Zsidó Szemle, 1929 (24. évfolyam, 1-35. szám)

1929-03-15 / 6. szám

" Fájdalomteli szívvel adjuk tudtul, hogy hitközségünk feje, a mi szeretett elnökünk Kaszab Aladár udvari tanácsos úr Ő méltósága március 15-én visszaadta nemes lelkét teremtőjének. ? Korán, nagyon korán hírta el tőlünk a kérlelhetetlen Végzet, hiszen alig egy esztendeje annak, hogy gyönyörű ideákkal eltelve, a zsidóság iránti szent lelkesedéstől vezényelve elfoglalta magas méltóságát. . Jósággal és jóakarattal tekintett mindenre, ami a hitközséggel és hitélettel összefüggésben állott, de a legtöbb szeretet mégis a hitközség 5 tisztviselő karára árasztotta. Nagy tervei voltak helyzetünk javítására, jóléti intézményeink feltámasztá- 3 ן sára és azok megvalósításán még a betegágyban is dolgozott. A gyarló test legyőzte a jóságos, napsugaras lelket, de nem semmisítheti meg annak örökké élő emlékét a mi szívünkben. Budapest, 1929 március hó 15. ( A Pesti Izr. hitközség tiszviselőkara fontosabb cionista problémák, valamint a propaganda módszerei megbeszélendők. E kerületi gyűléseken az Intéző Bizottság magát feltétlenül képviseltesse. 4. Olyan helyeken, ahol helyi csoport még nem létesíthető, megfelelő egyének keresendők, akik a cionista propaganda, valamint a Zsidó Szemle bevezetésével és terjesztésével foglalkoznak. Ezen biztosok lehetőleg ne legyenek azonosak a K. K. L. biztosokkal. 5. A központi iroda a vidéki városokat a helyi csoportok és helyi biztosok megszervezése érdekében meglátogatni, vagy a felállítandó kerületi szervek útján felkeresletni tartozik.E határozati javaslatot keresztülvitelének leglényegesebb feltétele a megfelelő anyagi fedezet előteremtése és biztosítása, amiről az ifjúsági szakosztály javaslataiban egyáltalában nem találunk említést, holott a fordított sorrend volna helyén. Az ifjúsági szakosztály a vidéki propaganda, de a fővárosi szervezkedés szempontjából, mint egyik igen fontos programpontot ajánlja egy hitközségi politikával foglalkozó országos zsidó hitközségi pártnak a megteremtését, amely a maga egységes programjának keresztülvitelét szorgalmazná az ország összes hitközségeiben. Az Intéző Bizottság feladata volna ennek a pártnak a kiépítése, programjának a kidolgozása, a következő szempontok ügyelembevételével: 1. A zsidó ifjúság pozitívabb zsidó szellemben való nevelése, az egyetemes zsidó történelem, irodalom és kultúra mellett a zsidóság mai aktuális problémáinak a megismertetése. 2. Az iskolán kívüli ifjúság szellemi és testi nevelése, olvasótermek, kurzusok, előadk, torna, héber nyelv, szombati iskolák stb. 3. Munkaközvetítő hivatalok felállítása, különös tekintettel a szombatot tartók érdekeire. 4 Centralizált szociális segély, anya- és leányvédelem. 6. Zsidó jogvédő irodák felállítása. 7. Kulturházak, könyvtárak, olvasótermek létesítése, Budapesten zsidó szabadiskola megszervezée. 8. Demokratikus választójog. 9. Országos zsidó szövetség, valamint a hitközségek közös szerveinek kiépítése. 10. Közalap létesítése a törpe hitközségek kulturális és vallási szükségleteinek kielégítésére. 11. Zidó művészeti törekvések támogatása. 12. A Palesztinai épitőmunka, K. K. L. és K. H. szubvencionálása. 1929 március 15. ZSIDÓ SZEMLE Kulturális javaslatok. Az Intéző Bizottság a vidéki csoportok kulturális anyaggal való ellátásáról gondoskodjék, legrövidebb időn belül megfelelő brosúrát adjon ki a cionizmus és a Palesztina-építés ideológiáját, történetét és szervezetét ismertesse. Egy központi könyvosztály létesítendő, amely állandó figyelemmel kíséri a zsidó könyvpiacot és időnként informálja a csoportokat a megjelent új könyvekről. A vidéken kulturelőadás-sorozatokat rendezzen, dolgozzon ki előadásvázlatokat és rendezzen vidéken szemináriumszerű kurzusokat cionista ismeretekből. A Zsidó Szemle tárgyában. Mérlegelje az Intéző Bizottság a Zsidó Szemle hetilappá való kiépítésének