8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
2 ku j jeleHtivISnek szerten foglalja el a Malit. *#Tagy Sárolyt a toloncház vezetőjévé nevezik ki. +&* — Saját tudósítónktól. jr Hirt adtunk arról, hogy$0' rendőrségen fontos és nagy döntöségü személyi változások jrszenak de'.fészületben, így hogy legelőször a ^Menái állásban történik változás. Az eddigi detektvfőnöök dr .Verpy Károly, a hivatalos rendőri jelentés szerint október 15-étől nyári szabadságra ment, de ez az elkésett ndri szabadság, a detektív főnöki ásásra való végleges szabadságát jelenti. Nagy Károlyt, aki mint rendőrfőtanácsos és főkapitányhelyettes a legfontosabb állások egyikét, a detetrogfőnöki állást töltötte be, a belügymniszter ebből az állásából felmentette és hat heti szabadságának lejárta után a toloncház vezetőjévé nevezi ki. A toloncház adminisztratív jellegű intézménye a rendőrségnek, aholl Nagy Károly képességei jobban fognak érvényesülni, mint a nagy intellektust kiváltó detektivfőnöki székben. Az új detektivfőnök Czibor Ferenc dr. rendőr főtanácsos, akinek a személye szerencsés választás úgy a detektivtestületben uralkodó bizonyos elégedetlenségek levezetésére, mint a budapesti detektivkar régi jóhírének a megmentésére. Az új detektivfőnök hivatalát szerdándélelőtt foglalja el, ugyanakkorra kinevezik helyettessé dr. Dober József rendőrtanácsost, aki Kalmár rendőr tanácsosét, a jelenést detektivfőnökhelyettestől veszi át a testület adminisztratív ügyeinek az intézését. l éfé tk®rge az ir Kérdésről. f S f l Kfcga. okt. IS. rondtfímil telepíHOT Lloyd George, 1 Írországról n*d!S okozva, kijelentette, hogy a nwifftak hibái idézték elő a mai Jfllapotokat. A gyilkosságok és ejjíí lakossások statisztikájának ismer* p-fetése után megállapította, hogy megtorló intézkedésekre csakis provokáció után kerül a sor. A rendet, bármilyen eszközzel is, helyre kell állítani. Független Írország polgárháborút jelent matere, Írország Önkormányzatit csak addig terjedhet,amíg a királyság léte nem forog kockán. London, oki. 18. Belfastból és három másik ír városból jelentik, hogy ott a sinnjeinek és a rendőrök közt lövöldözések voltak. Belfastiján hárman meghaltak és heten súlyosan megsebesült. A rendet csak katonák és páncélos autók beavatkozásával lehetett helyreállítani. A többi városokban összesen három embert öltek meg. A sebesültek száma nem ismeretes, mert a támfelnőtt sebesültjeiket magukkal vitték. XI . ig&ntybt, aranyai. Ilfcí*!1 eztt.Mí, glatünt és MJrl ékazert bárkinél drágábban VÍ«Z«b-SZNGE.R J, Egyetem-ntna 11. Telefon 131-21. Veszel! viselt férfiruhát. 'Telefon 03A7. Wertheimer, Ottót Zichy Jenő-u. 23. 'BHÍN*w«t.SBGSS' vess P'm’diftníliu' ékszerész, DaMiy-n.v/a rnuidnuer a'eatalommal számban.) DrJ!TZ8ER||EiHHtS "■ ■■ ----V IU Btt tozeto férfiak Bpsst, József*körut 3. ée nők részére rTWTW sütőpor, GUSTO i \ —| f - j_J vanalin-cukor a loejobb W^^^i^ggg|^^Oya^Ronginnlerutoe46. _ A német kormány kiutasította Sinovjevet. Bécs, okt. 18. A B Jorgennek jelentik Berlinből: Sinovjevet, a moszkvai végrehajtó bizottság kiküldöttjét és Lesockyt, az orosz szakszervezetek vezetőjét, a német kormány kiutasította. Lesocky Olaszországba fogs járt utazni és ezzel a célzattal ma Drezdába