8 Órai Ujság, 1931. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-12 / 82. szám

Inff ÁPRILIS 12 ÓRaiusSIG VASÁRNAP 9. OLDAL A tegnap elhunyt Singer Arthur szerkesztő szenzációs átférje a budapesti egyetemen Marczali Henrik professzort azzal vádolták, hogy előre megmondotta neki a vizsgatételeket . Három néppárti képviselő „leleplezte“ a különös vizsgát­ ­Saját tudósítóinktól.­ Tegnap reggel meg­­halt Abbáziában Singer Artúr, a német nyelvű magyar újságírás egyik legkiválóbb reprezen­tánsa. Kitűnő újságíró volt és érdekes ember. Itthon a Pester Lloyd és a Neues Pester Jour­nal szerkesztőségében dolgozott; a külföldön, a Berliner Tageb­lat­t és a bécsi Fremdenbartt hasábjain volt a magyar ügy és magyar eszme lelkes szószólója. Harmincöt évvel ezelőtt ala­pította a Neues Budapester Abendblattot, amelybe szellemes, feltűnést keltett vezércikkei jelentek meg három évtizeden keresztül. A kommünben beszüntetett lapját a proletárdikta­túra bukása után nem indította meg újra, meg­tartotta külföldi tudósításait és egyik-másik hazai lapba is írt; de főleg a berlini Mosse­­tag magyarországi fiókjának megalapításával és vezetésével foglalkozott és vezérigazgatója lett és maradt ennek a vállalatnak súlyos beteg­ségéig­. Akkor lemondott állásáról, elvonult és a­ gyógyulást kereste. Sokat szenvedett, de szer­vezete megbirkózott a kórral. Csak néhány hete fordult rosszabbra az állapota és ezért utazott Abbáziába, hogy gyógyulást keressen az Adria partján. Ott érte a halál tegnap reggel. Öz­vegye, két kis gyermeke és az egész magyar zsurnalisztika gyászolja... ” Érdekes ember volt. Az ő többezer kötetes könyvtára volt a legszebb és leggazdagabb ma­­­gánkönyvtárak egyike Magyarországon. Sze­rette és féltette a könyveik Szinte becézhette őket Egy-egy értékesebb könyvet, pergament kötésű foliánst szerető gonddal simogatott meg s lehunyt szemmel is megtalálta a hatalmas könyvespolcokon azt a kötetet, amelyet éppen keresett. Könyvtárának volt egy páratlanul érdekes része: a Bismarck-irodalom kötetei. Talán ezernél is több könyv a vaskancellárról. És köz­tük Bismarck herceg kardja és Napóleonnak egyik kalpngja. Rengeteg más történelmi ér­tékű régisége volt még, de ezekre volt a leg­büszkébb, ezeket szerette a legjobban. Ezt a Bismarck-könyvtárat és a relikviákat Berlin vá­rosa vásárolta meg tőle a háború elején, és most a berlini volt császári palotában van el­helyezve a kincseket érő gyűjtemény, a kataló­gusban és a könyvespolcokon megörökítve a gyűjtő Singer Artúr nevét... * Érdekes ember volt, de a nyilvánosság előtt alig szerepelt. Mindössze egy szenzációs afférje körül csapdostak magasan a közvélemény és a közélet hullámai. 1910-ben történt. Január kilencedikén szenzációs cikket közölt a Néppárt újságja, az Alkotmány. A cikk címe: „Csalás az egyetemed”, szerzője pedig: Friedreich Ist­ván dr., a főváros egyik reáliskolájának tanára volt, aki az „Alkotmányiban Görcsöni Dénes álnévvel szignálta dolgozatait. Görc­söni-Fried­­r­ich azzal vádolta Marczali Henrik egyetemi tanárt, a magyar történelem ismert művelő­jét, hogy Singer Artúrral, a Budapesten Abend­­blatt szerkesztőjével előre közölte a doktori ri­­gorátu­om feladandó kérdéseit és csakis ezzel tette lehetővé a gyengekészültségű­ jelöltnek, hogy megállja a vizsgálatot. A cikk