8 Órai Ujság, 1918. június (4. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
a® 12 A búvárhajó iiarc Berlin, május 31. (Wolf) Tengeralattjáróink ismét elsülyesztettek az északi hadszíntéren 9500 bruttotonna kereskedelmi hajóteret. A tengerészeti vezérkar főnöke. A bécsi értéktőszde Bécs, május 31. (Értéktőzsde.) A németek folytatólagos győzelmes elnyomulása a nyugati fronton, kapcsolatban a tegnapi berlini tőzsde kedvező Mo-lyásával, a mai forgalomnak barátságos ösztönzést nyyujtott és a hím gúlát igen szilárddá alakult ki. ■Noha budapesti számlára eladások történtek, az árfolyamok terjedelmes helyi vásárlások folytán csaknem általánosságban emelkedő irányzatott követtek és jelentékeny emelkedéseket értek el. Így például a vezető bankpapírok 15, államvasúti értékek 15, bányarészvények 19, magyar szénrészvények 15, török dohányértékek 7—13 koronával emelkedtek. A korlátértékek közül : hajózási részvények 100, bányarészvények több mint 40 koronával emelkedtek. Jobb keresletnek örvendtek továbbá szén, petróleum, villamossági, hídépítési és papírgyári részvények. Cukor és építőértékek iránt a hangulat megoszlott. A befektetési piac nyugodt, tartott volt. Emke Mozgó vzáma'u Péntek—szombat—vasárnap FÜ.MJDONSÁG! Összeomlás. Modern társadalmi dráma 4 felv. IS A KISÍRÓ MŰSOR! Előadások pontosan 5, tél 1 3 és fél 10 órakor kezdődnek. Jegyek előreváltás ajánlatos d. u. 4 órától Ulodett-kalapok 5 , Budapest, IV,Szervita- tér 5., L emelet. Telefon: 48—63. Jogi alapvizsgák a, szigorlatokra. Államszámviteli ‘é,a*vanks4r* dö‘ , vidékit kei ta„tt is?szava zok.Egyéni Szontágh szeminárium. Váci utca 51. zam. CSILLÁROK legmodernebb kivitelben óriási választékba! készpénz vagy törlesztésre kalcsündij ellenében Gázsát a 1.gáztűzhelyek, VT., VilinoB cslásshut 2. Pezsgődugókat viszik használtat, szép, vastag, hosszú nem köröttet 1.— K drb, rövidet, nem töröttet drbként 50 fill. használt, jó palack dugót 25.— Kkg., uj parafadugókat legmagasabb napi áron, bármily mennyiséget előzetes megmintázás mellett. Szerdahelyi Dezső panfadugógyár Budapest, Rákóczi-tér 11. sz. Telefon József 65—90. EDU 1, finomabb SJO.'TM Mogyoróssy Gyula leír. szab. fringszergyár Biuipjst, RákítA-ai VI. szt.jj ————B8g^wn«5»3Helleft5.a^^.go'A^a.-A'g auK* -uzejzzst.. • p____ 'i urak és hölgyek Loorni/np részére ajánl LeuHlJUtl feeustadt Mail 60 év óta formálló esernyőgyáros Budapest, VI., Andrássy út 7 sz. Zicsó János a nemzeti esők védelméről 77 kultuszminiszter programmbeszéde Egerben — Saját tudósítón íttál — ZichyJános gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán Egerbe utazott, hogy a lemondása, folytán megüresedett választókerületbenmegtartsa programmbeszédét. A minisztert és kíséretét Simrecsányi Lajos egri érsek látta vendégül. Csütörtökön, Úrnapján délelőtt a miniszter kíséretével együtt résztvett,i főszékesfegyházbain tartott nagymikus az úrnapi korfssérteten. A választói nagygyűlés a vármegyeháza udvarán folyt le mintegy 800 főnyi közönség jelenlétében. Dr Karcsy István indítványára küldőtt■ég hívta meg a minisztert, akit beléptekor lelkes éljénzfese fogadták. Zichy János gróf, a következő programmbeszédet mondotta: — Én annak idején, mikor még ízem tartoztam a rinniszterelnök ur pókijához, szünet nélkül a megértésnél; a megegyezésnek (Úgy van!) igéit prédikáltam, mert az volt a meggyőződésem, hogy" legalább is a sinború alatt szüneteljenek a pártviszályok, szüneteljenek a versengések; és egyesüljünk azért, hogy külső ellenségeinket legyőzze, megalapozzuk ennek az országnak jövőjét. (Élénk helyeslés.) A válosztások krrendlése erkölcsi és fizikai tehetetlenség Annak előtte is, ma is csak a választójog kérdésében elfoglalt különböző felfogások és különböző nézetek választanak el bennünket egymástól. A háború két dologra tanított meg