Danielik János szerk.: Religio, 1850. 1. félév
32. szám
hyerarchia' ellenségeitől akkor a' franczia elerus ? Nem győzték eléggé fekete színekkel festeni annak hálátlanságát, mintha a' kormánytól vett anyagi jókról egészen megfeledkezett volna. Mert hiszen az olyatén emberek előtt a' hit úgyis mit sem nyom, ezt ama' felhánytorgatott kedvezések-, kitüntetések- 's jutalmazásokért , mellyekben egyik vagy másik tagja részesült, szerintök fel lehetett volna áldoznia, holott épen azt kellett volna a' buzgó és erényes papságban tisztelniek, hogy Istennek 's lelkismeretnek minden földi jóllétet utána tud tenni ; és midőn az egyház' ellenségei amaz óvó eljárásért olly igazságtalanul vádolták a' clerust, ugyanakkor ők más részről magok is elismerték, hogy az egyetemi philosophia nem egyéb pantheismus- és atheismusnál, a' német philosophia' idétlen majmolásánál, melly a' legyőzhetlen materialismuson szenved hajótörést, azon materialismus- és communismuson, melly Francziaországban végtére is mindent elnyel. És ez noha nyilván elismertetett, mégis , az igazság' elleni tusakodásból, hálátlanság lobbantatott a' clerus' szemére, hogy hitét, 's meggyőződését mulandó javakért eladni nem tudta, és esztelenséggel vádolták az egyház' szolgáit, hogy hitszegőkké lenni nem akartak. Akkor igy itélt 's igy kárhoztatott ama' felekezet, melly a' februariusi forradalomban csakugyan hitszegővé lenni tudott, mellynek tetszését akkor olly sokan szerették vadászni, 's mellynek helyeslése a' közvélemény és Isten' szavául tartatott. De az igaz keresztény az illy ítéletek 's rágalmak miatt akkor sem tántorodott meg, most pedig még kevesebbé, kivált, ha az előzményeket egybeveti a' következményekkel. Az indulatoknak milly szánandó martalékjai jöttek ki ama' nevelő-gyárakból, a' forradalmi napok megmutatták, midőn Francziaországban polgárvér omlott. Valljon hallottak-e az ezeket előidézők és elkövetők leczkéket az indulatok' megzabolázásáról ? Érzettek-e valaha szivökben a' gonosz iránt utálatot, az erkölcs iránt pedig égő szeretetet? Behatottak-e Isten' boldogító ismeretének 's szent törvényeinek tárházába ? Hitték-e, hogy a' sir' határain tul várakozik emberre egy nagy jövendő, mellybe az idők elsülyednek, 's mindazokra, kik embertársaik boldogságát lázitó merénylettel meggyilkolják, rettenetes bűnhődés várakozik ; de természetes, hogy olly intézetekben, mellyekről még az egyház' ellenségei is megvallották, mikép azokban a' tanitási szellem pantheismus- és atheismusra elfajult, az ifjú nemcsak hogy olly igazságokról nem hallhatott, 's azokról meg nem győződhetett, sőt inkább ellenkező elveket szőtt be. Az illy intézetekből azután kilépett 's tisztviselőkké 's hivatalnokokká avatottak, a' hűséget könnyen feladták , a' fejedelem iránt lekötött eskü' szentségével mit sem gondolván. Az említett nevelési rendszer' sarjadékai igazán a' társaság' veszedelmei szoktak lenni, és pedig annál nagyobb veszedelmei, minél nagyobb elmetehetséggel, de vallásos ihlettség által ki nem mivelt akarattal birnak , mert az ollyanok a' fenálló intézmények 's kormányzatformákban gáncsot keresve, mindent önfejűk és belátásuk szerint akarnának kormányozni és átalakítani , 's maguk elégedetlenek, boldogtalanok és az indulatok' rabjai lévén, másokat bologitani, 's szabadokká tenni törekednek, 's erre a' vallásos alap nélkül szerzett minden erőt és tudományt felhasználván , végre is elcsábított áldozatjaikkal együtt a' veszély' örvényébe sülyednek. A' mult századbeli istentagadóknak egyik nagy hirü patriarchájok, a' franczia akadémiának ama' kérdése fölött , a'tudományok több jót vagy rosszat hoztak-e az emberi nemzetre ? pályamunkát irt, bebizonyítván , hogy a' tudomány sokkal több veszélyt 's kárhozatot hozott az emberiségre, mint a' tudatlanság. Nekünk ugyan ezt vitatni szándékunk nincsen, midőn állítjuk, hogy amaz írónak tökéletes igaza vala, csakhogy azon értelemben, a' mellyben ő és társai a' tudományok' birtokosai voltak, kik a' beléjök zárkozott elmeszikrát az emberi nemnek nem javára, hanem boldogságának feldulására használták fel. Ők a' tudománynyal monopoliumot űzvén, az akadémiát kezükre kerítették *5), 's az ifjúság' nevelését befolyásuk által akkor, a'jövő kort pedig vallástalan irományaik által, még politikai elvekre nézve is annyira megvesztegették, hogy abból korunknak sem sikerült egészen kigyógyulhatni. Innét merültek fel hazánkban is a' socialismus, communismus, republicanus'stb. féle hajlamok , mellyeket sokszor az iskolából vitt az életbe magával az ifjú 's azok felett gyülekezetekben szabadon vitatkozni, azokhoz konokul ragaszkodni, annál nagyobb dicsőségének tartá, minthogy az időszaki sajtó többször e mellett nyilatkozván, neki eszméket nyújtott. Innét a' republicanus formáknak, mint a' kormányzatok' idealjának, kivált ha szó Amerikáról fordult elő, egész ábrándozásig dicsérői, a' fönálló monarchiában nem hiányzottak, 's illy eszméket terjesztő munka a't. társaság által jutalomra is méltatott. A' mult század' középéig a' franczia akadémiának tagjaivá csak kath. tanítók, 's azok is feddhetetlenek 's tudományosok alkalmaztattak, mig nem sikerült Voltaire és Alembertnek, később Diderot és Helvétnek az akadémia' tagjaivá lehetni. Ezután már az ezen szövetségesekhez tartozó hirtelen társaknak könnyű dolog vala oda bejuhatni, 's többé nem is vétetett más fel, mint a' ki a' vallásnak és egyháznak nyilvános ellensége vala. L. Huth Kirchengesch. II. p. 286. Be mégis mutatta a' következés, hogy ezek olly sarjadékot nevelének, melly tetteket követett el, hogy azok még a' pogány világnak is szégyenére válnának. És ez természetes következés vala ; mert a ki az igaz Istentől elesik, igen nagyot esik.