készült. Röviddel elutazása előtt megjelet nála két titkosrendőr, aki útjában megakadályozta. Lesocky holnap Hamburgba utazik, ahonnan visszatér Oroszországba. Linovjev egyelőre Németországban marad, mert megállapították, hogy erősen lázas. Q&msMsm fi&0'9099990999999999999999, 9099099909999991 Házak) Minik is MklaBaflanin a BBlllS HUSÉI. A shoHban megssünS a gyfltMdű hang. — Sok a miniszter és a politika fölaruffiM?. — A limpromi bsszámoM. M 90H&' — Saját tudósítónktól■ — •Vasárnap tartolta meg Rakovszky István a képviselőhöz elnöke beszámolóját Veszprémben. Rakovszky beszéde elején hangsúlyozta hogy nehéz helyzetben van, amikor képviselői ténykedéseiről kell beszámolnia, mert, mint a Ház elnöke, a nemzetgyűlés munkáját vezette, mint képviselő pedig csak a kormányzói hatalom kiterjesztéséről szóló novella tárgyalásánál szólalt fel. A nemzetgyűlés komolysága, A politikai helyzetre áttérve részletesen foglalkozott a nemzetgyűlés munkáját ért támadásokkal. Régi politikusok attól tartottak, hogy a nenzetgyűlésből hiányzik :■ politikai tudás él, tapasztalat. E erre vonatkozóan Rakovszky kijelentette, hogy volt a régi országgyűlésen is a Ház alelnöke és állítja, hogy komolyabb, több munkakedvet, több lelkiismeretességet és könnyebben vezethető parlamentet húszon, öt évváig, nem látott, mint a jelenlegi nemzetgyűlés. Különösen a szó szoros értelmében vett kisgazdák a legnagyobb komolyságot, és ügyszeretetet tanúsítják. A parlament vezetésére a kormány van hivatva, neki kell azt munkaanyaggal ellátnia, a Ház elnöke pedig törekszik, hogy a programomé mentül akadálytalanabbul lehessen lebonyolítani. Négy előnye a nemzetgyűlésnek, hogy a vitákban megszűnt a gyűlölködő hang, amely az elmúlt országgyűlések tárgyalásának fő jellemvonása, volt. Akkor a gyűlölet átment a társadalmi életbe is és ■nagy mértékben volt oka annak, hogy odáig jutottunk, ahol most vagyunk. A szólónak kötelessége megvédeni ezt aparlamentet az ármánykodók ellen, akiknek nem esik jól, hogy a nemzetgyűlés ma is működik. A százszabályrevízió. Majd áttért a házszabály revízió kérdésére. Az ismét kilátásba helyezte, hogy leszáll az elnöki székből és nem mint a pártok fölött álló személyiség, hanem mint képviselő fog nyilatkozni. Kijelentette, hogy a házszabályrevíziós kísérletet a szólásszabadság ellen irányulónak tekinti. i Ez az ügy a parlamenti szólásszabadság megvédése., A cenzúrára bizonyos mértékig szükség van. De amennyire koncedálja a cenzúra szükségességét, éppen annyira ellenzi a parlamenti, szólásszabadság érintését. A parlamenti szólásszabadság olyan nagy közjogi garancia, hogy minden ereje megfeszítésével küzdeni fog a klolür ellen. Sajnálja, hogy a gyakori kormááyváltozás miatt nincsen, meg a kormány stabilitása. Egy év alatt négy szabinetje is volt az országnak. Ez okozta azt, hogy még mindig ott állunk, ahol ma vagyunk és még mindig ttt lapulnak tíz alattomos ellenségek, akik a fölforgatásra, számítanak. A politikai vezetés nagy kötelezettséget ró arra, aki s, vezetésre "siltakozik. Aki kormányos, annak, ez ország érdekében erélyesen keresztül kell vinne azt, amit jónak lát. Megesett, hogy volt olyan kormányunk is, amikor a pártnapot szánó előtt -miniszár miniszter úrreit