A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének (korábban az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának) évkönyvei Népi kultúra–Népi társadalom felcímmel 1968 óta tájékoztatnak az Intézet életéről, közlik munkatársainak publikációit.Főszerkesztői voltak: Ortutay Gyula (I–XII. kötet, 1968-1980), Bodrogi Tibor (XIII–XIV. kötet, 1983-1986), Paládi-Kovács Attila (XV–XXI. kötet, 1990-2003).Az első kötethez Ortutay Gyula főszerkesztő írt beköszöntőt:„A magyar néprajzi és folklór szakirodalom új kötettel, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyvével bővül. Nem kívánok most, első kötetünk bevezetőjeként, programértekezést, távlati tervet vagy akár módszertani tanulmányt közreadni. Ha majd megírjuk a kutatócsoport megalakulásának hosszú előtörténetét (1951 óta nyomon követhető) s ha hozzászámítjuk elődeit a Táj- és Népkutató Intézettől, a Magyarságtudományi Intézettől kezdve, akkor a mi mostani, kezdeti gondjaink érthetőbbekké és így megbocsáthatókká is válnak. Ez az első kötetünk tanúskodik még az átmenet gondjairól, egy kialakuló új kutató csoport összehangolódásának első pillanatairól. Az egységessé váló szemlélet, kutatási módszer – reméljük – világosan nyomon követhető lesz az Évkönyv egymást követő köteteiben és a Kutató Csoport többi kiadványaiban is. Ez az első kötetünk elsősorban a néprajz és a folklór történeti megközelítésének néhány kérdését faggatja — egymástól divergáló, egymástól független témákon keresztül. Az első években arra törekszünk, hogy a tervezett új Magyarság Néprajza köteteihez készítsünk előtanulmányokat, s egyben a Csoport munkatársait, kutatási területeiket is bemutassuk. Természetesen részt kívánunk vállalni abban a munkában is, amely meghatározza a magyar paraszti társadalom és kultúra európai, eurázsiai helyét, belső, történeti, szerkezeti összefüggéseit. Hanem ezzel máris a programadás területére tévedtem. Bízunk abban, hogy az előttünk álló évek munkája rajzolja majd ki a kutatási tervünk határozott, valóságos vonalait.”
