A 19. század második felében kialakult a modern magyar történetírás intézményrendszere, elindulhattak a tudományos igényű folyóiratok, egyéb kiadványok. Ezek sorában kiemelkedő vállalkozás a Monumenta Germaniae Historica című nagy német forráskiadvány-sorozat mintájára 1857-ben, a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya gondozásában megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. A hazai és külhoni levéltárak anyagának összegyűjtésével 132 kötetre rúgó könyvsorozat négy fő részből áll, amely az összes kútfőket négy osztályba sorolva teszi közzé: 1. Okmánytár; 2. Irók (főként 16–17. századi elbeszélő források); 3. Országgyülési Emlékek (főként a 16–17. századi magyarországi és erdélyi rendi országgyűlések iratai) 4. Diplomáciai emlékek. Ebben a 4. osztályban külön sorozatot képez a Török-magyarkori történelmi emlékek c. gyüjtemény két alosztállyal: I. Okmánytár, II. Török történetirók.
4. Osztály:
Acta extera = Diplomáciai emlékek
Az osztály könyvsorozata összesen 21 kötetben az alábbi munkákat tartalmazza:
Magyar diplomácziai emlékek az Anjou-korból
Magyar diplomácziai emlékek Mátyás korából
Török—magyar történelmi emlékek:
1. osztály: Okmánytár
Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon
Török-magyarkori állam-okmánytár
2. osztály: írók
Török történetírók
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai
