Danielik János szerk.: Religio, 1854. 2. félév
68. szám
544 "hogy nem teendek unalmas dolgot, ha más kivonatokat is közlendek. — Térjünk vissza a VII. czikkre. Ezen cz, a móvallás leglényegesebb része , a természeterők szemlélése, azoknak varázshatalma, és nagyszerű befolyása mindig érzékeny hatást gyakorol az emberre, mit szóljunk tehát az emberiség őskori gyermekeiről, kik az összefüggő mindenség fölétokáról olly keveset tudának, és kiknek számára csupán a természet nyilatkozó ereje maradt érzéki, vagy eszméleti tárgyul! kik okozatban kerestek okozót, teremtettben teremtőt ! Ma már nem vagyunk elemimádók, az ó világi képzett istenképek, szobrok, bálványok rég letűntek, s mégis milly számos az előítélet, a babona?! Ez elemekben első helyen áll a türelem, mellynek tisztelete minden pogány nemzetnél föllelhető. Herodot említi a scythákról különösen, hogy az istenek közül legkivált imádták hestiát vagyis a tüzet ; emellett Zeust és Gaeát, tehát, az eget és földet, mert azt hívék, hogy a föld az ég neje ; Apollót mint napot, s egyebek közt Posseidont a vizet. — A mongolok a napot, tüzet, vizet, s földet imádák. Theophilactus szerint a turkok, magyarok tisztelék : a tüzet, léget és vizet és énekkel dicsérék a földet; „de imádják egyedül, és Istennek nevezik azt, ki az eget és földet alkotta." A b u f e d a határozottan igy szól : a magyarok török nemzet , tüzet imádtak ; Menandernél az avar kán tüzistenre esküszik, stb. De nézzük szavaink elágazó értelmét : ég: ardet, és coelum, így a sanskrit dju: coelum, és splendor, a hindu agni: tüz, tüzisten, lat. ignis; svéd og nu , u g n ; szláv : ogen, oh en, ezek közt leghasonlatosabb a dju nálunk gyu, a mi gyul, ég, accenditur, p. o. „fag-gyu, ál-gyu, ki-gyul, meg-gyul, gyula", innen lehet Gyula mint egykor isteni tisztelet melletti szertárnok, gyújtás, gyulás, fény, láng; illyenek továbbá dju: di v : istenség, innen van : di, dij, di v : potestas, valor, pretium, innen : „divje, dijja, divatos, divatlan, disz, tisz", gyök, innen: tisztelet, tisztes, s közel a tüz: tüztétel vagyis tüzelés ; de irtak igy is őseink : „azzonywak zyz Marianak tyztosseegeere" az ur Istennek „tyztosseegheer, tyztosseg, tyztesseg" e szerint az y majd i majd ü hangot vett fel, s az élet ünnepélyesebb eseményei tisztesség szóval fejeztettek ki ; innen ez osztályozás is : a „keresztség az első, a házasság a második, a temetés utolsó tisztességnek neveztetik"; mert tán az illyetén szertartásoknál, a vallási tüztisztelet gyakoroltatott. A tűz az istenség kiváló jelképe volt, már az ószövetségben volt : tüzesbokor, villamos felhő, tüzesködoszlop, volt továbbá vestai tüz, tüzisten, tüzhalom, stb. Sőt Kállay szerint : „Mikor a szükség hirtelen fölkelést parancsol, minden széknek kapitánya dalokkal, s dobokkal lármáztasson, meggyújtatván egyszersmind az ismeretes tüzhalmokon nagy rakás fákat, és ki erre meg nem jelen, fejét veszesse el." A tűznek azonban több nemes lévén, a tüz mint istenség képe, mint természetben lappangó, s elő-elötünk tüz veendő, minő a villám; innen van : isten nyila, s innen a bolgárföldi magy. népeknél a szokás . Hogy ha villám üt be valamelly házba, távoznak tőle mindnyájan, s ugy hagyják, mig a szél, és fergetegtöl egészen el nem romboltatik, isten haragjától ostoroztatni vélvén az ollyan házat. A tüznemek megkülönböztetése nem újdonság, a perzsa vallás 11. nemet különböztetett meg, illyenek voltak: a föld, az állatok, növények, felhők stb. tüzei. — Illyetén volt a görögöknél is Hephaistos, az égből letaszított tüzisten, az istenektől tüzet orzó Prometheus, stb. Éjszakamericában az aratási ünnepély alkalmával három napi szigorú böjt után a házakban minden tüz eloltatik, a negyedik nap reggelén