8 Órai Ujság, 1934. április (20. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
1934 ÁPRILIS 1 államok háborúval fenyegetőztek, mivel azonban ezzel sem mentek többre, most az ottani magyar kisebbségek egyre fokozódó üldözésével akarnak bennünket terrorizálni. Kegyelmes uram, osztja ezt az észrevételt? — Nyilvánvaló az elmondottakból, — válaszolta Bethlen István, — hogy amikor csábításokról, terrorról és hasonlókról beszélek, akkor célzok azokra a kísérletekre, amelyek különösen a kisantant államok részéről történtek a végből, h hogy bennünket csalékony illúziókkal, szép frázisokkal lakassanak jól és végeredményben térdre kényszerítsenek. Célzok a háborús fenyegetésekre és nem utolsó sorban azokra az üldözésekre, amelyeknek ezekben az államokban a magyar kisebbségek állandóan ki vannak téve, ahol a magyarságot valósággal túszokként kezelik és pedig azzal a célzattal, hogy ily módon Magyarországot fékentartsák. Nagyon fájlalom, hogy az idegen uralom alá került magyar kisebbségek sorsa nemcsak, hogy nem könnyebbült meg, de határozottan még nehezebbé vált ennek a politikának makacs és kíméletlen uralma következtében. Azt akarják, hogy a revízióról való lemondással fizessünk azért, hogy a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. Ez nem fog sikerülni nekik. Nemcsak Seaton Watson úr, de a kisantant államok egyes külügyminiszterei is megkísérelték, hogy a dunai probléma megoldásának eszközéül a kisebbségek olyan természetű leszerelését állítsák oda, amely, szerintük, a határok eltüntetését jelentené és így feleslegessé tenné a revíziót. Látszik, hogy mennyire őszinte minden ilyen természetű ravaszkodás! Ha csakugyan békét akarnak, rajtuk áll, hogy kötelezettségüknek megfelelően, a magyar kiebbségekkel úgy bánjanak, hogy ezek is meg legyenek elégedve. Miután ezt nem teszik, miután erre vonatkozó kötelezettségeiket nem teljesítik, ebből nyilvánvaló, hogy erre vonatkozó összes kijelentéseik csak olyan tartalmatlan szólamok, amelyeket a külföld megtévesztésére szánnak, de házi használatra nem óhajtanak igénybe venni. Ez a magatartás azonban nem érhet el más eredményt, mint azt, hogy még kézenfekvőbben és erőteljesebben bizonyítsa a revízió szükségességét minden objektíven gondolkodó ember előtt. ( A magyar nagyfairtokosolsi és a revízió Válasz egy Hazug gyanúsításra *— Idekapcsolódik egyébként — folytatta Bethlen, — agitációjuknak minden egyéb ravasz fortélya és légből kapott inszinuációja, amellyel a mi törekvéseinket kompromittálni akarják. Azt mondják, hogy a revíziót még Magyarországon sem akarja más, csak a „feudális nagyurak", akik régi birtokaikat akarják ezen a réven visszaszerezni és „a talaját vesztett és egzisztenciájában megingott középnemesség" Ezt írják Benes úr lapjai, ezt harangozza Seaton Watson úr is Londonban. Velük szemben elégséges csak egyetlen tényre hivatkozni: arra, hogy ma a magyarországi szociáldemokrata párt is, nyomása alatt az egész és osztatlan magyar közhangulatnak és félve attól, hogy elveszti saját eddigi híveit is, ha nem teszi, már a revíziót . A nemzet Helytállásánál v egyes feltételei A továbbiak során egy kérdésünk így hangzott Bethlen Istvánhoz: „Magyarország centrális pozíciója a Duna medencében, Mirta excelköveteli és e mellett foglal állást. Az meglehet, hogy maguk a kisantant-tényezők is beleestek egy pszichikai csalódásba, nevezetesen, végül is elhitték mindazt a badarságot, amelyet néhány, általuk lepénzelt magyar emigráns az ir szájuk íze szerint ír és hirdet, azt hiszem azonban, hogy azok az elfogulatlan angol képviselők és más külföldieknek nagy tömegei, akik jártaik Magyarországon, érintkeztek a vidékkel, a parasztsággal, iparossággal, a kisemberek széles, nagy társadalmával, mindezek egészen más meggyőződésre jutottak. Ezek és a külföldi közvéleménynek általában tekintélyes része jól tudják ma már, hogy a revízió olyan egyetemes követelése a magyar közszellemnek, amelyről soha és semmi körülmények között nem fog lemondani irenciád, — lehetővé teszi számára, hogy kivárja az idők érésétMi is, mint sok más állam, telve vagyunk belső gazdasági és szociális bajokkal. Mit kell tenni, nehogy ezeknek esetleges elfajulása gyengítse és bénítsa a nemzet erkölcsi erejét. — Erre jók — mondotta Bethlen István — mindazok a megegyezé— Nevetséges azt mondani, hogy