8 Órai Ujság, 1923. június (9. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

i 7 tisztviselő képd a nemzetgyűlés előtt Szilágyi Elajos elmondja indítványának indokolását, affiartay pénzügyminiszter Holnap válassza. M nemzetiütés mm Mese. — Saját tudósitónktól. _ Pontban 11 órakor nyitotta meg 1Sczitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését. Az elnöki bejelentések után Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését. Következik a napirend, melynek során Szilágyi Lajosnak a tisztviselőkérdésben beterjesztett indítvá- nyainak, indokolása következik. ■ Azzal kezeli, hogy rendkívül fontos Kökényes kérdés a tisztviselői nyomor kéédése. A fixfizetésűekről akar be- szélni, nem csupán a közalkalmaazottakról, hanem azokról, akik fix fizetés mellett nyomorognak és ezek között ■íz állami tisztviselők csak egynegyed Bfczben szerepelnek ! fSkrís ■*— Nem lehet ennek a nyomornak ■enyhítése pártkérdés. Elismerésseladózik a miniszterelnöknek azért az istözékenységért, hogy lehetővé tette a Kérdés parlamenti [Tárgyalását. Nem kötödnek a gáncsvetőkkel, mert csak ■egy szempont fontos: az eredmény el-érése. Három irányban kell nézni a ■kérdést. Az ^első: R a fixfizetésűek nyomorának eny- B t ^ hitése. ■aM&második: megjelölni az eszközöket Ki végleges rendezésre és harmadsorban Ha gyökeres rendezésig a pillanatnyi K segítség. Három, kategóriája van a tisztviselőknek. Az egyik az állásban ■evők, a második az elbocsájtandók, a ■J-listások és végül a nyugdíjasok. 1 ^ Azt javasolná a pénzügyminiszternek, aki nincs jelen, hogy utasítsa az mállam pénztárakat, hogy mielőbb fizes-sése ki a segélyeket, a nehézkes szám■ vevői adminisztráció mellőzésével, mmert ilyenformán a júniusi segélyekcsak novemberben kerülhetnek kifizc■fésre. Halajiitsák a létminimumot -- Külön kell kérnem a pénzügyy■niniszler urat, hogy szűkkeblűségéből fővárosi alkalmazottakkal szemben engedjen. Ez a kérdés teljesen jogos, kétségtelen, hogy feltétlenül szüksé- Hges volna már a szolgálati pragmatika törvénybe iktatása. Az elhangzott ■és a sajtóban is megjelent sok követelés közül hangsúlyozom a létminimmmum sürgős megállapítását. Egész se- öreg javaslat van a kezemben, melyek B a létminimum megállapításánál alapul ■szolgálhatnak. Vannak, akik azt mond- Hják, hogy a törzsfizetés minden békejtbeli koronája után fizesse meg az ál- Ham két kilogramm búzának az árát. Valámi az aranyparitásos elvet illeti, óvakntem az érdekelteket, mert az arany- Hparitás csak szépen hangzó szó, s ha táblázatokat összehasonlítjuk, azt l latjuk, hogy az alacsony kategóriáknál ■ü aranyparitás már amúgy is megvan, úgy, hogy csak a közép- és nagyfizetésűek nyernének vele. Én kizárólag az objektív szemléletre szorítkottam megállapításaimnál. (Általános helyeslés.) Egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. A legnagyobb bajt az adminisztrációban a bürokráciában látom. Sürgősen egyszerűsíteni kell az adminisztrációt és az összes ebből folyó sérelmeket ki kell küszöbölni. Méltóztasak gondoskodni arról, hogy az alkalmzottak illetményeiket, rendes idős a fölemelt fizetéseket már az iicikkek megdrágulása napján meg. Ami a családi pótlék ügyét illeti, a pénzügyminiszter is kije Párisban, hogy a családi és a kedvezményes ellátást e3llanatban még visszafejleszteni sem lehet. Szilágyi azután a lakbérkérdésről szól. A legutolsó lakbérrendezés 1908-ban volt s azóta semmi sem történt e téren. A lakásrendelet különösen a főváros környékét sújtja. A fővárosi alkalmazottakkal szemben is — mondja Szilágyi — szűkkeblűséggel viseltetik a pénzügyi kormány. Képzettségüknek megfelelően nem helyezik őket egy fizetési osztályba az államiakkal s a lakásbér tekintetében is éles elhatárolás történt a fővárosi alkalmazottak kárára. A kedvezményes ellátásról szól ezután. Ebben a kérdésben helyesnek tartják, ha a tisztviselőket megszavaztatják arra nézve, hogy továbbra is akarják-e a természetbeni ellátást vagy készpénzváltságot kívánnak helyébe. Ami a kedvezményes ellátást illeti, sokan vannak a tisztviselők közül, akik rossz szemmel nézik, hogy a fogyasztási szövetkezetek igazgatóságaiban aktív államtitkárok ülnek. Kállay Tibor: Nem így lesz