8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-22 / 43. szám

r Vasárnap, 1925 február 22 — Lipthay Olga királysértési pere. 1923 novemberében röpiratot hozott forgalomba, amelynek tartalma miatt két rendbeli, a királyi ház tagjainak sajtó útján való megsértése cílén megindult ellene az eljárás. A röpirat címe: „Miért segítette elő az öszszeomlást és Magyarország feldarabolását a Habsburg Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla triumvirátust?" és ez többek közt a következőket tartalmazta: Az udvari kanra■ pilla, amely bábként kkzelte Ferenc Józsefet, a szónak nemcsak elméleti, hanem valóságos fizikai értelmében is, annyira, hogy például Ferenc József uralkodásának utolsó éveiben a deputációk fogadtatása alkalmával, miután a nyolcvanéves aggastyán már nem volt tisztában a dimenziókkal, nehogy a küldöttségek mellett végig haladjon a fényes termekben, a kezébe vékony selyemzsinórt adtak, amelynek a végét egy lakáj tartotta a kulisszák mögött és ezt a fonalat csak addig engedték, amíg a cseh Nepálok főceremóniam mister nem találta úgy, hogy a Felség megérkezett az udvari etikett által előírt parketta hullámvonalig, amikor is az ő titkos feladására a kint elbújtatott lakáj megrántotta a selyemzsinór végét, amire a Felség megállt. Könyvünk bevezető részében már utaltunk azokra a titkos rugókra, amelyekkel Ferenc Józsefet a környezete valósággal terrorizálta. Ferenc Ferdinánd személyét gyűlölnék. Róla különös hírek terjedtek el, így például, hogy ő önállóan is tud gondolkodni, s ami a legaggasztóbb volt, ezt már a külföld is észrevette. A beteg király szigorúan ráparancsolt Ferenc Ferdinándra, hogy neki le kell mennie Boszniába s odasúgta neki, hogy ha gyáva ahhoz, hogy őt Szerojvóban helyettesítse, akkor nem méltó a trónra sem. Napjainkban a karlisták szemfényvesztő taktikája úgy állítja be IV. Károly személyét, mintha ő volna egyedül képes Magyarország integritását helyreállítani, pedig az exkirály volt az, aki elárulta Magyarország integritását. Ma tárgyalta Lipthay Olga ügyét a budapesti királyi törvényszéken Schadl Ernő dr. táblabiró tanácsa. Lipthay Olga védekezésében azt adta elő, hogy a cikket államérdekből irta s állításainak valóságát bizonyítani kívánja. Ha mindazt, amit most vele szemben inkriminálnak, meg nem írja, egy hűtlenség bűntettét követte volna el. A kisantaxit Magyarországot teljesen fel akarja darabolni s ezt ugy akarják elérni, hogy mindenféle manóverni Magyarországon egyenetlenséget szit. A legitimisták mozgalma is ezt a célt szolgálja. A Habsburg párt öt év óta ötször akadályozta meg,hogy Magyarország integritását visszaszerezhesse. A királypuccs célja az volt, hogy Ausztria megszerezhesse Nyugatmagyarországot. Károly király az ő kedves Ausztriája számára akarta Nyugatmagyarországot megszerezni. Erre vonatkozó állításainak valóságait a Magyarság cikkeivel kívánja bizonyítani. Dr. Bíró Kálmán főügyészhelyettes vádibeszédében a vádlott elítélését kérte. Dr. Bárdos György védő védőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az 1921. 