írója Mar­­ezali eljárásából konzekvenciákat vont le, ame­lyek a tanárra, a tudósra, az egyetemi testü­let tagjára és az emberre nézve egyképpen sér­tők és elítélők voltak. A cikk nagy izgalmat keltett az egyetemen nemcsak a hallgatók körében, hanem Marczali tanártársai közt is. Első következménye az volt, hogy a rendes doktorválasztáso­n Singer Arthurt nem promoveálták, hanem felavatását elhalasztották akkorra, amikor világosság derül az ügyre. A vizsgálatot maga Marcsali kérte az egye­tem rektorától, Sághy Gyula professzortól és ezt a nyilatkozatot tette közzé akkor: — Ma reggel egy ismerősöm keresett föl, aki megmutatta az Alkotmány cikkét. Elmosolyod­tam, majd pedig elmentem Sághy Gyula rek­torhoz és kértem magam ellen a fegyelmi vizs­gálatot, egyidejűleg pedig lépéseket tettem a sajtóper megindítása iránt. Sághy rektor kö­zölte velem, hogy miután három országos kép­viselő járt fönt nála, leérvén Singer Arthur promóciójárnak, felfüggesztését,­­ azt már el­rendelte■ Ekkor tudtam meg, hogy a három képviselő a néppárt három tagja: Zboray Mik­lós, Szmrecsányi György és Beniczky Ödön. Én nem szeretem a szereplést, de ha ezek az mák politikai elfoglaltságukban nekem rontanak, úgy a sajtóperben alkalmam lesz velük leszá­molni. Ami magát a kérdéses esetet illeti, Sin­ger Arthur is, mint annyi más hallgató, fel­keresett és bejelentette, hogy tárgyamat sze­retné főtárgyul venni, mert azzal, különösen a XVII. és XVIII-ik századdal sokat foglalko­zott. Azt felezem neki,­­ azzal a jóakarattal, amellyel minden vizsgázó iránt vagyok, — nem gondolnám, hogy eleget tud arra, hogy az én tárgyamat válassza főtárgyul. Olvastam — úgy mondtam neki, —­ egy cikket a szászokról, ab­ban nagyon súlyos tévedések voltak. Ma tehát a szászokkal sokat foglalkozott, majd meglát­juk a vizsgán. Ezzel elment s a néppárt lapja tajtékos vádjainak valótlanságára mi sem jel­lemzőbb, minthogy Singer Artúr csakugyan nem is az én tárgyamat választotta főtárgyul, hanem a német filológiát. Ha csakugyan külön kegyben állt volna nálam, akkor a józan ész az enyémet választotta volna. Soha kérdést előre föl nem írok m­agamnak sem, nagyon ritka eset az és nagyon megbecsülöm az olyan vizsgázó készültségét, akinek olyan kérdést adok fel, amelyet magam otthon, előre kidolgo­zok. Singer urat igazán nem tartom ennyire készültnek. Később helyesbítették az eddigi megállapítá­sokat és azt mondották, hogy még mielőtt a néppárti képviselők a rektornál megjelentek, Sághy Gyula már elrendelte a promóció fel­függesztését, mert a súlyos vád valóságának esetére a szigorlatot és így az annak alapján véghezvitt promóciót is érvényesíteni kellett volna. A néppárti képviselők is kérték ugyan ezt, de a rektor rögtön a szavukba vágott, ki­jelentvén, hogy már intézkedett. Az üggyel kapcsolatban Marczali tanárt egyetemi hallgatói kedves figyelemben részesí­tették, szobáját és katedráját felvirágozták és különben is sok szeretettel vették körül. A dolog azután úgy végződött, hogy 1913 október 30-án Fridreich-Görcsöni Dénest el­ítélték 3000 koronára, vagy háromszáz napi fog­ságra. Sághy rektor nem engedte Singert mint promoválásra jelentkezőt kitétetni. Marczali pedig nem tett érdekében semmit. Egyébként Singer Artúr soha le nem tette a doktorátust. A fegyelmi vizsgálat sem folyt le