Zsöllye, 2001 (2. évfolyam, 2-9. szám)
2001-12-01 / 9. szám
találni. Weöres sok koncentrikus kört rajzolt fel, éppen elég a bensőbbekkel vesződni. A Giorgio által életre parancsolt (ál)nyomorék Drinus rétor — a szemüveges filozopternek öltöztetett, ördögfekete jelmezű Lukáts Andor —, valamint a kocsmáros és hajós Batrach — a villámcikázású Bán János — a mag héján talál helyet. A hét alatt Nella, a piaci árusnő/ ubiti- *1' Ja~e haisa torában, mint szemek segne önállósult HBBHBHHHHHH Miron, a Sárkány főpapja és Sinn ^SragSSffinusegységet úgyis a szertepergő granulátum biztosítja. Lengyel Ferenc Cannibasa nyekeregve, mórikálva, szobugyborékokkal válik iszákos uralkodóvá, s eközben mintha az abszurd dráma (Ionesco?) koronás pojácáit idézné. Bertalan Ágnes (Isbel) egy tíz éven aluliaknak ajánlott meséből forogja ki a Sárkány mátkáját, hogy erényét azután ne a rém, hanem a testvérszerelem oltárán áldozza föl. A gyanútlanság félálmából Laura, azaz a Zöld Herceg (a király unokaöccse), rajongott félfivérkéje ébreszti (Zsámbéki instrukcióiból kihallani Weöres Fairy Springjének c, egymást kioltó szerelem- és szeretkezés-szólamait).Nagy Ervin eleinte fals a szerep birtokbavételében, meg-megtorpan — aztán egyszer csak nekifut, veszi az akadályt, száguld árkon-bokron és testvéren át. A játék szívében a két címszereplő helyezkedik el. A Sárkány, aki nincs — nincs-voltát, a hit és a beletörődés általi mégis létét a rendezés inkább csak verbálisan beszéli el, ez a kreatúra a színjátszás nyelvén sajnos nincs megalkotva —, és Szent György lovag, ki azzal is önmaga helyett van, hogy már életében szent. Fekete Ernő Diocletianus hadvezérében felmutatja a rokonszenvesen mulva erőt, a kétséges kardforgatást, melyet nem a friss — és még üldözött — keresztény morál segít a végül is jó úgy eredményes, noha groteszk kivívásában. A Weöres szereplőlistáján első helyen említett álomjelenés Jézus kihúzásával egyértelműen világi modell lett a darab. Az előbb a Sárkánynak, később a rómaiaknak, majd önmaguknak kiszolgáltatott sileneiek parabolája a kitűnő atmoszférájú párjelenetekben fénylik föl igazán, ilyen Törőcsik és Alagy, Bertalan ésNagy, Flaumann és Varga, Lukáts és Fekete, Csákányi és Fába kettőse (e képek bipolaritását az esetleges asszisztencia még jobban kiemeli). Ugyancsak emlékezetes a tavaszünnep elharapózó tombolása. Mielőtt ez az orgia bekebelezne mindent, s az ember csak mint ösztönlény veszejtené magát, Weöres színműve és Zsámbéki rendezése újfent társadalmasítja az egész populációt, hogy kitűnjék: se tavasz, se ünnep — csak némaságként visszhangzó kacaj. TARJÁN TAMÁS paróka a Sárkány többi jegyeset is képviseli ,/ Nyármosni ! /Ingár Juli dramatizálasában -mely tartózkodásával sem lugozta ki a harsányabb színeket - eleve kevesebben vannak, mint a lovag már a magház ősei. Blaumann Péter elhiteti talán el is hiszi - ,hogy Miron nem az ő szerepe. Isbel hercegnőre lehelt szerelmi aktus csokanak halálos mérge s a maga halálának búcsúmondata azonban nagy teljesítmény, s be(k)öltözés a figurába. Varga Zoltán úgy fűti föl a dogmák Sikóját, a rossz ügy becsületének bajnokát, hogy végül önmaga ellentétévé kelljen robbannia. Flaumann és Varga is más stílusban lel az alakra, a többi színész is nyugodtan szétjátszhatja az estét, mert a tó- FOLYTATÁS A 1. OLDALRÓL TÖRŐCSIK MARI, FULLAJTÁR ANDREA • .fit . 13? •Avi.-V ..* • # »«Ii£-’ 1 * •• fr«» V •!«/-1 V«. CSÁKÁNYI ESZTER, SZABÓ GYŐZI