Breznay Béla szerk.: Religio, 1897. 2. félév
16. szám
122 1íELittló és pártfogása által legtöbbet tehet érettünk Istennél: a magyar nemzet még különös hálával is hirdeti a szűzanya dicsőségét, mert ő hazánk „Nagyasszonya", Magyarország Patronája, ki a magyar nemzetet kilenczszáz éven át az idegen nemzetek között föntartotta. Géza fejedelem fia, Vajk, a bold, szűz iránti tiszteletből Nagy-Boldogasszony napján vette fel a sz. keresztséget ; ő volt az első a vezérek között, ki a harczi kalandokban kifáradt magyar népnek csendes és biztos otthont kivánt keresni. Kilenczszáz év előtt, aug. 15-én vette fejére a Szilveszter pápa által küldött koronát , és élte alkonyán, aug. 15-én ajánlotta fel az országot a hold, szűz Máriának. Ezt mondja Hartwig regensburgi püspök Sz. István király legrégibb életírója, midőn így szól: „ Vala pedig a király valamint igazságos, sg a hűséges férfiú minden cselekedetében egyedil csak Istenben bízott. Ki mind önmagát, mind országát szünteleni esdeklés között a szeplőtelen szűz Máriának, Isten anyjának védelmébe ajánlotta; ki iránt a magyarok oly dicsérettel és tisztelettel viseltetek, hogy a szűz Mária mennybevitelének ünnepét tulajdonnevének hozzáadása nélkül nyelvükön „Nagyasszony" napjának mondjákTörtént pedig ez Székesfejérváron a sz. király által épitett Mária templomban. E percztől fogva a magyar nép Máriát szivébe fogadta. Nézzetek szerteszét széles e hazában, hány templom emeltetett Isten dicsőségére és a hold, szűz tiszteletére. Hány társulat alakult szűz Mária nevéről, hány szobor és kép ékesítette a templomok, kápolnák falait. Milyenségesen hirdeté ezt négyszáz évvel ezelőtt a pesti ferenczrendiek zárdájának egyik ihletlelkü dalnoka . Angyaloknak nagyságos Asszonya, Ur Jézusnak dicsőséges anyja, Menyországnak királyné Asszonya, Paradicsomnak megnyíló kapuja, Asszonyoknak vagy tiszta tüköre, Férfiaknak bajvivó fegyvere, Királyoknak oktató mestere, Magyarországnak választott vezére. (Peci codex 1509. év.) Az Árpádház második szentséges királya, László, a daliás fejedelem Szt. István hagyományát, a hold, szűz tiszteletét örökölte. Gyönyörűen emlékezik meg erről Pázmány Péter bíborosérsek, a XVII. század legnagyobb magyar írója: „Szem előtt viselem, h igy szól a biboros egyik Mária prédikácziójában — hogy abban az országban lakom, melynek oltalmazó asszonyává. Szt. István király a hold, szüzet választotta és igy halálos óráján nemzetünknek végrendeletben hagyta a Nagyasszonynak tiszteletét; megemlékezem arról is, hogy Váradon jöttem a világra, mely várost szt. László király szűz Mária meghagyásából épitette és az ő templomával ékesítette. Szent István hagyományát — szűz Mária tiszteletét hirdeti IV. Bélának, a második honalapitónak 1244-ben kelt kiváltságos levele és az 1254. évben kelt oklevél, mely a tatárjárás alatt elpusztult ezen budavári templom felépítéséről szól. A vegyes házból eredeti királyok : Cseh Venczel, Bajor Ottó a koronázás után Budára siettek, hogy ezen, a boltszűz tiszteletére emelt templomban tegyék le a fogadalmat és Róbert Károly az anjou házból eredeti király 1309. évben ezen Mária-templomban tette fejére azon diadomát, melyet a pápai követ megszentelt. Róbert Károly fia, Lajos, kinek a történelem a nagy nevet adta, a magyar fegyverek győzelmei között nem felejtkezett meg szent Isván hagyományáról és ezen templomok két oldalcsarnokát építé, míg a magyar harczi dicsőség emlékére és a hold, szűz dicsőítésére hazánkban több Mária-templomot és Styriában a híres mária-czelli kegyhelyet építtette. A szeszélyes, könnyelmű és csapongásra hajlandó Zsigmond király hosszú uralkodása alatt többször érezte az isteni kegyelmet és mint Sz. Istvánnak örököse, a hold. Szűz tiszteletét e templom fényének emelésével terjesztette. Mit szóljak a nagy Hunyadyról, a temesi bánról, a nándorfehérvári kapitányról és később Magyarország kormányzójáról, a boldogságos Szűz uj tisztelőjéről, ki 1444. évben a törökökön nyert fényes győzelemért a bold. Szűz ezen templomában adott Istennek hálát. Beszéljetek ti falak és visszhangozzátok Kapisztrán Jánosnak, a lánglelkü szerzetesnek 1454. évben itt tartott buzditó és a bold. Szűz pártfogását dicsőitő szavait. Az 1456-ban kivívott nándorfehérvári győzelem emlékére itt ezen templomban tartatott a nagy hálaadó ünnepély ; itt hirdették ki III. Calixt pápa világra szóló rendeletét, hogy ezentúl mindennap délben a hold. Szűz tiszteletére a harang meghúzassák !8 3) Dr. Nemes Antal : A budavári főtemplom 1893.