8 Órai Ujság, 1921. március (7. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Névnapi némaságután ismét megszólal a sajtó, miután az elhagyott szedőszekrényekhez visszatértek a nyomdászok.Minden Sztrájk — még a legjogosítablb is — politikai és gazdasági megrázkódtatással jár és a kölcsönösségen alapuló kárt a legokosabban úgy lehet jóvátenni, ha minden vonalon levonják az eset tanulságait. Mindenekelőtt konstatálni való, hogy most, amikor elnémult volt a sajtó, az antizsurnalizmus legelkeseredettebb hívei is fölöttébb megérezték a napilapok hiányát. A márciusi égbolt, mint valami óriási üvegbura borult fölénk, amelyből a légszivattyú lassan-lassan: PTi’d? ’ti préltet a levegőt. A közönség el volt vágva a világ eseményeitől és az ország dolgaitól. A fölizgatott közérdeklődés pletykának és mendemondának volt kiszolgáltatva. Kitűnt, hogy nem tudnak sajtó nélkül élni, akik a sajtó halálát kívánják. De okulást meríthet, a történtekből a munkásság is. Megértő szeretettel kísérjük minden mozdulatát a kérges kéznek, amely sorsán javítani akar és különös rokonszenvünkre számíthat a nyomdász, aki úgyszólván unokafivérünk a munkában. De a mai körülmények között tízszer is meg kell gondolnia a hazafias munkásságnak, mielőtt a sztrájk kétévű fegyveréhez nyúl. Most, hogy eredménnyel jártak a békéltető tárgyalások és négy nap vagyis négyszer huszonnégy óra pusztult el veszedelmes meddőségben, talán a munkások is belátják, hogy nem volt feltétlenül szükség a végső eszköz igénybevételére. Mindenesetre örvendetes tény, hogy a sztrájk minden erőszakos rendetlenség és belső lázítás nélkül folyt le. De ha merőben csak bérmozgalomról is volt szó, bizonyos politikai mérlegelések elől nem fog kitérni a kormány. Jól tudjuk, hogy kormányzati körökben nem zárkóznak el a megismerés elől, amely szerint a munkáskérdést az egész vonalon meg kell oldani. Azok a munkások, akik nemcsak szóval, de tettel is hazafiaknak és magyaroknak vallják magukat, jogot formálhatnak minden közszabadságra, melyet a törvény Magyarország polgárainak biztosít. Állam és társadalom elszánt fegyverzettel áll őrt minden destruktív irányzat ellen, de tárt karokkal üdvözöl bajtársat minden hazafias munkásban. I ' i . **v ' Budapest, 1921 március 5. jff ' Szombat, VII. évfolyam 48. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy Dóra .. 40 Korona | Félévre. .. 240 Korona. Negyedévre 120 orona | Egéez évre 480 Korona. Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona. Egyet példányszám ára 2 korona SZERKSZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., MÚZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefon: Jézsof 105-00, J. 105-01, J. 105-02. • ^ bloyd George és Briand engedni fognak a német ellenjavaslatok javára. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése.—*ír Bécs, márc. 4. Ebbe a pillanatban a helyzet komolysága ellenére a konferencia ülésezését nem szüntette be. A nyomott hergutat a szövetségesek között is uralkodóvá vált.. Botifikai körökben úgy hírlik, hogy Lloyd George és Briand engedni fognak merev álláspontjukból a német ellenjavaslatok javára. Ennek az engedékenységnek igen nagy befolyása lesz a tárgyalások további folyamára. Lloyd George kijelenti, hogy el fognak tekinteni a negyvenkét esztendős hadisarctörlesztéstől és a tizenkét százalék kiviteli illetéktől abban az esetben, ha ezekkel az engedményekkel, melyeket angol részről tesznek, tengei áthidalások érhetők el. A német delegáció egyik tagja kijelentette, hogy meg fognak jelenni a konferenciának a Sandt James-palotáában tartandó mai ülésén, hogy meghallgassák Lloyd Georgenak a német ellenjavaslatokra adandó válaszát. Egyúttal kijelentette, hogy Németország az ellenjavaslatokka felmentteljesítőképességének legvégi. határá:g. Cári Kowak, Bécs, márc. 4. — Bécsi tudósítónk telefonielentése■ — Berlinből jelentik: Brüsszeli lapok élénken tárgyalják a Németország ellen foganatosítandó büntető szankciókat és azt mondják, hogy a Ruhr-vidék további megszállásánál Düsseldorfig kell haladni, hogy kapcsolatot teremtsenek