az. Neveket kérek. — A kedvezményes utazások korlátozása és megvonása, amikor a lakáskérdést a kormány nem oldhatta meg nagy sérelmére a tisztviselőknek. Olyan rendelkezések ezek, melyek nem tarthatók fönn. Áthidaló intézkedések nem elegendők. Kéri a kormányt, hogy állítsa vissza az utazási kedvezmények terén — a végleges rendezésig — az 1922. évi állapotot. Beszél a hivatalos utazásokról, amelyekre a hivatalnok reáfizetett, mert annyit kaptak eddig ezért, amennyiért még egy fárételt sem kap-hatott napjában. Az utazási számláíkát hónapok múlva fizetik ki, amikor már annak értéke jelentékenyen csökkent. Nem lehet tűrni azt, hogy az állam tartozzék az alkalmazottainak, hanem ami jár nekik, fizessék ki azonnal. Azt kívánják, hogy akit áthelyeznek, annak a költözködését is fizesse meg a kormány. Beszél a külön pótlékokról, amely kérdésben a legélesebben szem-ében áll a pénzügyminiszter úrral. A hadipótlékok tekintetében a legnajgyobb elkeseredés nyilatkozik meg, s ínért törvény van arról, hogy azokat, akik a fronton harcoltak, külön elbánásban kell részesíteni. Ezt a törvényt, amely most meghatározott időre szól, állandósítani kell -és pedig nemcsak az állami tisztviselőkre, hanem az összes közalkalmazottakra nézve is. Erre vonatkozólag törvénymódosítást kérünk a pénzügyminiszter úrtól. Felemlíti a bírák és ügyészek javadalmazását, amely egyáltalában nem kielégítő. A különórákkal, tudomása szerint, nagy visszaélések vannak, mégis meg kell követelnünk annak fenntartását, de azt óhajtja, hogy akik egyforma fizetési osztályban vannak, egyforma különóradíjat kapjanak. Az államrendőrség fizetésének kérdésében el kell ismernie, hogy itt a kormánynál a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk. Szilágyi Lajos kérelmére az elnök öt percnyi szünetet ad. Szünet után Szilágyi áttér a már elbocsátott tisztviselők helyzetének ismertetésére. Szilágyi Lajos: A pénzügyminisztertől már külföldi útja előtt kielégítő választ kapott, a válasznak az a része azonban, mely szerint az elbocsátottak kérvényeit június 30-áig lehet revízió alá venni, nem kielégítő. Megállapítja, hogy a befutott kérvényeket elintézni eddig sem tudták. Kéri, hogy azokat, akiknek elbocsátási ügyét, illetve panaszát nem intézték el, fel- , tétlenül vegyék vissza a szolgálatba, kik az állam szolgálatában nagy odaadással kitartottak. — Ma úgy áll a dolog, hogy háromféle oldalról izgatják a tisztvielőket. Izgatja őket a hatalmon lévők nemtörődömsége és sorsuk iránt való közönyössége, izgatják őket a politikai spe-' kulánsok, akik így akarnak hatalomra jutni; ki kell mondanom, hogy izgatják őket, a nyomorgókat, az újgazdagok hivalkodó lényűzése és ezek nem is sejtik, hogy milyen mértékben szaporítják viselkedésükkel azoknak a számát, akik kíméletlen eszközöket követelnek velük szemben. (Nagy taps minden oldalon.) — Különös divat kezd lábrakapni és ez az, hogy az ideiglenes államfő személyét is belevonják a bérlésbe. Tiltakoznom kell ez ellen és a kormányt idnen is felszólítom, hogy vessen véget enek a divatnak. Ami a tisztviselők sztrájkját illeti, a maga rész: 51 kijelenti, hogy egy olyan kategória vidékében, amely a sztrájkot még csak meg is említi, még soha szót sem emelt. Külön hódolat és elismerés illeti meg az asszonyokat, azokat a feleségeket és leánygyermekeket, akik dacolva gyengeségükkel és a hiányos élelmezés okozta erőtlenségekkel, példás önfeláldozással viselik a rájuk mért szenvedést. Bámulatos, hogy milyen néma türelemmel mondanak le minden jóról és végzik a nehezebb testi munkát azok, akiket erre nem neveltek. Nagy taps az egész Házban. Felkiáltások: Éljenek a magyar aszszonyok! Szilágyi: Nem áll az, hogy nem lehet segíteni, csak akarni kell és eben a tekintetben a kormánynak nem lesz ellensége. Vagy bizonyos állami kiadásokat kell megszüntetni, vagy bizonyos állami bevételeket kell fokozni, vagy újabb bevételi forrásokat kell megnyitni, de a szükséges pénzt elő kell teremteni bárhonnan is. A létszámapasztás nem sok megtakarítást jelent, a kedvezményes ellátás megvonása pedig semmi eredménnyel nem jár, csak az elkeseredést fokozza. .4 48-as idők törvényalkotásához hasonlóan órák alatt korszakalkotó törvényeket