Cigány folyóiratok - Csodalámpa

A Romológiai Gyűjtemény

A Csaplovics Jánostól Erdőss Kamillig húzódó gyűjtési, valamint intézmény- és tudományszervezési törekvésekhez kapcsolódva 1979-ben alakult meg Bencsik János, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója kezdeményezésére az Országos Cigánykutató Munkaközösség. Erdős Kamill korábban az Erkel Ferenc Múzeum keretein belül akarta megvalósítani a cigánymúzeumot, s az ő hagyatékára építették az újabb törekvéseket.
A Munkaközösség 1984-ben feloszlott, Tolna megyei csoportja azonban tovább dolgozott Gémes Balázs néprajzkutató, a szekszárdi múzeum munkatársa irányításával. A Tolna megyei csoportból jött létre 1991-ben a Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület, amely Gémes Balázs haláláig, 2002-ig működött ezen a néven. 2002 júniusában a Cigány Történeti és Néprajzi Egyesület nevet vette fel, elnöke pedig a korábbi titkár, Kalányosné László Julianna lett.
Az egyesület tagjai szakemberek közreműködésével néhány évig cédulázással igyekeztek bibliográfia szintjén gyűjteni a cigányságra vonatkozó publikált és kéziratos dokumentumokat. Ennek a munkának a célja az volt, hogy egy helyen megtalálhatóvá és elérhetővé váljon minél nagyobb számú romákra/cigányokra vonatkozó könyv és egyéb dokumentum, különösen a történeti és néprajzi jellegűek.
1994-től kezdődött el a tételek számítógépes rögzítésével a Cigány Bibliográfia Számítógépes Adatbázisa kialakítása, ez azonban Gémes Balázs 2002-ben bekövetkezett halála után különféle technikai okokból már nem volt elérhető.1994/95-ben több szakemberrel konzultálva alakult ki a történeti és néprajzi kutatás koncepciója amelyet Gémes Balázs több konferencián ismertetett. A kutatási tervek realizálására való törekvés vetette fel a technikai fejlesztés és az intézményi háttér megteremtésének igényét.
1995-1996-ban Gémes Balázs többféle módon is megpróbálta megteremteni az intézményes hátteret, de ezek a törekvései nem hozták meg a várt eredményt. A Pécsen létrehozni tervezett „Erdős Kamill Cigánymúzeum”, a neves kutató özvegyének engedélye és személyes támogatása ellenére, az Egyesület nélkül szerveződött meg, az eredeti szakmai koncepciótól eltérve. 1996-tól az önkéntes néprajzi gyűjtők szervezésével az Egyesület új úton indult el, s ennek fontos, alapvető állomása volt a Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület szervezeti egységeként a Romológiai Kutatóintézet megalapítása 1997-ben.
Első ízben 1996 őszén Pécsen rendezte meg az Egyesület a Cigány Hagyományokkal Foglalkozó Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtők országos konferenciáját, s hirdette meg az Országos Cigány Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatot. Ettől kezdve az Egyesület minden évben meghirdette a pályázatot, 2006. októberben a IX., Őcsényben rendezett konferencia volt az utolsó.
Az önkéntes gyűjtőmunka szervezése a Bencsik János által vezetett korábbi tevékenységen, valamint a Kárpát-medence egészére kiterjedő, Gémes Balázs irányításával az 1980-as évek közepén folyt Népi Orvoslási Topográfia munkálatain alapult.
A gyűjtések és a konferenciák eredményei alapozták meg a gyűjtemény néprajzi adattárát, illetve megjelentek a 2000-ben indult Studia Minoritatum c. sorozatban. A más jellegű, főként történeti vonatkozású feldolgozások közreadása pedig a Romológiai Kutatóintézet Közleményei c. sorozatban történt 1998-tól.
1997-től a gyűjteményszervezés is a Kutatóintézet köré csoportosuló tevékenységek közé került. Mivel a Kutatóintézet nem részesült állami normatívában, az egyesület szervezeti egysége maradt, önálló épülettel és munkatársakkal nem rendelkezett, a szakmai munka viszont túlnőtte a pályázati támogatásokból biztosítható léptéket, Gémes Balázs 1997 és 2002 között többféle módon próbálta a kutatás, a gyűjtés és dokumentálás intézményi kereteit megteremteni:
