Breznay Béla szerk.: Religio, 1883. 1. félév

14. szám

Megjelenik e lap heten - - ként kétszer : szerdán és szombaton. ! Előfizetési díj : \ félévre helyben s posta- \ L ¡ \ ! Előfizethetni minden kir. \ í postahivatalnál , \ · Budapesten a szerkesztő- ¡ i nél, és Kocsi Sándor ¡ ^ nyomdai irodájában, Mu-­­ \ zeum-körút 10. sz. alatt, £ / › i hova a netaláni reclama- \ küldéssel 5 frt. 1 / Szerkesztő lakása: Buda- ^ pest, VIII., Stáczió-utcza 1 55., hova a lap szellemi­­ részét illető minden kül- ^ demény czimzendő.­­ REN­GI KATE EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. NEGYVENKETTEDIK ÉVFOLYAM. |­riók is, bérmentes nyitott / \ levélben, intézendők.­­ Budapesten, február 17. 14. I. Félév. 1883. TARTALOM. Teremtsünk országos Kubinszky-alapot ! —A katholikusok emantipatiója Éjszak-Amerikában. — Egyházi tudósitások : Budapest. A porosz egyházüldözés. — Budapest. Külföldi egyházpolitikai és társadalmi szemle az 1883. év­ről. VIII. — Francziaország. Gambetta. — Róma. XIII. Leó pápa beszéde az örök város nagyböjti hitszónokaihoz és lelkipásztoraihoz.— Irodalom. — Hivatalos. — Vegyesek. Teremtsünk országos Kubinszky-alapot! „Holta után Kubinszky a mienk is lett, Magyarország minden egyházmegyéjeé, . . . s Isten talán ép azért szólította őt magához, hogy koporsójának fénye szétlövelvén a, ha­zában, ,,tettei fénye s nyoma" helyrehozza százak mulasztását !" Végházi (Népisk. Lapok, 1882 decz. 20.) I. Két éve, hogy a nagy kath. tanférfiú sirba szállott. Egész élete a nevelésnek volt szentelve ; utolsó szavai s utolsó lehelete is a népnevelésé volt; vagyonát utolsó fillérig, sőt életét is a népnevelésért áldozta fel. Csoda-e, ha az egész ország kath. tan­férfiait megdöbbenté korai halála, s ha különösen a kalocsai egyházmegye tanférfiai, kiknek a szó leg­nemesebb értelmében atyjok, barátjuk, támaszuk és tanácsadójuk volt, oly mérvben rótták le emléke iránt a kegyelet adóját, minővel hazánkban kath. tanférfiúnak még alig adóztak valaha ! ? Diszes emlék­szobrot emeltek neki , emlékérmeket veretnek emlé­kének megörökítésére ; életrajzát íratják meg és ad­ják ki; arczképét sokasítják és szerzik meg százával , — a­mi mind csak arról tesz tanúságot, hogy ma is páratlan szeretettel és kegyelettel csüggnek ál­dott emlékén. De a Kubinszky név fénye nemcsak a kalocsai egyházmegyét ragyogta be; beragyogta ez az egész magyar hazát. Egy ország részvéte és megdöbbené­se kisérte Kubinszkyt sírjába,­­ midőn a halál épen fáradhatatlan tanügyi útja közepén meglepte ; egy ország szive dobogott hangosabban, midőn a bajai síremlék mult évi szeptember 29 ikén nagy ünnepélyességgel le lett leplezve, s ezzel a valódi nagyság, érdem és erény elismerése az utókornak is meg lett örökítve. Hátra van azonban, hogy az ország katholikus tanférfiainak ezen kegyelete is megörökítessék, hátra van az országos Rusoinszky-alap megte­remtése. „Holta után, — mint Végházi igen találóan mondja, — Kubinszky a mienk is lett, Magyarország mindenik egyházmegyéjeé, ... s Isten, talán ép azért szólítá őt magához, hogy koporsójában fénye szét­lövelvén a hazában, „tettei fénye s nyoma ne helyrehoz­za százak mulasztását ! . . . Kubinszky bajai sírkövé­nek ünnepélye sokaknak eszébe juttatta azon oko­kat, melyek miatt kath. tanító egyesületi ügyeink most is oly szomorúan állnak, — s melyek miatt kath. tanügyünk felvirágzása oly nehézkes léptek­kel halad előre. . . . Bizony szegény Kubinszkynak nem is volt kényelem azon hivatal, a melynek ál­dozatul is esett! — Járt kelt, buzdított, tett, be­szélt; évenkint bejárta a megyét s a tanügynek nem­csak egyházmegyei tanfelügyelője, hanem barátja és lelke vala. Hivatalában érte a halál is ! Nem csoda, ha ott szervezve van az elemi tanügy férfiainak mun­kás testesülete", — mint Kalocsa biboros érseke mon­dotta — s ha „munkásságának sikere korszakot al­kotott kath. tanügyünk történetében, ... s az ér­seki megye tanügyét a virágzás oly magas fokára emelte, hogy az előtt elleneseink is tisztelettel meg­hajolni kényszerülnek", — mint ezt a leleplezési ünnepély szónoka hangsúlyozta. „Hát miért nincs ez máshol ? — folytatja Végházi. — Széles Magyarországon csak a kalocsai egyházmegyének voltak hitük iránt hit, tennivaló­ 14

Next