kell hozni. Erre inti a kormányt az összeomlás küszöbén, utoljára. (Lelkes élfenzsé és taps■ Szilágyi Lajost beszéde befejeztével min az ellenzéki, mint a jobboldalról számosan üdvözlik.) Huszár Károly elnök ezután bejelenti, hogy az idő elrehaladottságára való tekintettel a pénzügyminiszter holnap fogja elmondani válaszát. Napirendi indítványt tesz, azt javasolja, hogy a nemzetgyűlé legközelebbi ülését holnap 10 órakor tartsa s ennek napirendjén a pénzügyminiszter válaszán kívül a mára bejegyzett javaslatok és jelentések tárgyalásai szerepeljenek. A napirendhez Kutajka Lajos szól hozzá aki Farkas István és Kábák Lajos indítványainak napirendre tűzését kéri. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél három óra után ért véget. Qkl&Isl& Péntek, 1923 június 8. &fföldreform név ellen fél gondoskodjék a kormány elbocsátott tisztviselőkről. Az egyik legsúlyosabb anomália az, amelyet az átmeneti viszonyú katonatiszteknél elkövettek. Szégyennek tartja, hogy az átmeneti viszonyú katonákügyvédet fogadtak és most 2400 aláírással pörbefogták a kincstárt. Szilágyi Lajos a létszámapasztásról beszél ezután. A kormány takarékossági szempontból indul ki ebben a kérdésben, azonban, ha a dolog mélyére nézünk, látjuk, hogy olyan csekély összeget takarít meg az alkalmazottak elbocsátásával, melyek tizedrészét sem teszik ki annak az összegnek, mely szükséges, hogy a kérdést megoldják és a tisztviselők megélhetését biztosítsák. A létszámapasztást főleg az adminisztráció, a bürokratizmus túltengése ellen tartjuk kívánatosnak. Az újabb elbocsátások, amelyek június 1-én lesznek, mert a miniszter úr ezt jelentette be Pársban, kell, hogy igazságosan és méltányosan intézzék. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Azt megmondtam itt is, nemcsak Páksban. Szilágyi Lajos kevésnek tartja a hárm hónapi átmeneti időt. Méltánytalan ez, ha a katonák két-három évig átmeneti viszonyban lehetnek teljes fizetéssel, ezért küzdött a honvédelmi miniszter, szeretné tudni, hogy a kormány melyik tagja fogja majd magát exponálni a többi állami tisztviselő érdekében. Legalább egy évre kell kitolni az átmeneti viszonyt, hogy a tisztviselők elhelyezkedhessenek. Az elbocsátások pedig úgy történjenek, hogy ez ne lebecsülése, legyen a tisztviselőknek, vigyázni kell arra, hogy semmiféle klikkérdekek ne érvényesüljenek. Minden minisztériumban klikk uralkodik, akik beleszólnak az elbocsátásokba. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy ne engedje a hadirokkantakat elbocsátani. Itt éles különbséget kell tenni. Nem lehet olyan igazság, hogy a háborúban részt vettek egy részének földet osztanak s a rokkantak más részét földönfutóvá tegyék. Meg kell állapítani, hogy kevés kivétellel a tisztviselők nem dolgoznak annyit, mint amennyit kell. Gerinctelenek. Mindenki attól fél, hogy elbocsátják, holott a biztosság érzete a legfőbb kellék a független munkához. Különösen félnek azok, akik nincsenek megszervezve. A létszámapasztásnál elsősorban a nyomor iránt érzéketlen önző tisztviselőket kell elbocsátani. Ezek ártanak a legtöbbet. Kifogásolja és elítélendőnek tartja azt az eljárást, amellyel az aktív tisztviselők a nyugdíjasokkal szemben viseltetnek, úgy kezelik a volt kollégájukat, mintha ők sohasem kerülhetnének erre a sorsra. Itt erélyes és sürgős közbelépésre van szükség. A nyugdíjasok ellátásáról a pénzügyminiszter egy olyan rendeletet bocsátott ki, amely szerinte példátlanul áll egész Európában. A rendelet szerint nyugdíjas közalkalmazott, ha havonta legalább 6000 korona jövedelme van, nem tarthat igényt a kedvezményes ellátásra. Kérdi, hogy miért bünteti meg ezeket a nyugdíjasokat. A sérelmek, panaszok tömkelege mutatkozik az egész vonalon. Tudja azt, hogy ennek oka a hosszú világháború, az októberi lázadás, a proletárdiktatúra. Ezt követte a keresztény nemzeti irányzat és hol a keresztény szempont akkor, amikor a legsúlyosabb büntetéssel akarják sújtani azokat, a Tetőtől-talpig (csecsemőtől — 18 éves korig) de csak folyó hétekig olcsón felöltöztetheti mindenki teássy vagy fiú gyermekét az: fölszes ?gyermek» ruhásat! cikkekben Ili Ofermil-Oli Darvon Jenő cégnél Budapest, IV. kerület, Koronaherceg ucca 8 .