168óra, 2000. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-26 / 43. szám

Közélet költségvetésből az idén - az EU-csatlakozás kötelezettsé­geként - mintegy 50 milliár­­dot fordítanak mélyépítési be­ruházások finanszírozására. HAJTÓS DERBI Az állami céltámogatást haj­­tós derbin lehet elérni. A pletykáknak elébe vágva az Országgyűlés Illés Zoltán ál­tal elnökölt környezetvédel­mi bizottsága 1999 nyarán a „rendes” ellenőrző bizottság mellé speciális KAC- ellenőrző albizottságot ren­delt. „Az albizottság elnöke - a hasonló testületekben szo­kásos eljárástól eltérően -kormánypárti képviselő, a kisgazdapárti Székely Zol­tán” lett. Itt bukkan fel elő­ször Székely neve. Azazhogy nem először lapunk történeté­ben. Mert két hónappal ko­rábban Székely kifejtette gaz­daságfilozófiáját egy interjú­ban. (168 Óra, 2000. március 23.) Székely szerint a rend­­­­szerváltás után fölborult a vállalkozói szféra egyensú­lya. „Magánfelmérések sze­rint „a gazdaság 80 százaléka az MSZMP, az MSZP és az SZDSZ funkcionáriusainak kezére került”. A kizökkent idő kerekét a közbeszerzési törvény hivatott megállítani, amellyel befolyásolható a pi­ac fejlődése. „Ha a kinövések a szocialista oldalon le van­nak nyírva, az SZDSZ-es vál­lalkozók pedig már nem kap­nak előnyt az állami források­ból, beáll az egyensúly.” Hozzáteendő mindehhez, amikor Balla Dániel, a Szé­kelyt lebuktató Pest megyei csatornázási vállalkozó a Nap Tv-ben részletesen elmesélte, miként alkudozott az átadan­dó „dokumentumok” (milli­ók) fölött az őt (vélhetően) zsaroló politikussal. Székely a kisgazdapárt (és a Ferencvá­ros) „kasszafeltöltőjének” mondta magát. Nemes ügy lo­vagjának. Székely a KAC- támogatások felhasználását ellenőrző albizottsági elnök­ség mellé egy másik testület­ben is pozíciót szerzett. Prezi­­dentje lett a „saját kezdemé­nyezésére létrejött” Közbe­szerzéseket Ellenőrző Bizott­ságnak (a továbbiakban KEB). E két magaslat birtok­lása együtt nagy stratégiai erő. Pláne, hogy Székely, el­nökként, bizottsági kollégáit megkerülve — a cikk szerint — hamarosan önálló intézmény­ként kezdett működni. A KAC-albizottságban bejelen­tette: komoly korrupciós je­lenségekre bukkant, és két magánszemély ellen ügyész­ségi eljárást kíván indítani. Székely szerint a szálak a mi­nisztériumi adminisztráció­hoz és a képviselőházhoz ve­zetnek. Az adatokat decem­bertől májusig (Mihalicz Csilla akkori cikkének megje­lenéséig) nem tárta a környe­zetvédelmi bizottság elé. Ám „a világ hálátlan. A súlyos tit­kok tudóját, az igazság Szé­kely Zoltán nevű kikezdhetet­len bajnokát is kikezdte a szó­beszéd”. A KEB-be delegált képviselők nap nap után ta­pasztalhatták: „Székely min­den energiáját a települési ön­­kormányzatok csatornázási pályázatainak ellenőrzése kö­ti le” - írta Mihalicz Csilla öt (!) hónappal ezelőtt. „És elnö­kük tevékenységét nehezen tudták elhatárolni a KAC- ellenőrző albizottság elnöké­nek tevékenységétől.” Sőt, a KEB nemegyszer azon kapta magát, hogy a nevében teljes körű felhatalmazással bíró „szakértők” járják az orszá­got, miközben e szakértőkről a bizottság tagjai annyit sem tudtak, mi a nevük. Amint a bizottsági jegyzőkönyvekből kiviláglott, a szakértők tevé­kenységi területe egyetlen szóban összegezhető: adat­gyűjtés. Aztán teljesebb lett a kép. Font Sándor, a bizottság MDF-es tagja kifogásolta, hogy a teljhatalommal megbí­zott szakértő nem más, mint Kézsmárki Ferenc, Székely káeftéjének egyik ügyvezető­je.­­Ő nem nyilatkozott mattiz Mónika autósiskola vizsgasor gokartpálya karambolos javítás eredetiségvizsgálat DAEWOO márkaszerviz esküvői és különleges autók kölcsönzése MOTOR

Next