47. t. c. a királyi ház tagjainak megsértéséről szó sem lehet a legfeljebb a halott emlékének meggyalázása címén lehetne a vádlottat elítélni. Ehhez azonban magánindítvány kellene s ilyen nem fekszik a bíróság előtt. A törvényszék rövid tanácskozás után Lipthay Olgát az ellene emelt vád alól felmentette azzal az indokolással, hogy a detronizációs törvény folytán a királyi ház jogai Magyarországon megszűntek s igy a vádlott a vádbeli bűncselekményt nem követhette el. .4. ítélet ellen az ügyész felebbezést jelentett be. — Farsangvégi művészest a Máv. Gépgyárban. A Máv. Gépgyári Önművelődési Kar 1925 február hó 24-én, hushagyókedden, este 7 órakor a Máv. Gépgyári lakótelep dísztermében (X., Golgota út 3.) reggelig tartó tánccal egybekötött farsangvégi kabarét rendez, melyen az Apolló-kabaré művészei Medgyaszay Vilmával az élükön lépnek föl. — A Nemzet. Varga Béla dr., flangay Sándor és Szegedi László szerkesztésében most jelent meg .A Nemzet című szépirodalmi, társadalmi és történelmi hetilap kettős száma igen gazdag tartalommal. A lapnak legkiválóbb íróink a munkatársai, akiknek cikkei magas irodalmi színvonalat biztosítanak. A Nemzet elszántan harcol a magyar nemzeti eszméért s abban a munkájában teljes mértékben megérdemli a közönség támogatását. — Nem azonos. Dr. Nagy Iván ügyvéd, az Egyetemi Körnek volt elnöke (Vili., Vasutca 3.) és dr. Nagy Iván a Magyar Egytemei és Főiskolai Hallgatók Országos szövetségégének tezteletbeli elnöke felkértek bennünket annak a közlésére, hogy az egyetemi ifjúság mai mozgalmaiban nem Nagy Iván dr. ügyvéd, hanem Nag Iván dr. a Centrum Kiadóvállalat R.-T. igazgatója (IX., Köztelekutca 1.) szerepelt — Rozgonyi fényképet leszállított árakon. — Fixkamatozásu értékpapírokat, u. m. aranyjáradékot, koronajáradékot, zálogleveleket, vasúti kölcsönkiítvényeket, fővárosi kölcsönkötvényeket, hadi kölcsönköitvényeket stb. napi áron vesz és elad a Róth Bank értékpapírosztálya Budapesten, Vilmos császárai 45. Alapítási éve: 1996. Bedn Józsefet életfogytiglan tartó fegyházra, Guta Józsefet 17 éviegyházra ítélték. Gyilkosság, rablás kísérlete és bűnsegéd bünrészesség. — Az itélet ellen az ügyész és a védők felebbezést jelentettek be. — Saját tudósítónktól. — A budapesti királyi büntetőtörvényszéken dr. Tanger Jenő kúriai bíró a büntetőtörvényszék elnökének tanácsa ma délben 12 órakor hirdette ki az ítéletet Ottó ékszerész gyilkosainak bűnügyében. .A büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki Bedő Józsefet, mint tettest gyilkosság bűntettében és rablás kísérletének bűntettében, Dula Józsefet pedig mint bűnsegédi bűnrészest gyilkosság bűntettében és rablás kísérletének bűntettében és ezért Bedő Józsefet életfogytig tartó fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre. Dula Józsefet ti évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre ítélte el. Az ítélet indokolása szerint a vádlottak a rendőrség előtt teljes beismerő vallomást tettek és a főtárgyaláson tett visszavonó valomásukat semmivel sem tudták megindokolni. A kiszabott büntetésből a törvényszék mindkét vádlottnál az elszenvedett vizsgálati fogsággal 15—15 hónapot kitöltöttnek vett. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védők felebbezést jelentettek be. Tényként állapítható meg az indokolás szerint, hogy mindkét vádlott rossz anyagi viszonyok közt élt és már jóval a gyikosság elkövetése előtt próbálkoztak valamilyen úton-módon pénzhez jutni .Maguk is beismerik, hogy hosszabb időn keresztül figyelték a főváros különböző ékszerészüzleteit. A gyilkosságot megelőző egész nap tervezgetésekkel telt el, az előre megfontolt szándék tehát megállapítható. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek ítezte a bíróság Bedő Józsefnél a fiatalkort, mindkettőnél pedig a büntetlen előéletet és hogy mindketten bizonyos mértékig rossz viszonyok között éltek. Súlyosbító körülménynek tudta be ezzel szemben a bíróság a bűnhalmazatot. Kifejti ezután az indokolás, hogy miért kellett mindkét vádlottat felmenteni a gyilkosságra való szövetkezés vádja, Dula Józsefet pedig a csalás bűntettének és vétségének várja alól. Az elnök kérdést intézett az elítéltekhez, hogy megnyugszanak-e az ítéletben, vagy pedig felebbeznek. A kérdésre Bedő a következőket válaszolja: — Megfeledezem az ítéletet, egész terjedelmében ártatlanság ellen. Dula József szintén felebbez ártatlansága hangoztatásával. Az elnök végül kihirdeti a bíróság határozatát, hogy a vizsgálati fogságot mindkét vádlottra nézve továbbra is fentartja. 'iruWMmaai iifiiiiin mii .......................... A nagyságos asszonyt már láttam valahol... — Főpróba a Belvárosi Színházban. — Hol a színlap francia nevet hirdetne e vígjáték szerzőjéül, habozás nélkül el kellene hinnünk, hogy a szerző a párisi boulevardokon nőtt fel. A biztos, könnyed és ökonomikus szerkesztés, a dialógusok szellemessége, fordulatossága, sőt még az öntudatos felületesség is, mely skrupulus nélkül siklik át a lélektani ellentmondásokon egy-egy elmés ötlet kedvéért, minden, minden azt mutatja, hogy Fodor László eminens eredménnyel járta ki a francia vígjátékírók iskoláját. Szinte bámulatos fogékonysággal tanulta meg a színpadi tudományokat, melyek segítségével egy okos és tehetséges, jósvádájú ember kedves, mulatságos és lebilincselő vígjátékot irhat. Fodor László azonkívül, hogy okos és tehetséges, elég szerény és jóizlésű is, semhogy ő bravúros, leckefelmondás közben eredeti akarna lenni. Egyszerűen megelégszik azzal, hogy hibátlanul recitál. A franciasága tökéletes. A hangsúlyának, a kiejtésének nincs egyetlen árnyalata, melyen a legérzékenyebb fül is észrevehetné az idegent. És ha véletlenül nem tudnók, hogy a vígjáték szerzője a magyar Fodor László, azzal a zavartalan élvezettel tekintenénk a színpadra, melyet az ilyen kellemes, finom, derűs francia vígjátékok okoznak. A főpróba közönségét teljesen lefegyverezte a szerző boszorkányos ügyessége, ötleteinek csillogó rakétája és meséjének érdekessége, s tetszéssel fogadta a darabot, melynek előreláthatólag nagy sikere lesz nemcsak nálunk, hanem mindenütt, ahol szeretik a párisi vígjátékot. A Belvárosi Színház kitűnő előadással fokozza a darab hatását. A szereplők közül elsőül Makay Margitot kell említeni, akinek szelíd szépsége, finom játéka, diszkrét temperamentuma pompásra érvényesül a Belvárosi Színház intim színpadán. Rajta kívül Tóth Böske, Pálmay Ilka, Kertész Dezső, Tarnay Ernő az előadás erősségei. Gárdonyi Lajos ragyogó epizódfigurát formál. Az újdonságot Lakatos László rendezte nagy szeretettel, ízléssel és tudással. Zoltán Andor: — A Kamara Színház heti műsora. Keddhez egy hétre ismét bemutató tesz a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, még pedig Giacosa ,,Mint a falevelek" című drámája, amely annak idején a Nemzeti Színháznak volt nagy sikere. A Kamaraszínház újdonságát Horváth Árpád rendezi és a főszerepeket Váradi Aranka, Lánczi, Iványi, Kelemen, Mihályfy Károly, Uray, Mihályfy Béla és Szőke Sándor játsszák. A bemutatóig szerdán Alce, ült a kandallóhoz, csütörtökön Candida, szombaton Grassalkovich, Becsületszó, Karolina, vasárnap délután Örzse néni, Kunyhó előtt. Tiszta dolog mérsékelt helyárakkaal, vasárnap este a Becsületesség öröme egészíti ki a heti műsort. — A Magyar