szólaltfel , ezzel megzavarták a párt egységét. Ez akkor teljes joggal nyugtalanságot idézett elő. Az esztelen pénzpocsékolás. Majd az államháztartásban szükséges takarékosságról szólott. A politikai illamtitkári állások is egyes minisztériimok idássam vetzt simamlovta. A tisztviselők számára nem jó példa, hogy fönt esztelen pénz pocsékolós folyik, amely a pénzügyi helyzet és a parlament függetlenségi szempontjából is veszedelmes, mert a kétszázhat, tagú nemzetgyűlésben 26—28 hivatalnok van, akinek érdeke, hogy a kormány megmaradjon. Drága a parlament. Itt Rakovszky indokolni kívánta azt, hogy miért, tesz ily éles és támadójellegű politikai nyilatkozatot. Hangsúlyozta, hogy mindezeket nem mondhatja el a nemzetgyűlésen, nem azért, mintha ott ebben meggátolnák, hanem azért, mert mint pártatlan elnök ilyeneket ott nem hangoztathat, választói előtt azonban■ föltárhatja a hibákat, úgy, amint azokat látja. .Vagyok csodálkozik, hogy ezek a dolgok így olyan sokáig mehetnek. A takarékossági politikából a parlamentet sem veszi ki, mert rettenetesen drága, ez a parlament. Keresztül lehetne vinni azt, hogy a parlament ülésezése négy-öt hónapig tartson és a többi hét hónapot a képviselők otthon tölthetnék el munkával és a nép felvilágosításával. A zsidókérdés. A gazdasági helyzet után a zsidókér.Lésre tért ás. Mint régi antiszemita, küzdött a zsidók ellen, de vallásuk miatt sem nem inzultálta, sem nem gúnyolta őket. Megköveteli azonban, hogy az igazi magyar nép fejlődését mindenképpen megvédjék. A destrukcióban nemcsak Károlyi, hanem a zsidó kapitalizmus is hibás. Igazságosan, de kíméletlenül kell a magyar faj szupreanációját biztosítani. A munkásság gazdasági szervezkedését nem szabad politikailag érvényesíteni. A földbirtokreform kérdésében a rendezett pénzügyi viszonyok szükségességét hangsúlyozta, majd a kisiparosok és tisztviselők helyzetéről szólott. Rakovszky beszámolóija után a kiserdőben levő Beniczky Ödön szólalt föl. Délben Rott Nándor püspöknél díszebéd volt, majd küldöttségek keresték fel Rakovszkyt, aki hétfőn délután érkezik vissza Budapestre. afór®ffKBBEB»B«?!«BH*SieS!E3St*»(a8!&' olyan színben tűntél fel, mint akik voltaképpen az egyház békéjének akadályozói lettünk volna. Mindezeket nem mondja egyenesen a cikk, de értelme határozottan ez, én ez ellen a beállítás ellen nyomatényosan tiltakozom. Soha életemben személyi hajszában részt nem vettem, egész közpályámon, politikai, egyházi, irodalmi és társadalmi téren mindig a tisztségnek, komolyságnak, a nemzzeti erősödésnek és a nemzeti irányú haladásnak volam hol csendes munkása, hol elszánt harcosa. Az a Balogh-féle indítvány nemcsak hogy nem a békés, alkotó munkát akarta akadályozni, hanem éppen ellenkezőleg: azt akarta lehetővé tenni és megkönynnyíteni. Nem személyeiket üldöztünk, nem bűnbakot kerestünk, nem alaptalanul vádaskodni akartunk, nem bujtogattunk, hanem igenis meg akartuk teremteni a békés együttműködés alapját, amire ma nagyobb szükség van, mint valaha. Azok tettek nagyon rosszul, akik az igazán eszményi gondolkodású Balogh Jenő indítványának elvetésével, s helyette egy teljesen elhibázott, szerencsétlen indítvány elfogadásával — ha sokan akaratlanul is — megakadályozták a méltán háborgó lelkek természetes lecsendesülését, ami a békés, alkotó munka előfeltétele. Egyáltalában nem vagyok barátija az akár kicsinyes, akár nagyképű okvetetlenkedésnek, ezekben az úgynevezett igazoltatási kérdésekben, mert most főbenjáró nagy dolgokról van szó, egy ország újjáépítéséről, s akinek romokban hever a háza, annak bizonyára másra kell hogy gondja legyen, nem a férgek irtására. