó elektronoknál. Az elektronok pontosan 584 000 km/h (144 km/sec) sebességgel halad­­tak 1 volt/cm­ erősségű elektromos térben. Az előző világcsúcsot az ame­­rikai Bell Intézet tartotta. (117 km/sec). Az év színdarabjai Izraelben A jaffai Noga Színházban megtartott díjkiosztó ünnepségen az ״ év legjobb drámája" díjat a Gesher Színház darabja, a ״ Kfar” (Falu) kapta. Ezenkívül elhozták a legjobb színésznek (Yisrael Damridov), a legjobb színigazgatónak (Yevgeni Aryeh), a legígéretesebb színésznőnek (Efrat Ben Tzur) és a legjobb díszletnek (Sasha Lisinski) járó díjakat is. A második helyezett drámával (״ Shiva”) Shmuel Hasifri kiérdemelte az 1996 legjobb drámaírója címet. A legjobb színésznő Jetta Moneta lett az Anna Galactiában nyújtott alakításá­­val. A Cameri Színház Shakespeare Tévedések vígjátéka című művét adta elő, amivel megszerezték az év legjobb komédiája és a legjobb héber fordítás dí­­jakat. Három idős színészt életműdíjjal jutalmaztak: Shimon Finkelt, Orna Portot és Yossi Yadint. (Israel­ Press) Fordította: Olasz Krisztina

Next