Színház nem adhatja elő az„ ,,Arany ember“-t. A Magyar Színház, amely a többi magánszínházzal együtt elmulasztotta méltón megünnepelni Jókai emlékzetét egy lusé későn ébredt arra a kötelességére, hogy részt kellene vennie a Jókai-centenáriumban és csak akkor, amikor szomorú mulasztásáért a közvélemény jogos felzúdulása érte, sietet kapkodva újabb ígéretet tenni, hogy majd előad egy Jókai-darba és pedig az Arany embert. Jókainak ezt a színművét a Magyar Színház nem fogja előadni, és pedig egyszerűen azér , mert nincs joga hozzá. Több okból nincs joga az Arany embert kiragadnia a Nemzeti Színház műsoraiból. Először azért, mert az Arany ember előadásának művészi feltételeivel nem rendelkezik, másodszor azért, mert nem is lesz módjában, hogy Jókainak ezt a színművét, mely a Nemzeti Színház műsorának egyik klasszikus értéke, elvonhassa arról a színpadról, ahol a darab szerepeinek híres művészi együttese őrzi az Aranyember előadásának profénszár lmatlan klasszikus értékét és művészi hagyományait. A Magyar Színház — erős a gyanúnk — csak azért ígérte be az Arany ember előadását, mert ennek a megvalósítása nemcsak, hogy nem jelent sürgős feladatot a számára, de egyáltalában nem is lehet feladata. Legalább is furcsa, hogy a centemrárium emléknapja után jut csak eszébe a Magyar Színháznak Jókai-darabot választania és akkor is a Nemzeti Színháznak legféltve őrzöttebb Jóki-drámájára mutat rá, hogy éppen azt kívánná előadni. A Magyar Színháznak, ha komoly szándéka lett volna kellő művészi lelkiismeretességgel részt venni a Jókai-centenáriumban, éppen elég ideje lett volna a Jókai-előadás programonját kigondolni és olyan darab előadására készülni, amellyel nem érintené a Nemzeti Színház leggyökeresebb műsorát. A Nemzeti Színház tudvalévően egyik legjobb előadásának anyagát őrzi Jókai drámájában, az Arany emberben, melynek szerepei között, hogy csak egyet említsünk, Teréz alakítása egy Jászai Mari ragyogó művészetében él. Nem is hihette komolyan a Magyar Szín- Siát, hogy a Nemzeti Színház le fog mondani arról, hogy egy ilyen § felejthetetlen művészi értékkel színpadját díszíthesse. A Nemzeti Színház ellenkezőleg az Arany ember legtökéletesebb felnirtására készül és új díszletekkel kiállított, felfrissített előadásban kívánja Jóakicenntennáriumra összeállított műsorában előadni az Arany embert. Ezt jól tudhatta a Magyar Színház is, tehát módjában lett volna más idte-drámára készülni, ha ez valóban komoly szándéka lett volna. A" Magyar Színház választhatott Jókai régi és kevésbé ismert drámái közül, de ezt nem tette, hanem a számára hozzáférhetetlen Arany embert jelölte meg a Jókai-előadás programmjául. Kell e hinni ezekután ennek a programainak komolyságában? Az Arany ember magyar színházi előadásáról tehát szó sem lehet. Nemcsak azért, mert ezt a Nemzeti Színház nem engedheti meg, de mert ez ellen a színházak között el nem alkudható művészi tisztesség etikája is tiltakozik. Faludi Jenő dr. az Uniósszínházak vezérigazgatója ez ügyben a következő nyilatkozatot teszi: — Jókainak minden darabja a Nemzeti Színházban került színre, ennélfogva természetesen csakis a Nemzeti Színház hozzájárulásával adnám elő akármelyiket is tekintet nélkül arra, hogy mikor kerültek azok előadásra és miként rendelkezik a más színházban lehető előadás kérdésében a szerzői jog. Ha a Nemzeti Színház nem adja meg ehhez beleegyezését, akkor a Magyar Színház méltóképpen nem ünnepelheti meg egy