8 Órai Ujság, 1930. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
4k mm9k Jf'xm .•• 3 1 . 7 s=a» M ga i& |lj g»gg I ff^rr fiilfWPlffc Bmkinest, 1930 febru&i* 1. M ® › m 'mmr n Szombat, XVI. évfolyam 26. s*. ||W Szerkesztőség: Vili, kerület, Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. Tételmnszámaink: József 463 - 06, 463 - 07, 463 - 08, 463 - 09 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2 40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : 1«• NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHE JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Az ítélet Zsúfolt padsorok, roskadásig tömött karzatok előtt ismertette Bethlen István gróf miniszterelnök a Házban a hágai megegyezés részleteit s ez a rendkívüli érdeklődés teljes kielégülést is kapott ama tények által, melyek a miniszterelnök beszédében felsorakoztak. Mert csak tények és tények felsorakozása volt Bethlen István gróf másfél órás beszéde, nyomát sem láttuk a retorika hatásvadászó fogásainak, melyekhez skrupulus nélkül nyúlhat az élőszó művésze, ha mondanivalójának lényegében nem érzi az igazság átütő erejét. Bethlen István gróf a maga igazának tökéletes átérzésében bizvást mellőzhette azékesszólás művészetének minden eszközét. Szinte szándékoltan száraz és egyszerű előadásmódot választott, hogy teljes világosságukban emelje ki a tények meggyőző igazságát. Nem triumphust tartott, mert hiszen megegyezésről lévén szó, nincs győző és nincs legyőzött, de beszámolva az áldozatokról, melyeket hoznunk kellett, joggal mutatott rá az eredményekre is, melyeket sikerült a megegyezés során kiharcolnunk. A megegyezés tényét, mint önmagában is teljes és értékes eredményt, kénytelenek voltak elismerni az ellenzéki pártok vezérei is, akik egymásután állottak fel elmondani bírálatukat a hágai magyar delegáció tevékenységéről. De ennek az eredménynek az elismerése mellett felvonultak a kritikákban mindazok a vádpontok is, amelyek már előzetesen napvilágot láttak az ellenzéki politika sajtóorgániumaiban. És kiderült, hogy a legtúlzóbb és legélesebb kritika sem tudta úgy billenteni a hágai megegyezés mérlegét, hogy az áldozatok terhe lenyomja az elért gazdasági, pénzügyi és politikai eredmények súlyát. Hogy a gyűlölködő személyeskedés és politikai elvakultság ott írott e kritikák nagy részének megállapításai mögött, ennek legfeljebb csak anyanyiban van jelentősége, hogy fényt vetett e kritikák objektivitásának értékére. Ellenzéki oldalról állította fel Apponyi Albert gróf is a hágai megegyezés, mérlegét s ennek a mérlegnek hitelességéhez annál kevésbé férhet szó, mert hiszen a nemzet nagy pátriárkája külön is hangsúlyozta, hogy belpolitikai kérdésekben nincs egy véleményen azzal a kormányzattal, melynek hágai szerepléséről bírálatot gyakorol. Nos,Apponyi Albert gróf, aki végigjárta a magyar külpolitika utolsó évtizedének kálváriás útját s akinek a Gondviselés által rendelt nagy képességei még remélhetőleg sokáig fognak használni e sokat szenvedett nemzetnek, a maga személyes tapasztalatainak palettájáról vette a színeket, mikor megfestette azt az atmoszférát, mely egy-egy magyar delegációt körülvesz a nemzetközi tárgyalásokon és ebbe az atmoszféráim illesztve Bethlen István gróf és társainak munkáját, teljes elismeréssel emlékezett meg a hágai megegyezésről. Ez az ítélet, melyet bölcsesség és tapasztalat judiciuma hitelesít, kimondta a végső szót Hágáról s ez a szó mindnyájunk megnyugvása és erőforrása a jövő dologtevéséhez. 1460 millió dollárt dob Amerika kölcsönképpen a világpiacra Newyork, jan. 31. Washingtonból jelentik a Worldnak. A szövetségi bankok vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy a törvényes bankjegyfedezetet meghaladó 1400 millió dollár értékű aranyat a külföld vásárlóerejének növelésére 3,5 százalékos külföldi kölcsönükbe fektetik. Az amerikai aranykivitel céljából elosztóhelyekként elsősorban nagy pénzügyi központok, mint például London, Berlin, Amszterdam és Tokió jöhetnének tekintetbe. Azok a pénzügyi kapacitások, akik a terv mögött állanak, ráírni utattak annak az előnyére, hogy ily módon elkerülnék külföldi kölcsönöknek magas kamatláb mellett való kibocsátását, ami igen előnyös lenne a newyorki pénzpiacra. A terv ezenkívül hozzájárulna a dollárdevizák megerősítéséhez és feleslegessé tenné a jelenlegi aranykivitelt. (MTI.) Életfogytiglanra a zalai méreg keverőnőt Súlyos terhelő vallomások hangzottak el Orbán Zalaegerszeg, jan. 31. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Ma reggel 9 órakor kezdte meg a zalaegerszegi törvényszék Czikó János törvényszéki bíró elköldésével Orbán Áronné hatvanötéves berkanémetfalui korcsmárosné és fia, Orbán József,arzénmárgezési bünperét. Orbán Áronné arzénmérgezés gyanúja miatt már nem először áll a zalaegerszegi törvényszék előtt. 