bennünket. Az együk az, hogy a külső és számtalan belső ellenséggel szemben fokozni kell a nemzeti erőknek védelmét az egész vonalon. Mert ha nem fokozzuk a magyar nemzeti állam erejét, ha nem domborítjuk ki és nem erősítjük meg, elvesz ez a, nemzet azon sok ellenség közepette, amely körülveszi. (Úgy van, úgy van). A másik az, hogy azt a tradicionális, történelmileg kifejlődött alapot, amelyen Magyaroszág ezer év óta él, amelyen megérte ezeréves születése napját, azt nekünk fenntartani kötelességünk. (Úgy van, élénk helyeslés.), mert különben Oroszországnak sorsára jutunk, felfordul az egyensúly, elveszítjük mindazt, amit nagy fáradsággal szereztünk magunknak. Itt vagy a kisebbségnek töbséggé való válsával lehetett volna segíteni a helyzeten, vagyis új választások által, vagy pedig a megegyezés létrehozásával. Amint nagyon jól tudják önök, az új választások lehetősége kizártnak látszott és ennek következtében hazafias kötelesség, gouvernementális kötelesség volt a választások kikerülése szempontjából, amely nemcsak erkölcsi lehetetlenségnek, hanem nézetem szerint bizonyos tekintetben fizikii lehetetlenségnek is látszott, megegyezni, megegyezni a hazának javára és egy oly kompromisszumot létesíteni, amely kompromisszum árán megteremthetjük itt az a békét, amelyre éppen a háborúnak viszontagságai közepette százszor nagyobb szükség van, mint bármikor annak előtte. Tiszteletreméltó aggodalmak. Az ország közvéleményének egy része a választójogi kompromiszszumot a bennefoglalt jogok szempontjából még most is kevésnek, a másik öreg soknak tartja. Azoknak, akik azt tartják, hogy csekély a mérték, amellyel a választójog kérdésében mérünk, azoknak azt mondom: ne feledjük el, miszerint a választójog egy organikusan fejlődő valami, amely kifejlődésében sohasem áll meg és mely idővel, kultúránk fejlődésével karöltve, bizonyá-ra tökéletesíteni is fog. Ugrásokat azonban nem tűr meg a természet és nem tűr meg az államélet sem. Viszont azoknak, akik attól tartanak, hogy még most is sok az, amit a választójogi javaslat hoz magával, azoknak azt mondom, nyugodjanak illeg és aggodalmaikat türtőztessék. iiért hiszen módunkban áll és kötelességünknek is tartjuk e tiszteletreméltó aggodalmakkal szemben oly intézkedéseket tenni, amelyek a magyar szupremáciát az egész vonalot megvédeni hivatva lesznek; értek ezalatt egyrészt egy erőteljes, hatalmas kultúrpolitikát, amely különösen a népiskoláztatás terén fog kifejezésre jutni és értek másrészt egy oly közigazgatási reformot, amely a nemzeti állam erejét a közigazgatás egész mezején érvényesíteni fogja. (Élénk tetszés.) Százszámra kell szaporítani az iskolákat A kormány kultúrpolitikai feladatairól szólva, fontos kijelentéseket tett a miniszter. Úgy érzem, hogy legfőbb törekvésemnek, elsőrendű kötelességemnek kell lenni nemcsak a népiskolák szaporításának, hanem a népiskolák minőségemelésének is. Nekem eltökélt szándékom minden rendelkezésre álló eszközzel az iskolák számát százával szaporítani. (Általános, élénk éljenzés.) Szükséges lesz és keresztül fogom vinni az egytanerős iskolákkal több tanerővel való megszaporítását,hogy célunkat az iskoláztatás által teljesen elérhessük, hogy mindenki elvégezhesse a hat osztályt és ezáltal részesévé lehessen mindazon politikai jogoknak, amelyekkel az új javaslat meg akarja ajándékozni a nemzetet. De én egyúttal a népiskoláztatás terén egy nagy kultúrmiszsziót akarok teljesíteni azokon a nemzetiségi vidékeken, ahol a magyarság veszélyeztetve van és bár nem vagyok barátja a mindenáron való államosításnak, mégis feltett szándékom, hogy ott, ahol a magyarság érdeke megköveteli, feltétlenül és ha kell, nagy számban fogom államosítani az iskolákat. A leánygimnázuimok szellemi túlterheltsége Nagyon folyosinak tartom továbbá a tanfelügyeletnek