A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) a hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület, amely a Magyarhoni Földtani Társulat 1917-ben alakult Hidrológiai Szakosztályából, és az egykori Magyar Mérnök és Építész Egylet 1866-ban alakult Vízépítési Szakosztályának tagjaiból 1949-ben vált önálló egyesületté. Az MHT születési évének 1917-et tekintjük.
Az MHT története, szervezeti fejlődése során három kiadványt alakított ki és jelentet meg folyamatosan: Hidrológiai Közlöny (1921-től), Hidrológiai Tájékoztató (1961-től) és az Országos Vándorgyűlések tanulmánykötetei (1979-től).
1961. május 18-án jelent meg a Magyar Hidrológiai Társaság kiadványának, a Hidrológiai Tájékoztatónak az első száma. A kezdeményezés még 1960 nyarán dr. Papp Ferenctől, a Társaság akkori elnökétől származott. Ekkor kapta a felkérést dr. Vitális György egy hidrológiai tárgyú időszakos kiadvány szerkesztésére. A Társaság akkori elnöke, az első szerkesztő bizottság csapata és a felkért főszerkesztő alapos előkészítő munkát végzett: a kezdeményezés időtállónak bizonyult és a kiadvány 52 éve folyamatosan megjelenik.
Társaságunk Alapszabályának preambuluma rögzíti: „A Társaság a hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület.” A Hidrológiai Tájékoztató maradéktalanul megfelel az MHT alapszabályának: fogadja és közzéteszi a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek teljes spektrumára vonatkozó tanulmányokat, közleményeket, hozzászólásokat, híreket, méltatásokat, megemlékezéseket. Ma is időtállónak bizonyul a Hidrológiai Tájékoztató célkitűzése, amelyet a főszerkesztő a fél évszázada megjelent első szám Beköszöntőjében fogalmazott meg: „Tájékoztatónk nemcsak az elmélet és a gyakorlat, azaz a tudományos érdeklődésű szakemberek és főleg a kivitelezési munkákban dolgozó tagtársak között kíván kapcsolatot teremteni, hanem elsősorban társadalmi és egyesületi téren szeretné hézagpótló szerepét betölteni.”
A Hidrológiai Tájékoztató a magyar hidrológia és a rokontudományok egész területéről folyamatosan közzéteszi azokat a tudományos és gyakorlati eredményeket, amelyek a napi munka szempontjából a szakterületen dolgozók érdeklődésére igényt tartanak. A folyóirat megemlékezik a hidrológia és a rokontudományok magyar úttörőiről, felhívja a figyelmet az előkészületben levő és újonnan megjelent kiadványokra, szakirodalmi művekre. Az írások túlnyomó része forrásértékű a vízgazdálkodás szakmatörténete, valamint a Társaság története szempontjából.
A folyóirat rendszeresen közzéteszi a Társaság nagy hagyományú ifjúsági szakmai pályázatain, a középiskolásoknak meghirdetett Sajó Elemér pályázaton, valamint a Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton nyertes munkákból készült cikkeket és ezzel az első publikációs lehetőséget biztosítja fiatal tagjainknak, vagy éppen jövendőbeli tagtársainknak.
A Hidrológiai Tájékoztató nemcsak hírlevél. A benne megjelenő írások legtöbbje a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható ismereteket és eredményeket tartalmaznak. A Tájékoztató tartalma egyre inkább tükrözi azt, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság a vízgazdálkodási feladatok megoldásával foglalkozó minden szak- és tudományterület szakembereinek és kutatóinak egyesülete.
1961. márciusától 2012-ig a folyóirat 76-szor jelent meg (a kezdeteknél évente három, majd két szám készült). Az eddigi 76 szám mintegy 6000 oldal terjedelemben, több mint 240 ezer példányban jutott el tagjainkhoz.
A Tájékoztatóban megjelent tanulmányok, cikkek, ismertetések és hírek kb. 60%-át felkérésre írják, 40% a szerzők kezdeményezése alapján születik meg. Stabil szerzőgárdára számíthatunk és annak ellenére, hogy a cikkekért díjazást nem tudunk adni, mindig bőven vannak közlésre szánt és arra alkalmas anyagok.
Külön is ki kell emelni dr. Vitális György példátlan főszerkesztői tevékenységét: az első számtól kezdve, 53. éve fáradhatatlanul, önfeláldozóan szerkeszti és szervezi a folyóirat megjelenését. A Hidrológiai Tájékoztató egybeforrott személyével.
