Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 1. félév
44. szám
KATH. EGYHÁZI FOLYOIRAT. BUDAPESTEN, JUN. 4.1848. 44. UJ FOLYAM V. ÉVE. Megjelenik e' lap hetenkint kétszer, csütörtök és vasárnapon. Az előfizetési dijérttés a' hetenkint egyszer megjelenni szokott .Egyházi literatúrai lap'-ért, postán 5 frt 20 kr. helyben 4 frt p. Előfizethetni minden kir. postahivataloknál, Pesten a'szerkesztőségnél (ajt. iskolák' épületében, dunasori 2-dik emeletben) 's Hartleben és Altenburger urak' könyvkereskedésében, a' váczi utszában. TARTALOM : Baj és k. (Vége.) V. Udvardy Ignácz.— A' hittani oktatás' rendezéséről. (Vége.) M. S. — Nyilt levelezés. XXVIII. XXIX. — Egyházi tudósítások. Baj és K. (Vége.) V. Következik, a' gyámuri jognak, már csak a' közelebb beállott uj viszonyok miatt is, kellő rendezése. Az egyházigazgatás' rendszerében egyik legfőbb fontosságú dolog, az egyházi méltóságok, hivatalok' adományozása, vagyis az egyházi hivatalnokok' kinevezési, megerősítési joga. Ezen jognak jól vagy rosszul vitt gyakorlatától függött nagy részben, és függ jelenleg is, az egyház' sorsa, élete, ereje,'s úgyszólván mindene. Azért erre a' legnagyobb figyelmet fordítva, hozzá legfontosabb érdeket csatolva látunk ó- és új egyháztörténetünk' emléklapjain. Egyházi köz- és részletes gyülekezetek, valamint egyes főnökök által is, a' legtöbb törvények hozatyák azon gyakorlat' szabályozása, és a' vele űzött visszaélések' megszüntetése vagy meggátolása végett. 'S midőn a' püspökök , fejedelmek, nagyok, ajtatos egyesek vagy községek, hitbuzgalom szülte bőkezűséggel a' részletes egyházak' életszükségeire szép adomámányok és hagyományokat szentelvén, többrendü terhes kötelességeket vállaltak magukra, 's a' religios egyház' szent ügyét hathatósan előmozdították , viszont az egyház is, a' háladatosság' érzetétől indíttatva, az olly jótevőket bizonyos tisztelet-kimutatással különbözteté meg; az egyházi hivatalok' betöltéséhez nekik, és pedig kezdetben egyedül személyeket, nem pedig utódaikat ELSŐ FÉLÉV. is illető, mérsékelt befolyást engedményezvén; ugy mindazonáltal, hogy az eldöntő erő mindenkor az egyházi hatalomnál maradna , melly azon befolyást ellensúlyozza, irányában szükséges ellenörködéssel legyen. Ekképen keletkezett az ugy nevezett gyám- vagy kegyúri jog. Azonban, miként az emberi dolgok folyamában többnyire történni szokott, hogy tudnillik a' legszentebb, legüdvösebb intézmények is, az emberek' gyarlósága, vagy gonoszsága miatt elfajulnak, eredeti czéljukkal ellenkező irányra tévesztetnek : ugy történt a' gyámurasággal is; főkép' miután azon jog egyes családok' örökségévé tétetve, vajmi gyakran a' jámbor elődöktől elütő, 's egyházellenes utódokra származott által, kik szent kötelességeiket alkalmatlan teher gyanánt tekintvén, azok' teljesítését utolsó gondjokul vették,'s a'hivatalrai kinevezésnél mindenre inkább, csak az egyház' érdekére nem ügyeltek, sőt azt annak ellenére is gyakorolni nem átallották. Tették ezt a' kisebbek ugy, mint a' hatalmasbak, főképen a' középkori feudális rendszernek az egyházi intézményekrel befolyása, és alkalmazása' következtében. És beállott azon, a' fejedelmek 's az őket utánzó egyéb hatalmas világiak' részéröli vészes, az egyház' szabadságát és függetlenségét fölforgatott jogbitorlás, minélfogva a' dolgok és viszonyok természetével tővel-hegygyel ellenkezőleg, az egyházi hivatalok világiak által adományoztattak. És történt, hogy (miután többnyire nem az egyházi érdem-, 's kiváló lelkijóra használt tehetség, de az arany és ármány szerezte udvari kegysulyra vétettek figyelembe,) az egyházi méltóságok 's hivatalokra a' legméltatlanabbak emeltettek; kik, mint megannyi vámpírok, csüggtek az egyház' életerén, jövedelmeit húzva, de javát háttérbe tolva ; kik mint a' világi hatalom' cirákjai és zsoldosai, az egyház' függetlenségét.