8 Órai Ujság, 1923. május (9. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

2 Rákosi Jenő ünneplése teádon. A Dunántúli Közm­űlévési Egyesület emléktáblával jelölte meg Rákosi Jenő szülőházát. — Apponyi Albert gróf: „A győzők imperializmusa tartja ébren nemzeti érzésünket**. Saját tudósítónktól, Fényes ünnepély folyt le vasárnap délelőtt Acsád vasmegyei községben, Rákosi Jenő szülőfalvában. A Dunán­túli Közművelődési Egyesület emlék­kővel jelölte meg azt a házat, amely­ben 81 évvel azelőtt látott napvilágot Rákosi Jenő. Az ünnep védnöki tisz­tét Acsád földesurai, dr. Pethő Ernő és neje, szül. Szegedy Gina volt palota­hölgy töltötték be, valamint ennek anyja, báró Szegedy Györgyné. Az ün­nepélyre gróf Apponyi Albert és báró Szterényi József már az előző napok­ban Acsádra érkeztek, a budapesti vendégek szombaton délután és vasár­­nap délelőtt különvonaton jöttek Acsádra. Az ünnepélyen megjelent: Rákosi Jenő, két fiával és több uno­kájával, Szász Károly, a képviselőház volt elnöke, dr. Vojnovits Géza, dr. Bó­­nicz Ferenc volt sajtófőnök, Márkus Miksa udvari tanácsos, Toronyi Ferenc, Vas- és Zala megyék főispánja és neje, Kerbsz Géza alispán, Horváth Kálmán főjegyző, Kiskosz István szombathelyi polgármester, Jambrits Lajos Kőszeg polgármestere, dr. Óváry Ferenc volt képviselő, dr. Fodor Oszkár egészség­ügyi főtanácsos, Kuhárszky László fő­titkár, Boia János püspöki helynök, Tóth József prelátus, Török Mihály­­Szam­olovszky Ferenc, Köhler Béla plé­bánosok, Vadász Norbert, Horváth Ró­bert promentreei tanárok, Sümegi Vil­mos volt képviselő, Mészáros János mi­niszteri tanácsos, Ruprecht Imre főszol­gabíró, Horváth Kálmán főjegyző, Jüt­­ner Kálmán műszaki főtanácsos, Kő­szegi­y József rendőrkapitány, Chernél Ernő és Sinkovits Elek főszolgabírák, Chernél Antal, Maróthy László és István, Radó Lajos, Bothondy Béla közjegyző, dr. Horváth Ernő városi tanácsnok, Bőhm Alajos, a Budapesti Hírlap vezér­­igazgatója, dr. Szabó István tiszti ügyész, dr. Márton László, dr. Klempa Lajos árvaszéki ülnökök, Vidos Árpád főjegyző, dr. Budakeszi Vedres István földbirto­kos, dr. At­ancz Gyula kórházi főorvos, dr. Komor Gyula nemzetgyűlési tanácsos, Szakáll Ferenc kormányfőtanácsos, dr. Újvára Géza polgármesterhelyettes, dr. Várady Imre­­főtitkár, dr. Szűcs István, .'■■agy Gyula, Ábrahám Gyula, Masát Ernő és Andreanszky Jenő főhadnagy. A Budapesti Hírlap technikai személyze­tének képviseletében megjelentek Antal Rezső és Gágyor József. Rákosi Jenőt és a budapesti vendé­geket szombaton délután dr. Pether Ernő fogadta az állomáson. A vendége­ket lovasbandérium élén vezették a községbe, Rákosi szülőháza elé. A gaz­dagon feldiszített h­áz előtt a Szegedy­­család várta a vendégeket, akiket özv. Szegedi­ Györgyné szül. Gerliczy bá­rónő köszöntött. A fogadtatás u­tán a község nevében Török Mihály plébá­nos szólott Rákosi Jenőhöz, majd Fe­jes Kálmán körjegyző beszélt, Nagy Irma pedig verses köszöntő kíséreté­ben virágbokrétát nyújtott át Rákosi Jenőnek. Rákosi Jenő meghatva kö­szönte meg szülőfaluja üdvözlését. Este a Szegedy-kastélyban Rákosi tisztele­tére díszvacsora volt, amelyen meg­jelentek a budapesti vendégeken kívül Vas vármegye kiküldöttei is. Az ünepség vasárnap reggel misével kezdődött, melyen a vendégeken kívül részt vett az egész falu népe. 10 óra­kor érkezett meg a szombathelyi kü­lönvonat és akkorára már együtt volt az ünnepély színhelyén az egész kö­zönség. Az ünnepélyt dr. Fodor Osz­kár egészségügyi főtanácsos, a köz­művelődési egyesület alelnöke nyi­totta­ meg. A Szegedy-család n­evében özv. Szegedy báróné veje, dr. Pethő Ernő vette át az emléktáblát, amely­ről lelkes éljenzés közepette hullt le a lepel. A fehér márványtáblán Lőrinczy György következő sorai olvashatók: RÁKOSI JENŐ SZÜLŐHÁZA. Vándor! Ki érte jársz, ezen a tájon, A lelked itt imát dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad Kímélje, óvja, védje ezt a házat! ... Falát, tetőjét ne bontsa kezed, Csak simogassa; itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye:­­ örök dicsőség hálás nemzetére. Apponyi Albert — Rákosi Jenőről. Az emléktábla leleplezése utáni gróf Apponyi Albert emelkedett szólásra. — Nem tudom. — mondotta Apponyi, — hogy az állandó megemlékezésnek minő országra szóló külső jelével fogja a ma­gyar nemzet Rákosi Jenő emlékét az utó­kor számára megörökíteni. Amellett a a szobor mellett, a­melyet ő élete munkája által önmagának átütött, ezt a kérdést nagyon mellékesnek is tartom. Nem is az ő, hanem a nemzet kérdésének tekintem azt. Az az emléktábla, amelyet ma leleplezünk, egé­szen különleges jelentőséggel bír. Nem fogja a világnak, de sőt a haza nagy közönségé­­nek sem hirdetni Rákosi Jenő dicsőségét, mert Acsád nem kereskedelmi gócpont és csak egy igénytelen falusi község jö­vendő nemzedékeiben fogja ébrentartani annak az emlékét, hogy itt, egy község­­ szívében, ebben a házban született egy nagy író, a magyar nemzeti ügynek egy kiváló bajnoka, a magyar kultúrának egy nevezetes munkása, költő és hírlap­író, a kevésszámú nagy magyar hírlap­írók közül az egyik, akit tudott irodalom­ban és politikában jellegzetes egyéniséggé kiforrni és tudta ezt az egyéniségét világ­­történelmi katasztrófákon keresztül meg­őrizni. Ő annyira kinőtt a helyi ünneplés kereteiből, hogy ebből a szempontból ez az emléktábla többet jelent Acsádnak, mint Rákosinak. Több mint félszázados rrói pályát futott meg Rákosi Jenő, mint ugyanannak az egy nagy nemzeti eszmé­nek képviselője, úgyszólván megtestesí­­­tője. Hazánkban mindig küzdelmes volt címek a nemzeti eszmének szolgálata. De nem a legkisebb küzdelmes kellett és kell sajátjaiunk gyarlóságai ellen vívni, melyek mind nehezbbé teszik az összes nemzetfenntartó erőknek következetes munkára való tömörítését. Rákosi­­ Jenő azonban soha egy pillanatra meg nem tántorodon, tolla Hadúr kardja maradt, ellenségeink ostora. — De vájjon mi lesz magának az eszmének sorsa? Úgy fogja-e azt hirdetni a kőtábla, mint továbbélő mozgató erőt, vagy­ pedig u­gy, mint­ egy dicső legyő­ződnek tisztes, de szomorú emlékét, egy letűnt eszmény jelvényét? Én erősen hi­szem az előbbit. dz a világháború győzteseinek túl­hajtott nacinalizá­­isa és imperializ­musa, melyet sem hypokrita nemzet­közi szólamoknak, sem tehetetlen és meghamisított nemzetközi intézmé­nyek burkolata nem képes elpalás­­tolni, teszi meg a legyőzött nemze­teknek azt a szolgálatot, hogy ben­nük is, hacsak nem egészen hitvá­nyak, ébren tartja a nemzed érzést. Apponyi Albert gróf nagyhatású be­szédét a következő szavakkal fejezte be: — Ez az ünneplés, amely Rákosi Jenőt itt szőkébb hazájában éli, nem lehet melegebb, mint az, amelyet az egész ha­zában éreznek és Acsád nem lehet büsz­kébb reá, mint nagy Magyarország. Fodor Oszkár dr. köszönetet mon­dott a szép beszédért, majd Parányi Ferenc főispán szólalt fel és dr. Voj­novits Géza­ a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi-Társaság nevében üdvözölte Rákosi Jenőt.