Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 2. félév
41-42. szám
KATH. EGYHÁZI FOLYÓIRAT. BUDAPESTEN, OCT. 5. 1848. 41-42. UJ FOLYAM VI. ÉVE. Megjelenik e lap hetenkint háromszor , kedden , csütörtök és vasárnapon. Előfizetési dij értte , postán, borítékkal : 5 frt. helyben , boríték nélkül : 4 frt peng. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, 's Pesten Hartleben K. A. könyvkereskedésében. TARTALOM : A' magyar kath. egyház és a' cultusminister. Perger János. — Szerény nyilatkozat. Beke Kristóf. — Egyházi tudósítások. — Irodalom. A' magyar, kath. egyház és a' cultusminister. Mióta a' kereszténység Constantinnal trónba ült: az egyház és status közötti viszonyok, kapcsok, szorosabbakká lőnek, a'keresztény status' eszméje kifejlődött, az egyház igényeket formálta' status', és ez jogokat követelt magának 's befolyást az egyház' irányában. És e' kettős hatalomnak kölcsönös egymásrai hatásából bontakozott ki, az egyházi jog körnek azon része, melly szerint a' status az egyház fölött némi felsőbbségi hatalmat és fölügyelői jogot bir. Ezt az egyház, a'tapasztalt pártfogás' kedveért háladatosságból tűrte ez időben. Illy joghatóság e' korban, midőn a' kereszténység egy 's megosztatlan volt, veszedelmessé nem válhatott. De végre e' hatalom csak is nominális volt a' világiaknál; mert az egyháziak a' politicai ügyek' vezetésében tulsulylyal birván, e' körben is ritkán döntetett el egy kérdés, mellyben a' többségi szavazatot nem ők alkották volna. Hogy tehát oly lényeges befolyást nyert a' status a'katholica egyház' küldolgaira, azt főképen annak tulajdonítjuk, mert a' kormánytanácsba az európai civilisatió'reggelén 's delén, az egyház' férfiai alkalmaztattak. Nem volt tehát semmi veszedelemnek kitéve az egyház' ügye a' status' részéről; idegen vallásnak elemei be nem folytak annak elrendezésébe; a'hivő nép, melly egyszer'smind polgárság is volt, megszokta a' királyi parancsokat 's törvényeket ugy tekinteni, mint az egyház' beleegyezésével hozottakat. És a'statusnak az egyházzal ezen szoros kapcsolata- 's barátságánál fogva látjuk, hogy a' magyar ,corpus juris' eleje,'s más nemzetek' törvénykönyvei, hol a' romai törvénycodex, hol az egyházi zsinatoknak szóról szóra átírt articulusait foglalják magokban. Eleven példája honunkban e'szoros viszonynak a' szabolcsi, sz. László király alatt 1092. évben, majus 20-dikán tartott országgyűlés és egyszer'smind zsinat, mellynek legtöbb pontjai, MÁSODIK FÉLÉV. egyházi tárgyúak.*) Ki ne örvendett, vagy ki nem bizott volna illy egyházi's világi, és tisztán katholicus elemekből alkotott statustanács' befolyásában az egyház' ügyeire nézve? Itt compromittálni lehetett a' statusban, mert a' püspöki karban volt elég contrapendiuma, ha netalán letévedt volna rendeleteiben a' katholicismus' teréről; még ekkor a' keresztényi status'eszméje, a' maga fönsége's ártatlanságában rendületlenül állott begyökerezve a' hazafiak' szivében... az egyházi vétségeket polgári bűnül róván föl 's büntetvén a status. De e' szoros viszony közé is közbelépett az időnek romboló hatalma. Megtágultak a' kapcsok, és a' szoros barátság, hol egy, hol más oldalról túlkapásokra fajult át; egy harcz állott be, melly immár százatokon át folyik, hol erkölcsi,hol physicai fegyverekkel vívatva, mellyben az egyház' régi, első századi függetlenségét, a' status pedig annak hol kisebb hol nagyobb mértékbeni elnyomatását kétes eredményekkel igyekszik kivívni. E' sorokat 's eszméket a' históriából merítettük. A'mai kor uj tért nyit e' kérdésnek, és a' legfontosabbá emeli azt az egyház' részére. Meglássátok, ezen ügynek szerencsés megoldatásától függ : fog-e elevenebb hatásokban, szellemi ereje' hatalmával föllépni a' katholicismus,a'bekövetkező társadalmi bomlás és romok' közepette?— A' mult század' végén nagy veszély fenyegette az egyház' függetlenségét, midőn némelly zsoldos egyházi írók a' világi trónusok' küszöbeire telepedve, az egyházi hatalom' szálait a' nationalitások szerint, annak talapzatához akarták kötni. II. József, ki a' Protestantismus felé kergette a' katholica egyházat, önkényes és sértő egyházügyi rendeleteiben, volt ez eszme-irány, ezen egyházi megigázás" pártfogója. A pápai nuntiusok joghatóságát statusaiban eltörölte. Ez egyházellenes eszmétől elkapatva, testvére Maximilian, a' kölni választó fejedelem 's érsek. *) Lásd : Péterffy, Sacra Concilia Ecclesiae R. Cath. in Regno Hungáriáé celebrata. Pars Príma. 13—39 lap. 41-42