8 Órai Ujság, 1926. június (12. évfolyam, 121-143. szám)
1926-06-01 / 121. szám
Ara 1000 korona I ' i nCmrnPf^il^^k'' /■ ^igwBa. ^2?ff FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 1000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 C Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI, Aradi ucea 14.Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-28 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 120.000 K — KÜLFÖLDRE 240.000 K NEGYEDÉVRE 60.000 K — KÜLFÖLDRE 120.000 K EGY HÓRA 24.000 K - KÜLFÖLDRE 48.000 K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 30.000 MAGYAR K Történelmi hamisítás Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter, akit a jelenlegi politikai pártok egyike sem könyvelhet el magáénak s aki a pártonkívüliség jogcímén egyforma őszinteséggel szokott odamondogatni a jobboldalnak és a baloldalnak, legutóbb megjelent cikkében személyes tapasztalatai alapján elmondja a budaörsi napok történetét. A budaörsi eseményeket a politikai demagógia állandóan úgy emlegeti, mint Bethlen István gróf főbenjáró bűnét, s úgy állítja be, mintha a miniszterelnök annak idején a saját kedvteléséből akadályozta volna meg a tragikus sorsú király visszatérését. Ennek a tudatos történelemhamisításnak módszereire jellemzően világítanak rá Hegedűs Lóránt adatai, melyek eddig ismeretlen részleteket közölnek a restaurációs kísérlet napjaiból, részleteket, amelyek becses forrásai lesznek majdan a lehiggadt idők tárgyilagos történetírásának. Itt egy történetírás kezd kialakulni — mondja Hegedűs Lóránt—, mely lassanként meghamisítja a történetet. Az igazság ebben a kérdésben az, hogy ha gróf Bethlen István IV. Károly király bejövetelekor saját testével fedezte volna őt s az egész magyar hadsereget melléje állítja, akkor is elvitték volna a királyt a halálba és oly vérfürdő támadt volna, melyet a történelemből többé nem lehetett volna kitörölni. E megállapítás után elmondja Hegedűs Lóránt, hogy a külföldi hatalmak már a király első bejövetele előtt kifejezést adtak annak az elhatározásuknak, hogy ha IV. Károly visszatér, bármily áron eltávolítják. A magyar Dunán megjelent a Glowworm angol naszád — ezen vitték el később IV. Károlyt — és egyedüli rendeltetése az volt, hogy a király visszatérése körüli eseményeket figyelje. Az első visszatérés alkalmával hamarosan megérttették a királlyal, hogy nem** maradhat s így a Glowworm akciójára nem került sor. A második kísérlet — mint emlékezetes — már nem volt ilyen sima lefolyású. Hegedűs Lóránt, aki időközben a külügyminisztert helyettesítette, tudomást szerzett róla, hogy Jugoszlávia Szabadkától Kelebiáig felállította tankjait, Csehország kész volt repülőgépeivel Csepelt és Budapestet felrobbantani, ha IV. Károly még egyszer visszajön. Megismétlődik a román megszállás és minden ingó dolog eltűnt volna Magyarországról, miután a kisántánt számított erre. Ezeket az információkat, melyeknek hitelességét kétségbevonni senkinek sem lehet oka, Hegedűs Lóránt úgy tárja fel, hogy — a saját szavai szerint — közel jár a hivatalos titoktartás határához. Hogy mégis elmondja, azzal csak az igazságot akarta szolgálni s a magyar közvélemény kétségkívül hálával fogadja e történelmi esemény hiteles megvilágítását. Ma még túlságosan közel vagyunk a budaörsi napokhoz, semhogy a politikai indulat, pártállás elfogultsága nélkül ítélhessünk róla. De akik az aktuális politikai harcok fegyveréül használják fel a budaörsi események meghamisítását, méltán restelkedhetnek Hegedűs Lóránt adatainak leleplező igazságain. „Kodelka ostroma elől a halálba akartunk menekülni" - mondja Léderer, Kodelka gyilkosa A mai táblai főtárgyaláson a Léderer-házaspár visszavonta összes eddigi vallomásait . Önvédelemre és öntudatlan állapotára is hivatkozik Léderer, aki áldozata feldarabolására sem akar emlékezni . Az egyik szavazóbíró nyomban rábizonyította, hogy valótlant vall A halálraítélt Léderer súlyos sértése a királyi főügyész ellen (Saját tu-Misizonktól.-j-Léderer Gusztávné bűnügye ma másodszor került az ítélőtábla elé. A gyilkos asszonyt tudvalevőleg a budapesti kir. törvényszék előre megfontolt szándékból elkövetett szándékos emberölés bűntettében mint felbujtót mondotta ki bűnösnek és kötél általi halálra ítélte. Az ítélőtábla életfogytiglani fegyházra változtatta át az ítéetet, a Kúria azonban megsemmisítette a táblai ítéletet és új eljárásra utasította a Táblát. A Kd//aj/-tanács mára tűzte ki az újabb főtárgyalást, amely iránt most is óriási érdeklődés nyilvánult meg. VzlO-kor vezették elő Léderemet, akin kék posztókabát, fekete, olcsó műselyem-harisnya és fekete félcipő volt és provokálóan, szinte gőgösen viselkedett. A fotóagyatás megnyitása után jelenti az elnök, hogy elővezették Léderer Gusztávot is, hogy ha szükség lenne kihallgatására a bíróság rendelkezésére álljon. Léderer a folyosó