tulajdonkép­pen Marczali Henrik professzor ellen, mert a kultuszminiszter az egyetemi tanács határoza­tát érvénytelenítette. Később Marczali jót nevetett az egész „afférén", amely úgy keletkezett voltaképpen, hogy Singer olyasmivel dicsekedett el, ami soha meg nem történt. Meg is bűnhődött, érte, soha sem lett doktor Singer Artúr belőle!... ÍRÓGÉPEK számoló- és sokszorosítógépek és és használt állapotban Jókarbantartások, javítások, kellé­kek és zománctáblák legjutányo­­sabb beszerzési helye: „IMS"­C ( Panbaum) irodai gépek és felszerelések Bud­apest, V., Vilmos császár­ út 10 Telefonhívó: 803—98 Új levélb­élyeg-sorozatot és képes postai levelezőlapokat bocsát ki a m. kir. posta Pályázatot írnak ki az új bélyegek művészi rajzaira Az új bélyegnyomógépek már meg is érkeztek (Saját tudósítónktól.) Amióta életbe lépett az új postai díjszabás, azóta kerültek forga­lomba az úgynevezett felülbélyegzett, vagy ahogy a postások és bélyeggyűjtők mondják: a provizórikus bélyegek. A felemelt postai díj­szabás ugyanis a meglévő bélyegkészletek nagy kézét hasznavehetetlenné tette. A posta azonban, takarékosságból, nem akarta ezeket a készleteket eldobni, ezért az egész megmaradt bélyegállományt felülbélyegezte és így bocsá­totta forgalomba. Ennek a felülbélyegzésnek természetesen csak a szenvedélyes filateli­ták örültek, mert bizony a felülbélyegzett bélyegek nem éppen a legszebbek és­ esztétikai szem­pontból sok kifogás alá esnek. Még szerencse, hogy­ mihelyt ezek az agyon csúfított készletek elfogynak, többé nem kerülnek utánnyomás alá. Az eddigi bélyegtípusok véglegesen kikerülnek a forgalomból, hogy he­lyet adjanak az új „művész-bélyegek"­­nek, amelyek artisztikus szépségükkel és értékükkel arra lesznek hívatva, hogy az internacionális bélyegtőzsdéken újabb becsületet és elismerést szerezzenek az amúgy is világhírű magyar pos­tának. Báró Szalay Gábor, a m. kir. Posta és Táv­írda vezérigazgatója, erre nézve úgy nyilat­kozott a 8 Órai Újság munkatársa előtt, hogy az új bélyegsorozat kibocsátására máris meg­történtek az előkészületek. — Az államnyomda, — mondotta, — erre a célra, Hollandiából különleges nyomdai gépeket hozatott. Ezek a gépek a legmodernebb típusúak és a legfejlettebb nyomdatechnikai követelménye­ket is kielégítik.­­ A gépeket az államnyomda már üzembe is helyezte. Sőt, már az első próbanyomások kísérletein is túl vagyunk. Sajnos a­zonban, ezek az első próbanyomások még nem egészen tökéletesek. A mindent éles finomság­gal visszaadó nyomásnak ugyanis, annyi külön­böző kényes eljárása van, hogy például a színezés hajszál tökéletes egyenletességénél, még mindig észlelhetők bizonyos árnyalati különbségek. E még befejezetlen előkészületek miatt, a pályázat meg­hirdetése, — őszinte sajnálatomra, — egy Isis ké­sedelmet szenned. — Tudniillik, az újonnan kibocsátandó bélyeg­sorozatra, illetve annak művészi rajzaira, széleskörű pályázatot hirdetünk.