• ÍZELÍTŐ
A magyar nyelv 1867-es szótára a következőket írja a naptár címszó alatt:„Könyv, melyben egy vagy több évnyi időszak hónapokra, hetekre és napokra osztva, az eléforduló vasárnapokkal, ünnepekkel, holdváltozásokkal s egyéb időre és időjárásra vonatokozó dolgokkal följegyeztetik, hogy a polgári és egyházi élet ügyeiben némi utasításul és emlékeztetésül szolgáljon. Régi s általában bevett idegen neve: kalendáriom.”Magyarországon a 16. század óta megjelenő kalendáriumok a legszélesebb néprétegek közkedvelt, olykor egyedüli olvasmányai voltak. Eredetileg két részből álltak: a táblázatos naptárból és a különféle asztrológiai jóslatokból. Később ehhez társult egy történeti rész: a magyarok krónikája, majd egyéb - főként gyakorlati hasznú - szövegrészeket iktattak be a kiadók. A 17. századra a naptárkiadás fontos nyomdászati üzletággá vált, a következő száz esztendő pedig a kezdődő differenciálódás illetve a hivatalossá válás időszaka lett. A 19. század hozta meg a kalendárium-irodalom virágkorát: már az első évtizedben több, mint 150.000 példány kelt el hazánkban.Ifj. Trattner János 1815-ben indított naptárának címébe 1820-tól iktatta be a ’közhasznú és mulattató’ jelzőket, megalkotva ezzel a felvilágosodásra visszautaló legsikeresebb reformkori jelszó egyik változatát, amelyet kalendáriumok sora hirdetett.A tudományos ismeretterjesztő cikkek mellett bőségesen közöltek gazdászati, háziasszonyi tanácsokat.Ízelítőül álljanak itt az 1850-ben megjelent kötet („36-dik esztendei folytatás - a sajtószabadság harmadik évében) fejezetei:Időszámlálás az 1850-ik esztendőre; Csillagvizsgálói észrevételek (aztrológia); Naptár (részletes, az egész esztendőre); Kamattábla; Vert pénzek tabellája; Cselédek bértáblája; Értesítés a' Choleráról (ismeretterjesztés); Anekdoták, magyarkák, nevettető pilulák; Gazdasági tár (mindenféle gazdálkodással kapcsolatos hír, érdekesség); Vásár naptár; Hírlap kézbesítési díjak; Fő Pósták közönséges Járása; Postai díjak; Postahivatalok; Az uralkodóház tagjai, titulusaik; Európai Státusok (európai uralkodók).Az akkor már sikeres kalendárium kiadó, Bucsánszky Alajos 1867-ben megvásárolta a Trattner-Károlyi nyomdát, s új tulajdonosként Bucsánszky továbbra is kiadta a 'Megbővített közhasznú nemzeti vagy hazai kalendáriom…'-ot, mely valóban közhasznú volt az ügyes-bajos dolgok intézésében, hiszen megemlített mindennemű hivatalt, tisztségviselőikkel együtt, egyfajta tiszti névtárként is szolgált.Az 1850-1868 között megjelent kalendárium kötetekből kilencet teszünk most közzé.