összes lehetőségeit, annál is inkább, mert a pénzügyi jelentésből kitűnik, hogy a Zsidó Szemle eddigi üzletmenete teljesen aktív, ami hetilap esetén, még sokkal nagyobb mértékben volna biztosítható. A Zsidó Szemle meghatározott időben, speciális kérdésekkel foglalkozó külön számokat, például hitközségi, ifjúsági, női, Palesztinai stb. számokat adjon ki. A Zsdó Szemle szerkesztésének megkönnyítése végett, az Intéző Bizottág a főszerkesztő mellé szerkesztői bizottságot állít, amely bizottság minden tagja egy-egy megfelelő rovat szerkesztését vállalja. Végül az ifjúsági szakosztály megfelelő nagyobb szubvenció rendszeres kiutalását kéri az Országos Értekezlettől. A fentiekben a legnagyobb részletességgel leközöltük az ifjúsági szakosztály javaslatait, amelyek mindenesetre azt mutatják, hogy az ifjúság tudatában van annak a nagy munkának, amely a cionista szövetség új vezetőségére várr. Mint már említettük, nélkülözzük az ifjúság javaslataiból azokat a kérdéseket, amelyek egy nagyszabású program megvalósítása szempontjából elsősorban volnának megtárgyalandók. Nevezetesen a pénzügyi kérdések azok, amelyeket ezen javaslatok teljesen figyelmen kívül hagynak, nyilván azért, mert az ifjúság véleménye szerint ezek a kérdések az „öregek“ hatáskörébe tartoznak. Ám sokkal nehezebbek ezek a kérdések, amelyek megoldása fogja az értekezlet legfontosabb feladatát képezni és az a véleményünk, hogy az értekezletnek legelsősorban ezekkel a pénzügyi kérdésekkel kell foglalkozni, mert ezek sikeres megoldása esetén kerülhet csak sor egy nagyvonalú program megvalósítására. Kaszab Aladárné, szül. Weisskopf Józsa, a maga és egész családja nevében fájdalomtól megtörtént tudatja, hogy áldottszivü férje, házaséletének boldogitó társa, Kaszab Aladár 111. kir. udv. tanácsos, a t’esti Szr. hitközség elnöke, áldásos élete 61-ik és házassága 35-ik évében, az isteni Gondviselés fájdalmas végzéséből, március hó 15-én elhunyt. Szíve szeretettel dobogott értünk és mindenért, ami nemes és szép volt. Drága halottunkat március hó 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor temettük. A dohány utcai templomból kísértük utolsó útjára, a kerepesi úti temetőbe. Budapest, 1929 március hó 15-én. özv. Kaszab Sománé, Kaszab Gyuláné, Detre Vilmos és neje, sz. Weisskopf Margit, Szántó Menyhért, Popper Hugó és neje, sz. Weisskopf Lujza, Kaszab Zoltánné, Kaszab Elemérné sógorai és sógornői, valamint unoköccsei és húgai. Özv. Bamberger Mihályné, Kaszab Gyula, özv. Friedmann Józsefné, Szántó Menyhértné, Kaszab Zoltán, Kaszab Elemér testvérei. Koszorúk és részvétlátogatások mellőzését kérjük. Dr. Weisz Mórné szül. Goldberger Gizella a maga, valamint gyermekei Dezső és Ilonka, úgyszintén az egész rokonság nevében fájdalomtól lesújtva, megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb, legönfeláldozóbb és leghűségesebb férj és apa Dr. WEISZ MÓR rabbi úr rövid szenvedés után hirtelen elhalálozott. !)!■ága halottunkat folyó hó 20-án, szerdán délután fél 5 órakor temették a rákoskeresztúri izr. temetőből. Emlékét utolsó leheletünkig hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Budapest, 1929. évi március havában. A Pesti Chevra Kadisa Izr. Szentegylet elöljárósága és tisztviselői kara mély fájdalommal jelenti, hogy Dr. WEISZ MÓR rabbi úr jámbor életének 56. évében, rövid szenvedés után elhalálozott. A megdicsőült férfin 29 éven keresztül végezte a legszentebb szolgálatot, midőn szegény zsidó vallású halottaink végtisztessége körül működött. Hűséggel és önfeláldozó odaadással végezte szent hivatását és volt vigasztalója a gyászolóknak és arra rászorulóknak. Utolsó óhajához képest, a legegyszerűbb végtisztességgel — búcsúztató nélkül — fogjuk utolsó útjára kisérni. Temetése folyó hó 20-án, szerdán délután fél 5 órakor a rákoskeresztúri szr. temetőben végbement. Budapest, 1929. évi március havában.