1927-ben a bíróság vaiházastársán, Németh Ferencen elkövetett arzénmérgezésért 15 évi fegyházra ítélte. Orbánná 1928 elején ismét a bíróság elé került, amikor Molnár Ferencné negyvenéves asszony megmérgezése miatt uj.bb 15 évi fegyházat kapott. Orbán Áronné most ez év január 8-án ismét a zalaegerszegi királyi törvényszék előtt állott. Az akkori főtárgyaláson az ügyész azzal vádolta, hogy férjét, Orbán Áront, 1914-ben életébe és italába kevert arzénnal meggyilkolta. Az ügyész egyben Orbán Józsefet nagybátyjának, Orbán Árpádnak, a megmérgezésével vádolta. A hatóság mindkét holttestet exhumáltattak és a vegyvizsgálat mindkét esetben pozitív eredménnyel járt. A január 8-i tárgyalás végén a bíróság elhatározta, hogy újabb tanúkat és orvosszakértőket hallgat meg ebben az ügyben , és ezért a tárgyalást elnapolta. A bűnper mai tárgyalása a január 8-i tárgyalás jegyzőkönyvének felolvasásával kezdődött meg. A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök az Országos Bírói Vegyészeti Intézet véleményét ismertette az exhumálások eredményéről. A vegyészeti intézet Orbán Áron esetében teljes bizonyossággal megállapítja, hogy a halált a gyomorba jutott arzén okozta. Orbán Árpád hullarészeiben kevesebb arzént talált, de itt is majdnem biztosra veszik, hogy a halál arzénmérgezés miatt következett be. Az intézet az utóbbi esetre vonatkozólag orvosszakértő kihallgatását kérte. Thassy Gábor dr. orvosszakértő annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Orbán Árpád holttestében talált arzén is elegendő volt ahhoz, hogy ha Ezután következett Varga Pálné született Hermán Veronának, a per koronatanújának kihallgatása. Elmondotta, hogy 1914 tavaszán, tizenhárom éves korában került Orbánékhoz, mint cseléd. Állandóan a házaspárral egy szobában aludt, kivéve Orbán Áron halálának éjszakáját. Civódást a házastársak között nem tapasztalt, de nem látott szükséges családi szeretetet sem. Erre a következtetésre kellett jutnia már csak azért is, mert észrevette, hogy amikor a férj nem volt otthon, egy fiatalember járt az asszonyhoz, akivel szerelmeskedett. Orbán Áron panaszkodott neki, hogy a felesége el akarta tenni őt láb alól. Orbán Áron elmondott még neki, hogy rétesében és palacsintájában mártát is talált. Ezért őt magát (Hermán Veronát) is kérte, hogy vigyázzon rá. Az elnök kérdésére elmondta a tanú, hogy Orbán Áron nem szokott volt feküdni és betegeskedni és nem is panaszkodott, hogy fáj a gyomra. Ezt csak a felesége állította. — Mindössze csak a halált megelőző délelőtt láttam — folytatja a tanú, — hogy Orbán a gyomrát, fájlalja és lefekszik. Be is mentem a beteghez,aki akart valamit mondani, de ekkor belépett az asszony, mire nem szólt semmit. Ezen az estén Orbánné a konyhába küldött aludni. A szokatlan helyen azonban nem ment az alvás. Később Orbánné,kijött és kért, hogy segítsek férjét az ágyra tenni. Bementem és láttam, hogy Orbán a földön fekszik, hörög és eszméletlen. Orbánméval feltettük az ágyra, azután visszamentem a konyhába. Később Orbánné kijött és ráadta, hogy meghalt a férje és kért, hogy hívjam a rokonokat. Elnök: Orbánné hogyan viselkedett a halálesetkor? -Tanú: Jajgatott, mintha el akart volna sárt okozzon. Hosszabb vita indult meg az orvosszakértő és a védő között. A védő igyekezett megdönteni a szakértői véleményt,az orvosszakértő azonban fentartotta álláspontját, árulni, de künyet nem láttam a szemében. Az elnök ezután Orbánnéhoz intéz kérdést a tanúvallomásra vonatkozólag. Orbánné kijelenti, hogy a vallomás nem igaz és Hermán Verőn csak bosszúból vall ellene. Verőn, mikor szolgálatba állt, szerelmi viszonyt folytatott Orbánné testvérével. Ez neki nem tetszett, meg is pirongatta és elküldte." Hermann Vera ezért haragszik rá. Vallomásának igazolására több tanúra hivatkozott, dle kiderült, hogy ezek már mind, meghaltak. Herman Veron Orbánné vallomására kijelenti, hogy meg is mer esküdni, hogy becsületesen ment férjhez és nem ismert férfit esküvője előtt. Orbánnétól azért ment el, mert az asszony férje halála után szerelmi viszonyát folytatott egy férfival és többször a másik szobába ment éjjel, ő pedig félt egyedül aludni abban a szobában, ahol Orbán meghalt. Hermáin Veront vallomására megesketik, amiért a védő semmiségi okot jelent be. Tóth Gyula földműves kihallgatása következik, aki öt évig volt Orbánéknál alkalmazásban és akit a védelem Ilermann Veron vallomásának megcáfolására idéztetett meg. A tanú rögtön kijelenti, hogy Ilermann Veront nem ismeri, soha nem is látta, mert abban az időben, mikor ez Orbánéknál volt, ő Budapesten katonáskodott. .A védelem erre el is áll Tóth kihalt a gátasától. A perbeszélteik után a bíróság özvegye Orbán Árminét bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és ezért életfogytiglani fegyházra és öt évi hivatalvesztésre ítélte. Orbán Józsefet a bíróság az ellene emelt vád alól, bizonyítékok hiányában, felmentette. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott, az ügyész és a védő felebbezést jelentettek be. A koronatanú