168óra, 2007. április-június (19. évfolyam, 14-26. szám)
2007-06-07 / 23. szám
Levélhullás ÉN IS VOLTAM CSERKÉSZ György Zoltán Becserkészett szavak címmel közölt levelének (ápr. 5.) utolsó bekezdésében azt írja, hogy „a cserkészotthonok kapui mindvégig zárva maradtak a városi munkás- és proletárcsaládok... gyermekei előtt”. Az általánosítás ellen kénytelen vagyok határozottan tiltakozni. 1941. június 27-én (8 éves koromban) léptem be a rákospalotai 276 sz. cserkészcsapatba. Édesapám nem volt sem földbirtokos, sem nem tartozott az ún. úri középosztályhoz, egyszerű fizikai dolgozó volt, édesanyám pedig háztartásbeli, illetve varrónő. De erre nem is volt akkor senki kíváncsi. Cserkésztársaim többsége szintén hasonló - nem gazdag - környezetből került ki. Az őrsvezetőnkre ma is szeretettel és tisztelettel emlékszem, vasesztergályosként dolgozott, ha jól emlékszem, a MÁV-nál. Valódi ezermester volt, tőle csak jót tanulhattunk, politikával nem foglalkoztunk. Szabadidőnket hasznosan töltöttük, ápoltuk a néphagyományokat, sportoltunk, kirándultunk a budai hegyekbe stb. Nem törtünk be kirakatokat, nem hangzottak el rasszista szavak, nem gyújtogattunk autókat, amint az manapság sajnos előfordul. A cserkészet igenis hozzájárult az ifjúság tisztességre neveléséhez. Ez akkor is igaz, ha helyenként előfordulhatott, hogy az aktuális politika megpróbálta befolyásolni a mozgalmat. 1945 utáni betiltása elszomorító volt. Ami a költségeket illeti, nem tudok olyan előírásról, hogy kötelező lett volna a formaruha. Az igaz, hogy cserkészegyenruhát, -jelvényt stb. csak cserkész viselhetett.. Ezeket kedvezményesen lehetett beszerezni. Anyagi támogatást (pl. a táborozási költségekhez) a cserkészcsapatok főleg magánszemélyektől kaptak. Nem hiszem, hogy ez bűn lenne. Fülöp Sándor Budapest „BECSERKÉSZETT SZAVAK” Olvastam Györky Zoltán levelét a 168 Óra április 5-i számában. Nem tudom, Györky Zoltán volt-e cserkész. Én 1944-1948 között, az iskolák államosításáig, a keszthelyi Premontrei Gimnázium tanulója és a cserkészcsapat tagja voltam. Az iskolában nagyobb részben (nem 50-100 holdas) falusi gyerekek jártak. Cserkésznek lenni nem volt „drága dolog”. A csapat kulturális csoportja műsorokkal járta a környező falvak művelődési otthonait, és az előadásért kapott pénzből fizettük a táborozás költségeit. Minden nyáron dolgoztunk, és a munkánkért kapott fizetésből vettük meg az „egyenruhát”. Hogy a csapat milyen támogatást kapott, nem tudom, de politikait nem, azt állítom. Egyházit biztosan, mert az iskola egyházi intézmény volt. A kapuk nem voltak bezárva a városi munkás- és proletár-, valamint a falusi szegényparaszt gyerekek előtt, ugyanis a csapat nagy része városi munkás- és falusi parasztgyerek volt. Ezekkel szerettem volna kiegészíteni a György Zoltán által leírtakat. Enyingi Kálmán E-mail SHSKsSsf sr^rd reo\en^C pjj m.ndenuuS^ SZ3^‘téS együttétse. Jan » A i í"aJf^erStre" a gödöllői nemzet lag ft*TM®' ^ a kormányt\ ^Z‘La8ySTcvc«edelmes haj kíséretében. Ptd»8 ,i|ikai poUrWd rraAfe&al m.»*z l“í“ÍS6„T~yr stíitíctű nyakVcuJ'.k Sí*. A ""í.inujr stílek, a D«c Isaimay vitás, hogy »Bourbon ,ek tiltom!»» ,*«89",k taUptB a minta tol“ént • cserkészetet m«|alapító - mo*t «az . ötven éve született | -lord Baden-Powell I is. BOKOR l*sní mittntorti». „, 1'-"1 /sír HP torfi*4w 12. SB /istccs. Iwfcv *,. . nnc volt, de 1MB rk “ “tevälMtoÄi. Mi kricn-Fo”«» »»“* •* w EnsÄ -«"x. tó Vit1»rtttéktíta»»"Sb* VSSS ffc M ssil Ttfirratt» (s«»tó«li,Jtozs^dongattak 1« a 1 ■ &'í^ssX££-Si 1 tu a dM ***•• I fessi^äSSsää SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Bármikor Bejöhet! www.szerencsejatek.hu A HATOSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: 1 milliárd 815 millió Ft azaz egymilliárd-nyolcszáztizenötmillió forint 56