168óra, 2012. január-március (24. évfolyam, 1-13. szám)

2012-03-08 / 10. szám

Kultúra „A nő a fő művem” - állította Gustav Klimt, a múlt század­­fordulós Bécs legismertebb festője, és ez a mondás bizo­nyára sokszor előkerül idén, születésének 150. évforduló­ján. Klimt sohasem házasodott meg, de igen gyakran bo­nyolódott kalandokba. Négy gyermeket elismert, halálát követően pedig újabb tizennégy vélelmezett gyermek any­ja követelt részt az örökségből. A fizikai szerelem azonban csak az egyik vetülete volt a nőkhöz fűző­dő, sokszínű kapcsolatának. Klimt életének sok szereplője közül négy nőnek az alakját idézi fel BOKOR GABRIELLA. Mimii - Jk Ü US A Mizzi A kortársak szerint Klimtnek kelle­mes modora, ragyogó intellektusa, no meg igen erős férfias kisugárzása volt, és e háromból legalább egy biz­tosan megérintette női modelljeit. A legkülönfélébb kapcsolatok szület­tek tehát ezekből a találkozásokból, rokonszenven alapuló, jó ismerősi vi­szonyok, barátságok vagy hosszabb­­rövidebb ideig tartó kalandok, illetve ezek kombinációja. Az előnyös tulaj­donságok között említik egyébként nagyvonalúságát is: átlagon felüli óra­díjat fizetett például a hivatásos mo­delleknek, akik emiatt - érthető mó­don - leginkább vele szerettek dol­gozni. A lányok közül egyébként többen is futó kalandba bonyolódtak a Mes­terrel egy-egy kép elkészítése során, de tartós kapcsolat egyikből sem lett. 34 168 Óra

Next