10-es Honvéd, 1918 (2. évfolyam, 1-21. szám)

1918-10-01 / 19. szám

16 val fizettek az 1914. évi súlyos veszteségekért ? Azután ismét csendes lett a Iembergi csatatér. A régi sírok mellett újak dom­borulnak.­­ Az ezred pedig azóta az ő szellemük által vezé­relve, három ország földjén gázol keresztül, a régi tűzzel, a régi lelkesedéssel diadalról diadalra. Petrik Ernő. Kiadja a m. kir. 10. honv. gy. ezred. — r 10-ES HONVÉD 1918 Oláh Gyuri nyilatkozata. — Megcáfolja, amit legutóbb róla írtak. írói munkakedvét ez nem fogja csökkenteni. Vendelt megverte. Kaptuk és adjuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőszék! Becesz lapunk legutóbi számá­ban­­„Oláh Gyuri cendőrkézen“ című híradást jelent meg rólam, miért isz a legerélyeszeben tilta­kozom, mer részben írói hírnevem féltem, részben meg nem is­ úgy történt az a disznószag, a dolog t. i. úgy történt, hogy épen dinye­­érész vót ész én a dinyét nagyon szeretem meg a beces caládomat isz ész ők is­ szeretik c dinyét. A töbit már teccik gondolni, hát pehem vót, mer a cendőrök isz épen ara jötek ész azt mongya az egyik, hogy mutaszak igazol­ványt, mondom, hogy a dinye­­evészhez nem kel igazolvány, oszt elmentünk a pótzászlóaljhoz, hogy döntszön az, kell e igazolvány, vagy nem, hát et azt monta az alezredest úr, hogy nagy baj van a fronton Gyuri, kimehetnél sze­­giteni, oszt én azt montam, hogy hogy vihesszem a rendőröket ma­gamat büntetészből, oszt úgy jöt­tek ők velem ki. Szen cégemre mondom, hogy így vót. Hogy pedig Vendel elkezdett röhögni, hogy ilyen cüfosan megjártam, megszerzet becületemnek mászké­­pen nem vehetem eleget, mint­hogy őt szabályszerűen mindkét oldalról felpofoztam Egye meg a fene, mit heccel még ősz isz, komisz cigánya. Irodalmi munkásságom továb­b­­ fogom folytatni, engem nem lehet cökkenteni. Maradtam kedvesz Szerkesztő úrnak teljest tisztelettel Oláh Gyuri. Védekezés a spanyol nátha ellen. P., — ki csak a közelmúltban kergette kétségbe az emberiséget békejegyzékével — szokásához Júven, ma reggel is berontott a kiadóhivatalba. — Heuréka, ecsém! Heuréka! Nem fog ki rajtam a spanyol nátha! — No, no, mester! — Pedig úgy van! Nem akkor kell már gyógyítani a betegséget, mikor megvan. Védekezni kell előtte! Hát tudja, tegnap este az Avason „védekezési estélyt“ ren­deztünk a spanyol nátha ellen. Igen, védekezési estélyt. Jó mádi borocskát ittunk. Kilenc óra felé már az asztalon lejtettem nem­zeti táncunkat, éltetve Noét, hogy már a bibliai időkben feltalálta ezt a kiváló orvosságot. Diktum, faktum, igy védekeztünk mi a spanyol nátha ellen. Jövünk az Avasról lefelé, hát csak úgy érzem hogy kitört raj­tam a spanyol betegség. Lefe­küdtem valamelyik síremlék mellé s egyre hangoztattam, hogy nekem 80 fokos lázam van. F. és M. próbáltak kapacitálni, hogy engedjek legalább egy fokot, de nem engedtem. A nátha an­­­nyira levett a lábamról, hogy alig tudtak hazaszállítani. Az az érdekes, hogy F. és M. is megkapták a spanyol náthát leültek az aszfalt szélére, egy szemetes kocsi mellé s azt gon­dolták, hogy fiákerben * ülnek, mely viszi őket haza. Talán még most is ott ülnek, így kell véde­kezni a spanyol nátha ellen! Igazat kellett adnunk P.-nek. Ajánljuk azoknak, kiket érdekel. Egy nyájas olvasónak. Aláiratlan és a mama által megzavarva irt b. so­rait hálás köszönettel vettük. Kérjük pártfogoltját felszólítani, hogy kéziratát küldje be szerkesztőségünknek s ha la­punk céljainak megfelelő, közölni fog­juk. Levelének folytatását várjuk. W. F. Miskolcz. Spanyol nátha el­len ajánljuk lapunk mostani számában közölt orvosságot. M. P. Miskolcz. Találmányát kö­szönjük,s nekünk is küldhetné egy pár üveggel. Bakfl3. Miskolcz. 1. Igen, szőke szakáll hord. 2. Legyen nyugodt, ő is védekezik a spanyol nátha ellen. 3. S. Jóska már későn érkezett a védekezési estélyre, nem bírta a többit­ beérni, ő még gyanús. Fizessünk elő a „10-es honvédére! Felelős szerkesztő: PETRIK ERNŐ százados. A „10-es HONVÉD“ kiadóhivatala M­iskolcz, Széchenyi­ utca 4. szám Tábori posta 425. — Nyomtatta Klein, Ludvig és Szelényi könyvnyomdája Miskolcz

Next