egyik zárt részén várja, hogy rákerüljön a sor. Katonaruha van rajta, de a diszrinkció hiányzik a gallérjáról. Mellette két fegyveres katona. Csöndesen, nyugodtan ül őrei között. Bent a teremben Pogonyi Nándor dr. táblabíró az ügy előadóbírája ismerteti a bűnügy iratait. Az egyhangú referálása közben lassan múlik az idő s a teremben csak 12 órakortámad hirtelen élénkség, mikor az elnök Lederernéhez fordul: — Álljon fel! Lédererné feláll. Léderené kihallgatása Elnök: Fenntartja-e azt a vallomását, amit a Prónay tisztekről mondott. Lédererné: Minden eddigi vallomásomat visszavonom és teljesen új, beismerő vallomást kívánok tenni, minden részletre vonatkozóan. Elnök: Milyen viszony volt ön és Kodelka között? Lédererné: Mindent elmondok sorjában. Elnök: December 19—23-ika között találkozott Kodelkával? Lédererné: Nem. Elnök: Adott önnek pénzt Kodelka? Lédererné: Igen, adott többször. Az elnök további kérdésére elmondja ezután, hogy 1922-ben és 1923-ban együtt játszott Kodelkával a tőzsdén, majd végül is arra kérte Kodelkát, hogy adja el a papírjait, mert bútort akar vásárolni. Az elnök most már a bútorvásárlás részleteiről hallgatja ki Léderernét, aki elmondja, hogy ő nem tett megrendelést Kronstein asztalosnál és így nem tartozott neki, sőt Kronstein volt adósa neki. Elmondja továbbá Lédererné, hogy Kodelkától két ízben kapott pénzt karácsony előtt. Egyszer negyven milliót az értékpapír ügygyel kapcsolatban, egyszer pedig hetven milliót, amikor is Kodelka azzal adta át ezt a pénzt neki, hogy náluk biztonságban van, míg ha ő magánál tartja, folytonosan kölcsönökért ostromolják. Ezután az elnök Lédererné elé tárja előző vallomásait, amelyeket mind megcáfol az asszony, aki ezután a gyilkosság lefolyását így mondja, el: — Hetedikén délelőtt Kodelka megint hozott pénzt. Férjem délben hazajött és arra kért, hogy délután menjek ki vele Csepelre. Én azonban rosszul éreztem magamat és nem akartam kimenni, de férjem folyton unszolt." Időközben jött Paula barátnőm, akit férjem elküldött azzal, hogy Csepelen vagyok. Este hat órakor jött fel Kodelka. Fél kilenckor férjem, aki délután elment hazulról, hazatért. Kodelka vacsorát kért s én adtam is neki. A vacsora után én a konyhában volEzután az elnök bevezetteti a főtárgyalási terembe Léderer Gusztávot. Izgatott várakozás közben ,belép, a terembe Léderertam, s amikor bejöttem, már véres fejjel láttam Kodelkát. Az elnök ebből a hézagos és valószínűtlen előadásból újabb kérdésekkel igyekszik megállapítani a gyilkosság lefolyását, de Lédererné a kérdésekre kijelenti, hogy sem revolvert nem látott az uránál, sem nem beszélt vele a történtek előtt. Az elnök további kérdésére elmondta, hogy miután a férje Kodelkát lelőtte, őt szidalmazni kezdte, majd revolveréből feléje is lőtt, azonban golyó nem talált, és katonás léptekkel az elnöki emelvény elé megy. Öd én Léderer Gusztáv, törvényes férje Léderer tanúvallomást tesz ennek, az asszonynak? .......... — Igen — felel feszes vigyáz állásban Léderer. — Ön — mondja neki az elnök — február havában azt a kijelentést tette, hogy ha megidézik újabb tárgyalásra, vallomást fog tenni, bár önnek joga van a vallomástételt megtagadni felesége ügyében. Kíván vallani-e vagy sem? — Kívánok vallani — mondja fennhangon Léderer. Az elnök ezután megkezdi Léderer érdemi kihallgatását. Először felesége és Kodelka közös tőzsdeügyleteiről, majd a bútorvásárlásról kérdezi, minderről azonban Léderer nem akar semmit tudni. Csak annyit mond, hogy az ominózus karácsony előtti napokban feleségének zongorát akart venni és Kodelka felajánlotta, hogy ő ad zongorát, ha Lédererék bútort adnak érte cserébe. Ezután Léderer a következőket mondja : Mindaz, amit eddig vallottam, nem felel meg a valóságnak. Én ugyanis annyira el voltam keseredve a történtek után, úgy önmagam, mint feleségem ellen, hogy meg akartam halni. Én el voltam határozva a halálra, el voltam határozva arra, hogy ilyen aljas világba nem élek. Én egész múltévá összes vallomásaimat teljes egészében elkeseredésemben vallottam és ezeket nem tartom fenn. Összes eddigi vallomásaimat visszavonom. Ezután az elnök tovább faggatja Léderert a bútorvásárlásról. Léderer vallomása gyakran teljesen különbözik a felesége vallomásától, mire az elnök feleségének tolmácsoltatja férje vallomását. Lédererné mindig megmarad eredeti vallomása mellett, férje azonban láthatóan azért, hogy feleségét mentse, korrigálja a dátumokat, hogy valamiképpen mégis hitelt adjon felesége előadásának. Magát a gyilkosság lefolyását a következőképpen mondja el Léderer Gusztáv : Újabb mese a gyilkosságról — Reggel elmentem szolgálatba, gondolataimba voltam merülve, nem találtam más kiutat, mint azt, hogy Kodelka ostromaival szemben legjobb lesz, ha a halálba menekülök feleségemmel. — Délután, mikor hazamentem, feleségem panaszkodott, hogy Kodelka ott volt és ostrom