­­— Rákosi Jenő — mondotta Vojno­­vits — Kinizsije az iratollnak. Két kézre hadakozik. Nálánál senki több lelkese­déssel, több okossággal, hivebb kitartás­sal és hosszabb időn át nem építgette naponkint a nemzeti gondolat bástyáját Munkásságát egy eszmény vezette; a ma­gyarság szeretete, a magyarság érdeke. Olyan­­ reprezentál,iv munkája korunk-­ nak, hogy hatása beleolvad.* jövendőbe. Isten áldását kéri életére és nevére. Sián Károly beszéde. Szász Károly a Kisfaludy-Társaság titkára, a Budapesti Hírlap és a Frank­lin Társulat nevében szólalt fel: — Amikor a legnagyobb magyar szó­nok és az őt követő szónokok után fel­szólalok, akik az érzések és a gondola­tok egész mezejét letarolták, lelkemnek csak egyszerű virágszálait akarom elhe­lyezni az emléktáblára. Bizonyos, hogy Acsád község sokat köszönhet nagy szü­löttjének, aki híressé tette, de viszont kell, hogy háta fakadjon Rákosi Jenő szívében a falu irányában, mert nem kö­zömbös az emberre nézve, hogy hol született, és hogyan született. Azután a nemzetvédelemről beszélt Szász Károly és kifejtette, hogy ezt a fogalmat nagyon helytelenül,­­ mindinkább kiszorítja a most sokat hangoztatott tájvédelem- Rá­kosi Jenőt, mint a nemzetvédelem szó­szólóját üdvözli. Bónicz Ferenc miniszetri tanácsos az Otthon­ Kör nevében utalt Rákosi Jenő nagy érdemeire, Márkus Miksa pedig az Újságírók Egyesületének ne­vében tolmácsolta a hódolat és szere­tet érzéseit. Rákosi Jenő meghatottan válaszolt: — Ha ki akarnám fejezni mindazokat az­ érzéseket, — kezdte beszédét, — me­lyek szivemet eltöltik, az előttem szó­lóknak ékesszólásával kellene bírnom. Inkább arról szeretnék megemlékezni, akitől az emléktáblán olvasható versek származnak. Szürke ember, aki ábrán­dokban, álmokban futotta meg az életet és azzal töltötte el, hogy mindenről a vi­lágon lemaradt, mert ő csk álmainak él. Nekem öröm és megnyugvás, hogy Lő­­rinczy Györgytől származnak ezek a ki­tűnő versek. Köszönöm mindazok fáradt­ságát és jóindulatát, akik nem sajnálva utat és időt, eljöttek ide, hogy részt veh­­gyenek ünnepünkön. Köszönetet kell mondanom különösen báró Szterényi Józsefnek, aki megjelenésével nagy tisz­tességben részesített. Meg kell köszön­­­nem a tudomány és irodalom, az újság­írás képviselőinek megjelenését. Hálás vagyok Apponyi Albert grófnak, akinek a szavait meghallani annyi, mint be­tekinteni az igazság könyvébe. Apponyi Albert grófot hosszú évtizedek óta figye­lem, bámulom és szeretem és soha tőle olyant nem hallottam, amin meg kellett volna ütközni. Rákosi Jenő azután keresetlen sza­vakkal még elmondotta születésének körülményeit, miket édesanyja mesélt el neki. Beszédét hosszantartó élénk él­, jenzés és taps kísérte. Dr. Fodor Őszi­kár még egyszer köszönetet mondott a földesúri családnak és bejelentette, hogy egy magyar író tízezer koronát, küldött az alkalomból egy szegény tat­nitó felsegélyezése céljára, Jamorits Lajos kőszegi polgármester pedig hu­szonötezer koronát ajánlott fel gyer,­lyekvédelmi célra. Majd felolvasták új , üdvözlő leveleket és táviratokat. A szél ünnep a Himnusz eléneklésével ért vé­get s az egész társaság azután a kas­télyban felterített dús lakomán vett részt.