a két megszállott területrész között. Cári Nowak, Paris, márc. 4. Az Information tudni véli, hogy Bergmann német államtitkár és a néet delegáció többi tagjai között differenciák vannak. Bergmann lényeges változtatást kiván a német ellenjavaslatokban, amit a többi delegátus ellenez. Bergmann emiatt felmentését kérte a kormánytól. Jugoszlávia helyett Szerb-Horvát-Szlovén királyság. ' A délszláv állaam hivatalos elnevezése* — Bécsi tudósítónk teleforjelentése. — Bécs, márc. 4. Belgrádból jelentik: Az alkotmánystervezeti bizottság elfogadta új alkotmány első és második cikkelyét. Az első cikkely kimondja, hogy a szerb-horvát-szlovén állam alkotmányos, a parlamentarizmus és trónutódlás elvén álló monarchia. A második cikkely szerint a déls sgáv állam hivatalos elnevezése: a Szerb-Horvát-zlovén Királyság. Azt az indítványt, amely a Jugoszlávia elnevezést ajánlotta elfogadásra, a bizottság elvetette. A második cikkely második bekezdése az új állam dinerét, illetve a szerb címeren a királyság horvát és szlovén elemeinek ábrázolását állapítja meg. . Benes a hisántáni , a visszatéréseiért elalatá!yizlilt leülte fel. Kafka képviselő az ellenzék nevében tiltakozott a külügyminiszter fejtegetései ellen és teljes semlegességet követelt. — Bécsi tudósirén!; telefonjelentése: — Bécs. mi.ro/r. Benes külpolitikáját dr.Kafka képviselő a prágfai nemzettézűlés tegnapi ülésén az ellenzék eletendó tapsai közepett hevesen tiéhadta. Benes hasonló hangon válaszolt. Viszonválaszában Kafka a ellenzék álláspontját a következőkben adta: , , Megállopítom, hogy a középeurópai probléma megoldása tekintetében lényeges eltérés van köztünk és Bencs dr. között. Mi ennek a súlyos kérdésnek megoldását máskép, mint az öszszes érdekelt államok békés közreműködésével, el sem tudjuk képzelni. Ugyanakkor a miniszter teljesen ellenkező irányban halad: Középeurópát két csoportra akarja szakítani, melyek közül az egyik a kisántánt. — Meg fog-e állni, életerős lesz-e a kisántánt, nem tudom. Valamint azt sem, hogy mi a tulajdonképeni célja. Benes szerint a cél az, hogy megakadályozza a Habsburgoknak uraalomrajutását, ami súlyos beavatkozást jelent Magyarország belügyeibe. Ám Benes különbséget tesz a kormányforma és a Habsburgok visszahívása között. Az, hogy Magyarország monarchia legyen, Benes szerint tisztán Magyarország belügye, s ebbe nem kíván beleavatkozni. Ami azonban a Habsburgok visszahívását illeti,ii méltán jogot ad arra, hogy Csehország és szövetségesei beavatkozzanak. Az ellenzék azonban ellenszegül ennek a felfogásnak. És meg fog akadályozni minden intervenciót, akármilyen céllal és bárminő körülmények között történnék is az. Akkor, amikor Benes olyan szigorúan ügyel arra, hogy Csehszlovákia semmiképen be ne avatkozzék a bolsevik Oroszország belügyeibe, és ridegen elzárkózik attól, hogy a Csehszlovák állam belépjen a bolsevikiek ellen irányuló szentszövetségbe. Magyarországgal szemben is a teljes tartózkodás és semlegesség az egyedül helyes, korrekt és következetes politika. A trieszti Kommtroistárt felgyújtottál! a sanmaóci hajógyárat Lalbach, márc. 2. (Délszláv sajtóiroda.) A lapok tetthtik Triesztből: A kár, ehnelyet a szocialistaellenesek a Munkásotiston felgyujtásával okoztak, ^1meghaladta az egymillió Urát. A szocialistaellenesek a Munkásotthonfelgyújtása után az Edinost szlovén lap kiadóhivatalába nyomultak be, szétdúlták a berendezést és tovább haladtak a szerb hitközség iskolája elé, amelyet szintén megrongáltak .A kommunisták bosszúból később felgyújtották a sanmarcói hajógyár gépházát. Wilson búcsúja, Pária, márc. 4. A Matin newyorki jelentése szerint a távozó Wilson elnök tegnap a Fehér Házban elbúcsúzott kabinetje tagjaitól. Wilson beszédesen elnökségének valamennyi nevezetes eseményét felsorolta és kijelentené, hogy Amerika nem kerülhette el, hogy a világháborúban részt vegyen. Wilson megokolta a kormány magatartását az Egyesült Államoknak a világháborúba való belépésénél. Végül minden egyes minisztertől búcsút vett és botjára támaszkodva elhagyta eddigi működésévek színhelyeitéi