Zsöllye, 2001 (2. évfolyam, 2-9. szám)

2001-12-01 / 9. szám

találni. Weöres sok koncentrikus kört rajzolt fel, éppen elég a bensőb­bekkel vesződni. A Giorgio által életre parancsolt (ál)nyomorék Drinus rétor — a szemüveges filozopternek öltöztetett, ördögfekete jelmezű Lukáts Andor —, valamint a kocsmáros és hajós Batrach — a villámcikázású Bán János — a mag héján talál helyet. A hét alatt Nella, a piaci árusnő­­/ ub­iti- *1' Ja~e­­ haisa torában, mint szemek segne önállósult HBBHBHHHHHH Miron, a Sárkány főpapja és Sinn ^SragSSffi­nusegységet úgyis a szertepergő granulátum biztosítja. Lengyel Ferenc Cannibasa nyekeregve, mórikálva, szobugyborékokkal vá­lik iszákos uralkodóvá, s eközben mintha az abszurd dráma (Ionesco?) koronás pojácáit idézné. Bertalan Ágnes (Isbel) egy tíz éven aluliaknak ajánlott meséből forogja ki a Sárkány mátkáját, hogy erényét azután ne a rém, hanem a testvérszerelem oltárán ál­dozza föl. A gyanútlanság félálmából Laura, azaz a Zöld Herceg (a király unokaöccse), rajongott félfivérkéje ébreszti (Zsámbéki inst­rukcióiból kihallani Weöres Fairy Springjének c, egymást kioltó sze­relem- és szeretkezés-szólamait).­­Nagy Ervin eleinte fals a szerep birtokbavételében, meg-megtorpan — aztán egyszer csak nekifut, veszi az akadályt, száguld árkon-bokron és testvéren át. A játék szívében a két címszereplő helyezkedik el. A Sárkány, aki nincs — nincs-voltát, a hit és a beletörődés általi mégis­ létét a rende­zés inkább csak verbálisan beszéli el, ez a kreatúra a színjátszás nyel­vén sajnos nincs megalkotva —, és Szent György lovag, ki azzal is ön­maga helyett van, hogy már életében szent. Fekete Ernő Diocletianus hadvezérében felmutatja a rokonszenvesen mulva erőt, a kétséges kardforgatást, melyet nem a friss — és még üldözött — keresztény morál segít a végül is jó úgy eredményes, noha groteszk kivívásában. A Weöres szereplőlistáján első helyen említett álom­jelenés Jé­zus kihúzásával egyértelműen világi modell lett a darab. Az előbb a Sárkánynak, később a rómaiaknak, majd önmaguknak kiszolgálta­tott sileneiek parabolája a kitűnő atmoszférájú párjelenetekben fénylik föl igazán, ilyen Törőcsik és Alagy, Bertalan és­­Nagy, Flaumann és Varga, Lukáts és Fekete, Csákányi és Fába kettőse (e képek bipolaritását az esetleges asszisztencia még jobban kieme­li). Ugyancsak emlékezetes a tavaszünnep elharapózó tombolása. Mielőtt ez az orgia bekebelezne mindent, s az ember csak mint ösz­tönlény veszejtené magát, Weöres színműve és Zsámbéki rendezé­se újfent társadalmasítja az egész populációt, hogy kitűnjék: se ta­vasz, se ünnep — csak némaságként visszhangzó kacaj. TARJÁN TAMÁS paróka a Sárkány többi jegyeset is képviseli ,/ N­yár­­mosni ! /Ingár Juli dramatizálasában -mely tart­ózkodásá­val sem lugozta ki a harsányabb színe­ket - eleve kevesebben vannak, mint a lovag már a magház ősei. B­laumann Péter elhiteti talán el is hiszi - ,hogy Miron nem az ő szerepe. Isbel herceg­nőre lehelt szerelmi aktus csok­anak ha­lálos mérge s a maga halálának búcsú­­mondata azonban nagy teljesítmény, s be(k)öltözés a figurába. Varga Zoltán úgy fűti föl a dogmák Sik­óját, a rossz ügy becsületének bajnokát, hogy végül önmaga ellentétévé kelljen robbannia. Flaumann és Varga is más stílusban lel az alakra, a többi színész is nyugod­tan szétjátszhatja az estét, mert a tó- FOLYTATÁS A 1. OLDALRÓL TÖRŐCSIK MARI, FULLAJTÁR ANDREA • .fit­­ . 13? •Avi.-V ..* • # »«Ii£-’ 1 * •• fr«» V •!«/-1 V«. CSÁKÁNYI ESZTER, SZABÓ GYŐZI

Next