a főpap két száraz fa dörzsölése által uj tiszta tüzet gyújt, mellyet a házakba elosztat, s csak ezután kezdenek a gabnabehordáshoz, stb. Innen lehetett a husvét-nagyszombati egyházi tűzszentelés, mikor is a pozsonyi missale szerint : az uj tüz megszentelése után az egész városban eloltatott a tűz, s helyette a megszentelt tüzet osztották szét a lakosok között; ezekből származhatott tehát a tűzáldozat, a tisztító, óvó, gyógyítótűz, a tűz általi tisztulás, élettüze, háztűz, az oldalias tüzes vas, izzószén, tűztündér, tüzkirály, tüzország, tüztáros, lidércz vagyis bolygótüz, tűzokádó sárkány, tüzember, stb. (Vége köv.) Sárváry Béla: Vegyesek. Austria. Császárné ő felsége a gratzi iskolanénék felsegéllésére s az eggenbergi törzsház- s leánynevelde felépítésére 200, Ferdinánd öcs. kir. felsége 1000, Maria Anna császárné ő felsége 1000, Carolina Augusta anyacsászárné ő felsége 1000, s Sophia cs. főherczegaszszony ő fensége 500 pártot ajándékozni méltóztattak. Németország. A lelkipásztorkodással foglalkozó papság használatára közelebb Gmündben Schmidnél egy gyakorlati könyv jelent meg, mellyre az illetőket figyelmeztetni akarjuk. A könyv czime következő : „De benedictionibus et exorcismis Ecclesiae catholicae libri duo — Scripsit Theobaldus Bischofberger, Presbyter idemque Philos. Doctor." A munka ajánlatára alig lehet jobbat mondani, mint hogy a hitvalló freiburgi bajnokérsek e müvet a főpásztori „Inprimatur"ral ellátta. A püspöki ordinariatusok dicsérő ajánlásokkal teszik közhírré e munkát s a cath. sajtó méltánylólag szól felőle. A brünni ordinariatusnak erre vonatkozó kibocsátványából a következőket emeljük ki : „Noha örömest hiszszük, hogy a papság körében alig találkozik ollyvalaki , ki az egyházi áldásokat közönséges szokásos jókívánságoknak, az exorcismusokat régi ördögűzési formuláknak higye , mindazáltal nagyon szeretnők, ha a czímzett könyvecskét a lelkészek buzgóan tanulmányoznák. Útmutatás közöltetik itt, hogy a felszentelés alkalmával mondott magasztos ima : ,Consecrare et sanctificare digneris, Domine, manus istas per istam anctionem et nostram benedictionem, ut, quaecunque benedixerunt, benedicantur, et, quaecunque consecraverint, consecventur et sanctificentur in nomine Domini nostri Jesu Christi a hivek üdvösségére teljesedésbe menjen, nehogy az áldozat sikertelenül nyerte légyen az isteni malasztot, s más részről a szent cselekvényeket szentül végezze, stb. Francziaország. Az academia alkalmasint ismét egy cath. tudóssal fog gazdagodni. Az előbbi cultusminister Fa l l o ux úr áll a legtöbb választási listákon a legelső helyen, noha a liberális lapok nem készek másokat az ellenfél táborából ajánlani. Falloux hazájának , az egyháznak s a tudománynak kitűnő szolgálatot tett. Számos művei közül ,XVI. Lajos' s .V. Pius' életrajzok a legjelesebbek, a mit mint minister a cath. egyház érdekében tett, sokkal ujabb, semminthogy arra mindenki teljes méltánylattal vissza ne emlékeznék. Az 1849-iki parlamentben — a republicanus Roma ellen küldendő expeditio mellett, nem különben a sajtós tanitásszabadság ügyében tartott beszédei fényes hírnevét megalapították. Az academia fényben csak nyerni fog, ha illy férfiút sorol tagjai közé. Tartalom. Voltaire halála. (Folyt.) Levelezések. Dansville (Éjszak-america) : úti részletek , megérkezés és fogadtatás. Egyházi tudósítások. Esztergom: Levéltöredékek a római útból. — Pécs : a 12 apostol szobrainak felállítása a pécsi székegyházra. Irodalom. Ipolyi Arnold magyar mythologiájának ismertetése. Vegyesek: Austria, Német-, Francziaország. Tulajdonos és felelős szerkesztő : Danielik János. — Kiadó : Emich Gusztáv nyomdász. Pest, 1854. Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.