168óra, 2000. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-26 / 43. szám
Közélet költségvetésből az idén - az EU-csatlakozás kötelezettségeként - mintegy 50 milliárdot fordítanak mélyépítési beruházások finanszírozására. HAJTÓS DERBI Az állami céltámogatást hajtós derbin lehet elérni. A pletykáknak elébe vágva az Országgyűlés Illés Zoltán által elnökölt környezetvédelmi bizottsága 1999 nyarán a „rendes” ellenőrző bizottság mellé speciális KAC- ellenőrző albizottságot rendelt. „Az albizottság elnöke - a hasonló testületekben szokásos eljárástól eltérően -kormánypárti képviselő, a kisgazdapárti Székely Zoltán” lett. Itt bukkan fel először Székely neve. Azazhogy nem először lapunk történetében. Mert két hónappal korábban Székely kifejtette gazdaságfilozófiáját egy interjúban. (168 Óra, 2000. március 23.) Székely szerint a rendszerváltás után fölborult a vállalkozói szféra egyensúlya. „Magánfelmérések szerint „a gazdaság 80 százaléka az MSZMP, az MSZP és az SZDSZ funkcionáriusainak kezére került”. A kizökkent idő kerekét a közbeszerzési törvény hivatott megállítani, amellyel befolyásolható a piac fejlődése. „Ha a kinövések a szocialista oldalon le vannak nyírva, az SZDSZ-es vállalkozók pedig már nem kapnak előnyt az állami forrásokból, beáll az egyensúly.” Hozzáteendő mindehhez, amikor Balla Dániel, a Székelyt lebuktató Pest megyei csatornázási vállalkozó a Nap Tv-ben részletesen elmesélte, miként alkudozott az átadandó „dokumentumok” (milliók) fölött az őt (vélhetően) zsaroló politikussal. Székely a kisgazdapárt (és a Ferencváros) „kasszafeltöltőjének” mondta magát. Nemes ügy lovagjának. Székely a KAC- támogatások felhasználását ellenőrző albizottsági elnökség mellé egy másik testületben is pozíciót szerzett. Prezidentje lett a „saját kezdeményezésére létrejött” Közbeszerzéseket Ellenőrző Bizottságnak (a továbbiakban KEB). E két magaslat birtoklása együtt nagy stratégiai erő. Pláne, hogy Székely, elnökként, bizottsági kollégáit megkerülve — a cikk szerint — hamarosan önálló intézményként kezdett működni. A KAC-albizottságban bejelentette: komoly korrupciós jelenségekre bukkant, és két magánszemély ellen ügyészségi eljárást kíván indítani. Székely szerint a szálak a minisztériumi adminisztrációhoz és a képviselőházhoz vezetnek. Az adatokat decembertől májusig (Mihalicz Csilla akkori cikkének megjelenéséig) nem tárta a környezetvédelmi bizottság elé. Ám „a világ hálátlan. A súlyos titkok tudóját, az igazság Székely Zoltán nevű kikezdhetetlen bajnokát is kikezdte a szóbeszéd”. A KEB-be delegált képviselők nap nap után tapasztalhatták: „Székely minden energiáját a települési önkormányzatok csatornázási pályázatainak ellenőrzése köti le” - írta Mihalicz Csilla öt (!) hónappal ezelőtt. „És elnökük tevékenységét nehezen tudták elhatárolni a KAC- ellenőrző albizottság elnökének tevékenységétől.” Sőt, a KEB nemegyszer azon kapta magát, hogy a nevében teljes körű felhatalmazással bíró „szakértők” járják az országot, miközben e szakértőkről a bizottság tagjai annyit sem tudtak, mi a nevük. Amint a bizottsági jegyzőkönyvekből kiviláglott, a szakértők tevékenységi területe egyetlen szóban összegezhető: adatgyűjtés. Aztán teljesebb lett a kép. Font Sándor, a bizottság MDF-es tagja kifogásolta, hogy a teljhatalommal megbízott szakértő nem más, mint Kézsmárki Ferenc, Székely káeftéjének egyik ügyvezetője.Ő nem nyilatkozott mattiz Mónika autósiskola vizsgasor gokartpálya karambolos javítás eredetiségvizsgálat DAEWOO márkaszerviz esküvői és különleges autók kölcsönzése MOTOR