­­ A pályázat technikai feltételeit azonban Van már sorsjegye ? Siessen venni! O­SZTÁLY SORSJEGYEK kaphatók a hivatalos árakon cskay vándor és Tsa főárusítónál, V., Dorottya* utca 3.sz. 4 (Wurm-utca sarkán) Mr Húzás már jövő héten Férfi Lyden VIHARKARÁT " 19.8® WEISZ GYU­LA részvénytársaság női és férfi divatáruházában," Budapest IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Alapítva 1869-ben. Telefon: 895—41, mindaddig nem tudjuk felállítani, amíg a­ nyo­mási eljárásokkal véglegesen tisztába nem jövünk. — A pályázat művészi kívánalmai nem lesznek megkötöttek és korlátozók. Bizonyos irányelveket e tekintetben fogunk ugyan adni, de ezek semmi­esetre sem befolyásolhatják a művészi fantáziát és a legkevésbé sem zavarhatják az egyéni elgon­dolásokat. Én például a magam részéről úgy képzelem el az új magyar bélyegeket, mint a legújabb és világszerte nagy tet­szést és elismerést kiváltott olasz bélyeg­sorozatot. Ezek a gyönyörű nyomású és kivitelű bélyegek, úgy figurális, mint tájképes rajzaikkal, a nemes művészet büszkeségével hirdetik Itália történelmi dicsőségét és földrajzi szépségeit. Szalay Gábor báró egybként, az új bélyegek kibocsátásával kapcsolatosan, a magyar postá­nak még egy régi-régi tervét is megvalósítja. Forgalomba hozatja majd az újfajta postai levelezőlapokat is, amelyek művészi értékükkel és hatásukkal, egyben idegenforgalmi propaganda célokat is inyerd szolgáig­. Ezeken a levelezőlapokon Csol­ka­­magyarország legszebb vidékeinek és történelmi nevezetességeinek miniatűr látképei lesznek lát­hatók, úgy, ahogy az a külföldi postáknál, már hasz­nálatos. Ezek a képek is artisztikus kompo­zíciók lesznek s ezekre is pályázatot fognak hirdet­ni. Végül megemlítette még a vezérigazgató, hogy a Szent Imre-év alkalmával forgalomba hozott jubileumi bélyegek kibocsátása anyagi áldozatokat igényelt, amivel különben a posta előre is számolt. Emiatt nem kerülhet most megvalósításra a magyar postának az az ideális terve, hogy árpádházi Szent Erzsébet halálának hetedik centenáriumára, emlék­­bélyeget adjon ki. Pedig a középkor e leg­nagyobb női szentjét, a thü­ringiaiak, az egész katolikus világ előtt, magukénak sajátították ki. Milyen szép is lett volna éppen a „ magyar postának bizonyítani azt, hogy ennek a német­nek hitt és vallott szentnek a bölcsője magyar­­földön ringott! Ám hiába! Szegények vagyunk. Redukált költségvetéssel dolgozunk s így sajnos, erre nincs pénzünk. Pá­r? Leszerelnek egy nagy felvidéki vasgyárat Prága, április 11. (Magyar Távirati Iroda.) A Prágai Magyar Hírlap írja: Néhány nap óta szomorú­­munka folyik a kuntapolcai vasgyár telepén, az egy­kor virágzó vasgyár végérvényes leszerelése. Ezzel a szomorú munkával ismét lezárult, a sajóvölgyi ipar lassú, de biztos elsorvadásának egyik fejezete. A kuntapolcai vasgyár tulaj­donosa, a Tátra-Bank vezetősége elhatározta a gyár teljes likvidálását. A leszerelési m­unka április elsejétől kezdve már folyamatban is van. A gyár üzemének beszüntetése 150 vas­munkást foszt meg kenyerétől. Magyar Királyi f­f Osztálysorsjáték­­ Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben pengő 500000 pengő­­ Főnyeremények készpénzben! 300.000 pengő, 200 0O0 pengő, 100.000 pengő, stb, stb. I IWISMM III II Ilii ........................ I Az első osztály húzása már pénteken, 17-én kezdődik .................... ' ' ............... | A sorsjegyek hivatalos ára az 1. osztályra: | Egész | | Fél k I Negyed b I Nyolcad b i | 24 pengő | j^|^pengő| j^jpengő I Nyereményigény és Bu­mién más a m. kir. osztálysorsjátékkal kapcsolatos jog csak úgy biztosítható, ha a sors- ■ jegyek éra az előírt 30 fillér költséggel együtt a húzás előtt megfizettetett.

Next