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy Magyarország teljes rombadőlését nem a históriai nagy vihar, hanem a háziférgek okozták, s ha házunkat újra akarjuk építeni, vigyáznunk kell, hogy ne olyan gerendákathasználjunk, amelyekben benne van a szó. Ott hagytam a zsinatot, mert én ott már békés, alkotó munkát a történtek után nem tudtam volna végezni —vízgágáskodni, akadékoskodni pedig tremi kenyerem. Levontam a konzekvenciát, s mikor majd egyházkerületem, mely engem a zsinatba küldött, helyettem mást fog oda küldeni, s ezzel beigazolja, hogy az én álláspontomat helyteleníti,— természetesen a további konzekvenciákat is le fogom vonni. Azt azonban, hogy bárki is elhagyja az egyházat, akár ebből az ügyből, akár bármiféle másból kifolyólag, — a legnagyobb mértékben helyteleníteném, s őszintén megvallva, nem is igen hiszem,hogy ez megtörténjék. Tudomásom van ugyan nekem is arról — mint, tegnapi cikk szerint Petri püspök úrnak —, hogy történtek efféle fenyegetőző kijelentések, de én is azt tartom, amit a püspök úr, hogy ezek első felhevülésben létettek, s nem kerülnek beváltásra. Ne is kerüljen el! A vallásos érzésnek és az egyházbóltartozás érzésének erősebbnek kell lenni, hogy sem elviselni ne tudjon bármilyen felfogásbeli összeütközést, sőt lelki válságot is. Tisztelettel. •Budapesten 1920 október 17. Szász Károly. Szívesen adjuk közre Szász Károly levelét, melynek tárgyi fejtegetésével tökéletesen egyetértünk. Megkell azonban állapítanunk, hogy szombati cikkünk intencióit félreértette, mert abban semmiképpen sem akartuk a minapi zsinaton történteket, a Balogh Jenő-féle indítványt ellenük kihasználni, hiszen ellenkezőleg, arról kívántunk beszámolni, hogy a lemondott zsinati tagok magatartásával a református közvélemény igen nagy része szolidárisnak érzi magát. Brefissaies eltiz és s leníeil zsinati tag M. Szász Károly a Balogh-féle indítványról. Tisztelt Szerkesztő Uri Lapja október 17-iki számában a református egyházban Balthazár püspök miatt állítólag készülő szakadásról irt cikk burkoltan engem is támad, s igy, jogom is van rá — a lappal szijjiszni — és kötelességem magam,k is írt és az igazság szempontjáig — hogy arra némi megjegyzést t kér tegyek. A cikk ugyanis a Balogh Jenő-féle indítványt, amit én is pártoltam, s mely a zsinati tagok igazoltatását célozta a forradalom és proletárdiktatúra alatti viselkedés szempontjából, közvetetten „személyi harcinak minősíti, amely, „békés, alkotó munka”* helyett az úgynevezett „Balhazárügyet“ újból kiélesítette, s Balogh Jenőt, Bernáth Istvánt és engem — kik az indítvány leszavazása után zsinati lassúsinkról ,bemondottunk . TCeiKi, 1920 október 19.) Én koronát fizetek 1 800 koronáért veszek ki karátosat, brilliácsokat, használt ékszert pedig tej- 'E\„ «ti V. ker., Vilmos j«s értékben, IC C ity ti, császár-ut .«