Jókai-darab előadásával a nagy író centenáriumát. Én az „Aranyember"-t azért választottam, mert azt tudom a legjobb szereposztásban előadatni és mert a Nemzeti Színház ezidei műsortervezetében nem is fordult elő. — Alpár Gitta és Beke Gabi, a M. Kir. Operaház kiváló művésznői is fellépnek az újságkiadók matinéján, mely az egyesület özvegy- és árva-alapja javára március 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Király Színházban. Bajor Gizi konferál. A főváros többi kedvenc művésznői és művészei is fellépnek. Jegyek előjegyezhetők az egyesület otthonában délután 5—8 óra között (Erzsébet körút 49. Telefon: 119—37., J. 56—63.). Színházak, kabarék és mozik hírei. * A Blaha Lujza Színház jövő hete szintén a „Szulamit" sorozatos előadásait hozza. A remek keleli daljáték állandó sikerét minden este táblás házak pecsételik meg. Vasárnap délután Zerkovitz népszerű operettjét, a „Rostás Katicá“-t játsszák. A Vígszínház jövő hetének irodalmi és művészi nagy eseménye a Főpénztáros urnák, Flers és Caillavet háromfelvonásos vígjátékénak és a Csendélet, Molnár Ferenc egyfelvonásos vígjátékénak szombati bemutatója lesz. A legnagyobb érdeklődés előzi meg ezt a kettős premiert. Szombatig a műsort a Nyu és az Ezüstlakodalom felváltva töltik be. Vasárnap, kedden és pénteken a Nyut adják, hétfőn, szerdán és csütörtökön az Ezüstlakodalom kerül színre. Vasárnap délután a Délibáb szerepel a műsoron. * A „Halló, Amerika!" hete lesz a Fővárosi Operettszínház jövő hete is. Minden este adják a páratlan sikerű amerikai revüst. Vasárnap délután a Nótás kapitányt ismétlik mérsékelt helyárakkal. * Gárdonyi Vilma az Apollóban. * Slezák vendégjáték — Lehár premier — ez a Városi Színház jövő hetének szenzációs művészi eseménye. A világhírű tenorista két estén is vendégszerepel: febr. 24-én Eleázárt énekli a Zsidónőben, február 26-án pedig Manricot a Trubadurban. A következő estén, február 27-én, pénteken lesz Lehár Ferenc legszebb zenéjű híres operettjének, a Frascjuftának bemutatója, a Mester személyes vezényletével, a főszerepben Serák Márta, Gábor József, Sziklay és Molnár Vera felléptével. * Harasztos Gusztáv az Apollóban. * Serák Márta, Berlin ünnepelt Frasquitája énekli a Városi Színház pénteki Lehár premierjén a világíű komponista legszebb zenéjű operettjének címszerepét. A tüzesvérű, hódítóan érdekes spanyol cigánylány csillogó szerepében az egész német birodalmi fővárost meghódította Serák Márta, nemcsak sugárzó szépségével és tüneményes énekművészetével, de elragadó játékával és táncával is. Méltó partnere lesz Armand szerepében Gábor József, az Operaház jeles művésze, Lehár forró muzsikája csodájan fog érvényesülni tehát a Városi Színház előadásában. Épp igy érvényre fog jutni a librettó pazar vidámsága. A nagyszerű Sziklay József játsza ugyanis a Frasquita híres magántudós figuráját, partnere pedig Dolly szerepében a ragyogóan tehetséges fiatal szubrett-csillag, Molnár Vera lesz. A Lehár újdonsághoz ifj. Oláh Gusztáv tervei szerint három szenzációs díszlet s egész sor látványosság-számba menő fényes jelmez készül. A február 27-iki nagy érdeklődéssel várt bemutató előadását maga az illusztris komponista, Lehár Ferenc vezényli, aki jelen lesz darabja utolsó próbáin is. Jegyeket holnap, vasárnap reggeltől árusít a Városi Színház pénztára és a jegyirodák. * Fritz Ödön az Apollóban. * „Juhászlegény, szegény juhászlegény*" legközelebbi előadása hétfőn este a Városi Színházban.