Márkus Alaldár (szerk.): Magyar zsidó diák családi naptár 1925-1926
Dr. Zsoldos Jenő: Bibliai képek Petőfi költészetében
asszony is a bibliai Metaselach személyéhez kapcsolódjék. Bolond Istók betér az erdei házba, ahol a parazsat túró öregasszony felidézi képzeletében a vénséget szimbolizáló Matuzsálem alakját. Rövidesen jelentkezik az eszmetársítás. Az asszony megvendégeli Bolond Istókot és az megelégedetten sóhajtja: Ez a Matuzsálemia Hogy kitett magáért! * A világteremtés hatalmas misztériumából kicsendülő isteni parancs, a formaalkotó erő: a legyen. Ez az élettámasztó ige Petőfi költészetében: a sajtószabadság és Homeros meg Ossiám őserős keze, mely ha megérinti a lant idegét, új világ támad. Az isten és az ember hasonlatosságában rejlő, panteizmusszerű azonosság nyilatkozik meg: az öntudatra ébredő Sylveszter szavaiban,a midőn a mélyen sülyedő emberre gondol, és a költőnek kedvese iránt lángoló szerelmében. Petőfi látnoki erővel hirdeti, hogy csak az isten képéhez hasonló emberek fogják a szabadság földjévé avatni a világot. A költő nem a természet királyát látja az emberben, hanem a természet söpredékét, melyet a teremtés munkájában elfáradt isten a legutolsó nap alkotott. A férfi oldalbordájával egy értékű az asszony fogalma. Petőfi azonban csak a hűtlen feleségre vonatkoztatva használja. A jövővel mit sem gondoló költőnek a terített asztal dicsőbb, mint Ádám Éva édene. Örömtől duzzadó keble: édeni kert, a szerelem országa: paradicsom. Gyermekkorának pályája éden volt és a Dráva vizébe dobott virágfüzér édenillatot lehelt. Az eszményi szerelem boldog napjai eltűntek s e szép korszak édenéből elszállt a költő bús emlékezete. Jancsi és Iluska oly boldogan akarnak élni,, mint Ádám és Éva a paradicsomban. A rossz útra csábitó kígyó, a csapodár leány, ki siralomlázba juttatta kedvesét. Az első emberpárnak el kellett hagynia az idilli kertet. — Az őszi ködben vándorló ifjú oly céltalanul bolyong, mint a paradicsomból kiűzött Ádám. Midőn a költő búcsúzik a színészi pályától olyasvalamit érez, mint a kiűzött ember a paradicsom küszöbén. A fellázadt alattvalók egykor az osztrákokat úgy fogják kiverni a magyar földről, mint a tűzkardos angyal Ádámot és Évát a paradicsomból. ״ A hóhér köteles című regénynek hősére csalódott menyaszonya rászögezi szemét: ״ Ilyen tekintettel üzé ki az angyal Ádámot és Évát a paradicsomből“. Midőn Petőfi sikertelenül kísérelte meg Szendrey Julia kezének elnyerését, a leány apját ekép aposztrofálta a költő: ״ Elűztek tőled, szép paradicsomkertem, de nem angyal, alá ott ort áll előtted.“ Hasonlóan,, vont karddal és rettentőn, mint a paradicsomot őrző angyal, védi Gedővár ura tündérszép hitvesét, Káin és Ábel. — Téli éj van, szélvészes, hópelyhes éjszaka és a költő tekintete az égre téved. Látja a sötétpiros fényű csillagokat: - 62 -