168óra, 2012. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)

2012-07-19 / 29. szám

Múltidd „A lépcsőház egyik szögletében, fel­fedezte a hirdetések között annak a belvárosi virágkereskedő cégnek címtábláját is, melynek tulajdonosa valamikor az irodalmi ízléséről híres Róza volt, a szépek szépe, a legked­vesebb, aki később irodalmi szalont tartott fenn az Újvilág utcában, s ter­meiben a velszi her­ceg és az a mélyen vallásos magyar gróf is megfordult, kinek barátsága ta­lán a legnagyobb ki­tüntetés és kegy volt a régi világban egy szép és tehetséges nő számára. Itt kezdte Róza, ebben a virágüzletben - gondolta most Szindbád.” Róza első befolyá­­­­sos barátja, akire­­ Márai utal, Apponyi 6 Albert volt. Vele is a 12 virágüzletben ismer­­­­kedett meg, ahová a CQ 6 szép virágáruslány­a, úgy vonzotta a pesti gavallérokat, mint a mágnes a vasat. Idejárt a többi között Károlyi „Pista” gróf, Batthyány Elemér gróf, Podma­­niczky Frigyes báró. A fiatal Apponyi és Ró­za kapcsolatáról Krúdy ezt írja: „Madame [Louise - Krúdy írásai­ban általában így ne­vezte Rózát] egy antik jellemű, nagyon katoli­kus és nemes gondol­­kozású gróf pártfogá­sába került, akiben a nemzet és a bécsi udvar a legközelebbi hatal­mas államférfiút sze­rette látni. [...] A ke­resztes vitéz volt Madame szerencséje. A szent férfi okozta, hogy Louise nem zül­lött el a város forgata­gában...” Apponyi félt, hogy kitudódik a ro­mánc, ezért hosszabb külföldi utazásra küldte Rózát. Madame Louise Münchenben megismerkedett a gróf két barátjával, akik azonnal pártfogásukba vették, s bevezették Európa főúri világába. Amikor Róza hazatért, a gróf csak ennyit mondott: „Hallottam, hogy jól mulattál, s ez nekem elég!” Ezzel el­hagyta kedvesét. Pest rózsája Róza sokkal szebb szavakkal búcsú­zik Apponyitól: „Jó voltál hozzám mindig. Nem bántál velem úgy, mint elődeid. Ezért utolsó köszönetem fo­gadd és ha még lesznek barátnőid, kiket boldogítani fogsz kegyeiddel, kiket részesítesz baráti szereteted­­ben, bánj velük úgy, mint velem bántál, egészen a bizodalomig. Hidd el, egy jó szó a magunkforma nők­nek többet ér a legszebb ékszernél, a megbecsülés többet a millióknál.” Róza megejtően tárgyilagos, eszébe sincs becsapni önmagát. „De ez nem szerelem. Az sokkal nemesebb ér­zés. Az önkívület költészete. Mikor támad, mikor szűnik meg, nem ren­delhetjük el és más sem rendelheti.” (Pity-palaty: Boldogtalan boldog) A szerelem Pekár Gyula képében Arany balján: Toldi, alias Pékár Pilisy Róza, a szépek szépe 168 Óra 41

Next