A gyűjteménynek a múzeumi törvény alapján történő tematikus gyűjteménnyé nyilvánítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a hazai vezető etnográfusok hathatós közreműködése ellenére sem támogatta, mivel tárgyakat a gyűjtemény nem tartalmaz. Meghiúsultak azok a törekvések is, amelyek arra irányultak, hogy a gyűjtemény az Illyés Gyula Megyei könyvtárban Szekszárdon, illetve a PTE BTK Romológia Tanszéken Pécsen kapjon helyet. A gyűjteményre alapozódott Gémes Balázs azon elképzelése is, hogy a Kutatóintézetet az MTA Kisebbségkutató Intézet szekszárdi regionális intézményévé alakítsa, ebben azonban sajnálatosan korai távozása meggátolta.
Gémes Balázs halála után a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesület néven tovább működő szervezetnek új utakat kellett keresnie. A Kutatóintézet és vele együtt a gyűjtemény gyakorlati intézményesítésére és folyamatos finanszírozására nem volt reális lehetőség egyesületi kereteken belül. Az új elnök, Kalányosné László Julianna partnereket keresett a gyűjtemény működtetéséhez és tudományos hasznosításához. A partnert végül Deáky Zita etnográfus és Nagy Pál történész közreműködésével a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karában találta meg. 2004-ben a gyűjtemény így került Gödöllőre, s az együttműködés szilárdabb jogi és szakmai alapjainak megteremtésével 2007-től kezdődhetett meg egy új időszak.
A gyűjtemény újbóli megszervezésekor már nem a gyarapítás és a kiadványozás állt első helyen. A gyűjteményfejlesztésben alkalmazkodni kellett a tudományos kutatásban és a tudományos-közgyűjteményi szolgáltatásokban zajló gyors változásokhoz. E változás egyik alapvető mozzanata, hogy a helyszíni kutatások helyébe a közgyűjteményi és speciális tematikus állományok elektronikus elérésének igénye lép, s ez együtt jár az adathordozók, a segédletek és a kereső rendszerek megváltozásával. A gyűjtemény tervszerű, lépcsőzetes digitalizálással alkalmazkodhat a megváltozott igényekhez, s ez teheti lehetővé, hogy szélesebb körben beépülhessen a felsőoktatásban és az akadémiai intézetekben folyó kutatásokba, az oktatásba és a romák iránt érdeklődők számára szélesebb körben is elérhető legyen. A gyűjtemény 2022-ben a Kisebbségkutató Intézetbe került, a gyorsabb digitalizálás és az internetes elérhetőség pedig az Arcanum Digitális Tudománytár bekapcsolódásával vált lehetővé.
Az Arcanumra felkerült anyag a könyvtári résznek a Szaktársban nem elérhető köteteit és a folyóiratanyagot tartalmazza. A Gyűjtemény további digitalizált anyag az ELKH TK Kisebbségkutató Intézet honlapján lesz elérhető.

A gyűjtemény részei
I. Könyvtár: 1300 cigány/roma témájú, kb. 700 főleg néprajzi és történeti, valamint több tudományterületet érintő kisebbségi szakkönyv.
II. Folyóirattár: 237 a magyarországi cigányok által az elmúlt, mintegy három évtizedben kiadott sajtótermékek.
III. Történeti adattár: roma történeti tanulmányok, különböző levéltárakból a magyarországi romákra vonatkozó források másolatai.
IV. Néprajzi adattár: önkéntes néprajzi gyűjtők dolgozatai és folklórgyűjtései valamint az ország különböző közgyűjteményeiben található gyűjtések, kéziratok és hagyatékok másolatban.
V. Kisebb közlemények, nyomtatványok: 255 tételek: különféle folyóiratok tematikus számai, valamint tanulmányok, cikkek másolatai, apró nyomtatványok.
VI. Hangtár: kazetták, cd-rom-ok, folklórgyűjtések, rádióműsorok.

Nagy Pál