168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-12-29 / 34. szám
Szigorúan ellenőrzött kispajtások Ha Ceausescu vért kívánt... Hiteles Drakula-rémségek Bodor Pál, a néhány évvel ezelőtt Romániából hazánkba áttelepült publicista könyvet készült írni Nicolae Ceausescuról. A kötet valószínűleg már sosem fog megjelenni. Kár lenne érte, hiszen adatai, epizódjai nyilván értékes színekkel gyarapították volna a román diktátorról a világ közvéleményében kialakult képet. Ceausescuról, a hatalom lélektanáról, a kondukátor életének a kulisszák mögött zajló titkairól Mester Ákos faggatta Bodor Pált december 23-án. Azóta - mint ismeretes - a végzet elérte a kondukátort, december 25-én halálra ítélték és kivégezték. 1 — Elképzelhető-e, lehetséges-e, ha valaki olyan mélyen bűnös életet élt, mint a nagy kondukátor, az úgy végezze életét, hogy büntetlenül marad? - Nem akarok mélylélektani kalandozásokba bocsátkozni, bár érdemes lenne eltöprengeni azon, vajon van-e bűntudata Ceausescunak. Nekem az a meggyőződésem - akármilyen valószínűtlenül hangzik is -, hogy őt egy missziós tudat töltötte el, és saját szemében minden tettét igazolva látja. Ő valóban azt hiszi, hogy a román nemzet fölemelkedéséért tette mindazt a szörnyűséget, amit tett, mert ő a maga különös és ellentmondásos nacionalizmusában nem ezt a létező román nemzetet szerette. Ezt mélyen megvetette. Ő egy elvont, majdani, dicsőséges román nemzetben gondolkodott, amely nincsen, amelynek az érdekeiért sárba taposta, tönkretette és megnyomorította mai népét. Nem fog büntetlenül maradni. Kondukátori illemhely ! - Fantasztikus dolgokat hallottam róla. Nem tudom, mennyire lehet hitelt adni ezeknek a történeteknek. Elmondok például egyet: elég hiteles forrásból hallottam, hogy valahol volt egy rezidenciája, s ez be volt rendezve amolyan kórházfélének. Időnként ott ápolták őt. A rezidenciához közel volt egy árvaház, ahol kizárólag olyan gyerekek voltak, akiknek a vércsoportja megegyezett Ceausescu vércsoportjával. Azért volt ez a közelség, mert a kondukátornak időről időre vérátömlesztésre volt szüksége. Elképzelhető ez a szörnyűség? Ez a Drakula-patentre működő történet? - Sajnos, tökéletesen elképzelhető. Nem árulok el semmiféle titkot, és többletkockázatot sem vállalok, ha elmondom, hogy másfél éve dolgozom egy Ceausescuról szóló könyvön, amely valószínűleg már nem fog megjelenni, vagy ha igen, akkor egészen másképp kell megírni. Elmondok néhány mozzanatot ebből a könyvből, mert azt hiszem, szorosan fűződik ahhoz, amit elmondtál. Köztudott volt Romániában, hogy azokat az úttörőket, akik nemzeti ünnepeken, nagygyűléseken köszöntötték, megpuszilták őt - ugye ismerjük a régi képet Sztálinról -, azokat egy héttel az ünnepélyes jelenet előtt egészségügyi karanténba vitték, s egy héten át ellenőrizték, vizsgálták őket, nehogy az istenért valamilyen bacilus, valamilyen vírus települjön át tőlük a „Nagy Vezérre”. Tudunk például arról, hogy egy híres üdülőhelyről, amelynek kiváló gyógyvize van, naponta különgépkocsi hozta a Ceausescu-házba az ásványvizet, mert mindig a legfrissebb víz az igazán erős hatású, tehát a tegnapi vizet ő már nem itta meg, mindig az aznapi forrásvizet tálalták neki. Tudunk arról, hogy - elnézést ezért a triviális apróságért, szörnyű, hogy ilyen történelmi pillanatokban vécéügyek is idekerülhetnek a nyilvánosság elé - a palotájában, a rezidenciájában egy különleges kis készülék működött a vécébe beépítve, amely naponta székletmintát vett, analízis céljából. Naponta ily módon vizelet- és székletvizsgálat történt. Azt hiszem, hogy a világon nem volt még olyan császár, olyan király, olyan zsarnok, akire ilyen hallatlan erőkkel, s nemcsak biztonsági erőkkel, hanem orvosi erőkkel, laboratóriumokkal, tudománnyal vigyáztak volna, mint őrá. Mint majom a ketrecben v . , •. . •* - -I - A „Nagy Vezér” tehát félt, ezek szerint rettegett. De előfordulhat-e, hogy még mindig félni kell tőle? Most, december 23-án, amikor beszélgetünk, még ellentmondásosak a hírek. Hol erősítik, hol megcáfolják, hogy ő és Elena őrizet alatt van. Előfordulhat, hogy megfordítják azt a folyamatot, ami most elindult Romániában? Remélem, ez a folyamat megfordíthatatlan, de vissza kell térnem a kérdőmondatod első felére. Azt hiszem, leegyszerűsítjük a képletet, ha azt mondjuk, hogy Ceausescu rettegett. Ceausescu nagyon könyörtelen realista volt, ami a hatalom megszerzésének, megragadásának és megőrzésének a technikáját illeti. Mélységesen gyanakvó volt, mert önmagából indult ki. Nem egyszerű félelem működött ezekben az önvédelmi, néha kísérteties intézkedésekben, hanem a fölmérése annak, hogy hányféle módon lehet valakit likvidálni, elsöpörni, megszüntetni. S ő igyekezett fölkészülni. A diktátor Bodor Pál