A berlini Magyar Szeminárium alapítója, Gragger Róbert által elindított, Berlinben megjelent német nyelvű hungarológiai sorozat 1921 és 1943 között, összesen 23 kötetben közölt cikkeket a magyar kultúráról, társadalomról, történelemről, gazdaságról. Gragger célja az volt, „hogy a magyar tudományosságot bekapcsolja a külföld szellemi életébe, s ezáltal megszüntesse hazánkról és műveltségünkről a külföldön elterjedt felszínes ítéletet, továbbá megnyissa előttünk a továbbfejlődés lehetőségét az európai szellem közösségében.”Gragger az induló szám beköszöntőjében írt a kiadványsorozat programjáról: „Az új világ küszöbén … a felelőssége tudatában levő ember kötelessége, hogy a népek tárgyilagos megismerésére törekedjék. … Az UJb. a magyar nyelv, történelem és kultúra számára tudományos orgánumot akart teremteni német nyelven, és a magyar kulturális eredményeket a német olvasóközönség számára is hozzáférhetővé akarja tenni. … Kultúrproblémának kell felfogni a szűkebb értelemben vett tudományos kérdéseken kívül minden gazdasági, szociális, politikai és művészi problémát, mivel számunkra a kultúra az ember társadalmi életében történetileg gyökerező anyagi és szellemi alkotásoknak és intézményeknek összességét jelenti. Ezáltal adva van az UJb. programja: minden olyan részletkérdést, amely az általános kultúrproblémába torkollik, a nagy összefüggések figyelembevételével vizsgálni. Ebből a szempontból az UJb. a teljes magyar szellemi, szociális és gazdasági élet tükörképét akarja nyújtani. A magyar probléma tanulmányozásából kiindulva meg kell találni a szomszédos országokkal is a közös pontokat."A munkatervnek megfelelően az UJb. egyes számainak tematikája rendkívül gazdag és változatos: igazi ország- és kultúraismeretet, azaz magyarságismeretet ad: „Amennyire lehet, az anyagot a közvetlen tapasztalásból, az ország és az emberek tanulmányozásából meríti, abból, amit az ország maga beszél és alkot, ami annak sajátos jelleget adott, ami azt életben tartotta." A magyar nyelv, az irodalom, a művelődéstörténet, a művészet, a szociális mozgalmak, a jog- és államtudomány, a gazdasági élet, kapcsolatunk a német művelődéshez és a szomszédos országokkal, a finnugrisztika és az urál-altajisztika tudományos eredményei teszik szélessé a skálát. A jeles szerzők a kor magyar tudományosságának reprezentánsai, jó nevű külföldi szakemberek voltak.