­­ Ifj. Vajda Dezső IV. ker., Koronaherceg ucca 8 Selyem, szövet, sima, én mintázott francia IrrenadínoU HARISNYAK, KEZTYÜK. ­ Hűtlen kezelés és árdrágítás címén feljelentettek egy földbérlő társaságot. Milyen búzával vetették be a harasztpusztai gazdaság 500 hold termőföldjét. — A rendőrség ma délben hallgatta ki a feljelentett földbirtokosokat. Saját tudósítónktól, Iváncsy József dr. rendőrkapitány ma délre kihallgatás végett Faragó La­­josné szül. Fischer Mária és Gróf Já­nos budapesti lakosokat a báró Schossberger tulajdonát képező Ha­rasztpusztai mezőgazdaság volt bérlőit idézte be a főkapitányságra. Faragó Lajosnak és feleségének, mint bérlő társának kihallgatására egy a királyi ügyészségen tett feljelentés miatt vált szükségessé. A feljelentést a királyi­­ ügyészségen hűtlen kezelés és árdrágí­tás büntette címén Reich Miklós du­nántúli földbirtokos a halaszpusztai mezőgazdaság jelenlegi bérlője adta be, jogi képviselője Halász Miklós dr. ügyvéd útján. Reich Miklós földbirtokos a súlyos deliktumokat magába foglaló feljelen­tést azért tette a többszörös milliárdos Faragó Lajos és bérlőtársai ellen, mert a harasztipuszta mezőgazdaság bérle­tének átvétele után közte és az előző bérlő között súlyos differenciák támad­tak. A bérleti szerződés egyik paragra­fusa értelmében Faragó Lajosnak a Túra pest megyei község határában lévő és több mint 3000 holdas harasztpusz­tai bérletet a vetések tekintetében 1922 január 1-én éppen úgy­ kellett átadnia, ahogy a bérletet annak idején ő át­vette. Más szóval Faragó Lajosnak és bérlő társainak több mint 500 magyar­­holdas príma huzavetost kellett az új bérlőnek átszolgáltatni. Reich Miklós még a gazdaság átvé­tele előtt 1921 őszén künn járt a gaz­daságban és megtekintette a rendelke­zésre­ álló vetőmagot. A magtárban Káré József 320 hektoliter tiszta búzát mutatott be vetőmagként az új bérlő­nek, aki ezzel teljesen meg volt elé­gedve. A bérlet átvétele után 1922 jú­niusában Reich azt tapasztalta, hogy a gazdaságban több mint 500 magyar holdon üszkös búza termett. Felelős­ségre vonta a magtárost, aki azt adta elő neki, hogy a bérlet átadása előtti időben Reich Miklós látogatása után mintegy két héttel a csendes bérlőtárs, Gróf János, aki egyébként a gazdaság intézője is volt, azt az utasítást adta, hogyha bemutatott^S^zhekM^r^tiszta , búzát a szállításra készen álló 190 zsák üszkös búzával keverjék össze. A 190­ zsák búzát Fekete L­ászló gazdasági al­kalmazott szállította fel a magtárba, a­mi az összekeverés az ott lévő cse­léd leányok szeme láttára történt. Az új bérlő szakértővel vizsgáltatta meg a vetést és a szakértő azt állapí­totta meg, hogy az­üszkös búzatermés, következtében Reich Miklósnak körül­belül 7 vagyon búzatermés kára van, ami a mai értékben 21 millió koroná­nak felel meg. Káré József jelentése, alapján utasította Reich Miklós ügy­védjét, hogy a volt bérlők ellen a bűn­­vádi feljelentést tegye meg. A kérdéses ügyben egyébként Faragó Lajos és tár­sainak szakértője az összes kárt csal­ hárommillió koronára teszi, a hivatalos szakértő pedig a kárt 7 millió koroná­ban állapítja meg. A királyi ügyészsé­gen hosszabb ideig tanulmányozták az érdekes bűnvádi feljelentést és végül is abban állapodtak meg, hogy a rend­őrségre bízzák a legfontosabb kérdés tisztázását, követtek-e el a fejlentettek büntetendő cselekményt, avagy az egész ügy csupán magánjogi per anyagát ké­pezi. " Sedd, 1923 május 29. E­lsőrendű­ divatcsikis dsMmruMk.. 10.900 ia. angol vászonruha sok színben 13.500 Kitűnő mosó­pongyola......... 5.560 01*187 nTigniPrincz Sándor ÖLÜL*Ull­UR Király ucca 23. « ¡a| £ » a régiségek nagy. választékba# antik @1111111 ül UH eladók és cserélek. _ Antikó rákszakszerű javítása# 3 ff tiri nők saalonja. Min* *“ 11 H 1 fi FI®* denfése kézimunkák Pi 11 II I \ /j Jumperek *tb. Dam« JLfltliiilfJU Janioh ucca 34. sz. ........­­ ., „„„, Telefon : József 55—60' ZSOLDOS tanintézet a legjobban készíti elő magánvizsgába. PofecayWag#., J.rtgfenK JaTxgttil&U.

Next