kifejlestetését, mert lehetetlenség az, hogy ma egy iskolára átlag egy tanfelügyelői látogatás jut évenként. Ami a középiskolákat illeti, a háború nagyon káros befolyással volt rájuk, először azért, mert igen sok tanárt vont el a harctérre, másodszor azért, mert igen sok iskolát és különösen igen sok internétust vett át hadicélokra. Ennek hatását az egész vonalon megérezzük és épp ezért nekem kötelességem lesz ezen segíteni és különösen azokat az iskolákat, amelyek hadi céloka elvonattak, a mamik rendeltetésének lassanként, fokozatosan visszaadni. (Ügy vádi ügy van!) A tankerületeket, is szaporítani szándékozom, különösen azért, mert a leányközépiskolák ezekbe bekapcsolandók lesznek. Már a jövő évben életbe akarom léptetni a leánygimnáziumok revideált tanterét is. A tanítók fizetés rendezése Meg kell emlékeznem egy momentumról, és ez a tanári és a tanító személyzet súlyos anyagi gondjai. Én kalapot emelek Magyarország tanárai és tanítói előtt, akik rendkívül nehéz és súlyos viszonyok között, amelyek a háború által vállaikra nehezedtek, kötelességüket azegész vonalon mindenütt teljesítik. Ezt nekünk honorálni kell Ennek következtében feltett szándékom a megkezdett státusrendezést lehetőleg minél előbb és gyorsan befejezni és az állami tisztviselők anyagi viszonyaival párhuzamosan, a tanítók fizetését is rendezni. (Élénk éljenzés.) Az én hivatalos elődöm legutóbb két törvényjavaslatot terjesztett brit országgyűlésnek. Az egyik a katolikus autonómia, a másik az 1848:XX. fokozatos végrehajtására, vonatkozó javaslat. Én ezt a két javaslatot teljes mértékben magamévá teszem. A magyar hadsereg kiépítéséről Szólva a miniszter nagy elismeréssel emlékezett meg Apponyi Albert grófról, aki évtizedeken kereszül ezért az eszméért dolgozott. Lelkes örömmel fogadjuk ezt a tervet és ettől a vívmánytól Magyarországnak szebb jövőjét várjuk, mert a magyar hadseregnek nemzeti és gazdasági szempontból való kiépítése nemcsak azt jelenti, hogy Magyarországnak ebből nagy anyagi előnye is lesz, hanem azt is jelenti, hogy egyúttal ledőlnek azok,, a közjogi akadályok, azok a közjogi korlátok, amelyek eddig a politikai pártok között állottak és mi mindannyian teljes erővel elvek szerint csoportosulhatunk, világnézetek szerint küzdhetünk egymással vagy egymás ellen és így könynyebben megvalósíthatja mindegyik politikai párt azokat a törekvéseit, amelyeket zászlajára irt. (Lelkes éljenzés.) Beszéde végén a végsőkig való kiertetet ajánlotta a közönség figyelmébe. A miniszter beszéde után Török Kálmán kanonok, országgyűlési, képviselő mondott beszédet , ezzel a gyűlés véget ért. A miniszter megtekintette az új izraelita templomot, amelynek felépítéséhez annak idején hozzájárult s azután a főispáni hivatalba ment, ahol számos küldöttség tisztelgését fogadta. Délután 3 óra 35 perckor Zichy János gróf kísérőivel visszautazott Budapestre. Szombat, IMS június 1. FASOR-KABARÉ Aréna-út 8. szám. Telefon : 68- 33. - Este 9 órakor : Vihar a Bakonyban HegedüSs Paulay Vepsrty felléptével, Krémény Ilona, darabok, tréfán. szólók. I Vasárnap -.előfutun :1 órakor c-10adás, V lütfróckifli bülyártukka!. -Al DÓKA O . népszinház-u 31. telefon: Jonsél 31—fl. • - - - - ............ - -Péntek—szombtdrevsisi Urnap nájus 31-én, túpius 1.. j-án. MENNY PORTÉN fölléptevi ! Drágakövei* dráma fífelvonásBan..- - *T KJMpós hébcregnök nilasztiku? vígjáték 3 felvonáshál __________- _____.-----— Elvndárbki 6, 9 és 9 órakor. A n.érdertltt közönség eaiVes Uulumesofu hozom, hogy a jg/Ét mai napon a Slre' Vonzó-KOVEHAZAT átvettem. Délutánonként 5—7 -ig? a Postások zenekara szolgáltatja a zenét, jutílus 1-től esténként a l.htn.ves ifj. BANDA MARGI teljes zenekarával hawiv. t seny, z. Állandó nfeeg es meleg konyha, Szives további pártfogást kár Olgricz LipótSplendid-kávéház v. tujajztortosa