a revíziót csak azok a birtokos nagyurak sürgetik, akiket a szomszéd államok agrárreformjai birtokuktól megfosztottak, mert hiszen nálunk nincs senki, aki ne tudná azt az elérni tényt, hogy ezeket az agrárreformokat még revízió esetén sem lehetne visszacsinálni, hogy azok a birtoktestek véglegesen fel vannak osztva és hogy, ha ezek a területek egykor visszakerülnének Magyarországhoz, akkor sem lehetne szó arról, hogy a már végrehajtott agrárreformok visszacsináltassanak. Vegyék tehát tudomásul mindazok, akik a hazugságnak ezekkel az alantas eszközeivel dolgoznak és ilyen képtelen ostobaságokat terjesztenek rólunk, hogy a magyar urak vannak annyira hazafiak, hogy mindezt most kijelentsék, hozzátéve, hogy elhatározásukban ilyen szándékok és eshetőségek soha nem szerepeltek, ilyenekre soha nem is gondoltak. A revízió ügyét mindezekkel az alantas eszközökkel sem fogják tudni beszennyezni, s a világ előtt egyre meggyőzőbben bontakozik ki az a tény, hogy a revízió követelésében osztatlanul találkozik nálunk minden párt, minden osztály, minden felekezet. ót&IjUSÁjí VASÁRNAP 3.OLDAlt sek, amelyeket az utóbbi időben kereskedelempolitikai téren kötöttünk. Ezeknek további kiépítése elengedhetetlenül feltétele annak, hogy Magyarország megtartsa gazdasági és szociális ellenállóképességét és kivárja a kedvező és végső fordulatot. Vannak azonban belpolitikai feltételek is: a nemzeti egység fenntartása, kerülése a belső politikai lairóknak, fékentartása az osztály harcnak és így tovább. A húsvét küszöbén ne menjünk részletekbe. Ön éz szét, össszetartás, áldázatkésszség A téma, amelyhez eljutottunk, kimeríthetetlennek látszik. Megjegyeztük, hogy nem csak a kormányoknak vannak ezen a téren kötelességei. Nemcsak az ő dolguk, hogy a nemzet lelki gerincét egyenesen tartsák. Megvan ez a kötelessége magának a társadalomnak is, megvan a sajtónak és általában mindazoknak, akiknek a közszellem irányítására befolyásuk van. Bethlen István nagyszabású nyilatkozatát a következő mondatokkal végezte, amelyeket mint a nagy államférfi húsvéti üzenetét adjuk át az ország közönségének. — Azt hiszem, a magyar társadalom és a magyar sajtó az utóbbi években ezen a téren megtette a maga kötelességét. A nemzeti önérzet, öntudat, az összetartás és áldozatkészség, a jövőbe vetett hit megőrzése és erősítése érdekében elkövetett minden tőle telhetőt. Ennek a közszellemnek a fenntartása és ápolása a biztosítéka annak, hogy nemzetünk képes lesz a kitartásra és képes lesz meghozni mindazokat az áldozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy el ne sikkadjanak azok a nagy célok, amelyekért küzdünk és amelyekért a mostani geji.í- Zónak harcolnia kell. Ennek a közszellemnek a fenntartása egyben biztosítékul szolgál arra is, hogy a magyar kisebbségek a határokon túl el ne veszítsék a jobb jövőbe vetett hitüket. Ha elevenen él bennük az az érzés, hogy a csonka ország lakói mindent félretesznek a nagy célért, amely az egész nemzetet hevíti, akkor bennük is megvan és megmarad az erő, hogy a maguk súlyos életkörülményei között is megálljanak a helyükön és megőrizzék nemzeti öntudatukat. Ha a nemzet 48-tól 67-ig, 19 éven keresztül egy emberként tudott helytállani a maga igazságáért és habozás nélkül követte akkori vezéreit, nem vesztette el bizalmát, hitét és meghozott minden áldozatot a feltámadásért, akkor a mai generáció sem lehet roszszabb apáinál, nem lehet gyenge és hitvány és nem feledkezhet meg azokról a kötelességekről, amelyekkel a következő generációknak, a magyar jövőnek tartozunk. Ez a magyar feltámadás záloga és biztosítéka. NAGY SAMU Erélyes német válász budapesti támadásra Berlin, márc. 30(Saját tudósítónktól.) A Tag írja: Sajnálattal kell megállapítani, hogy némely budapesti lap elveszti szemmértékét, amikor Németország ellen ír. A Tag idézi az egyik baloldali lap cikkét, amely a magyar nemzeti szocialisták (nyilaskeresztesek) német részről történő állítólagos támadásáról ír. De nem hiányzik, — írja a lap, — a magyarországi németségnek szokásos meggyanúsítsa a sem. Azt állítják, hogy német vándordiákok a magyarországi németséget politikailag befolyásolni igyekeznek és rohamosztagok felállítására akarják rábírni." Devalóságos őrültségnek hangzik az a leleplezés, hogy „a németek meg akarják szállni Magyarországot egész a Balatonig". Ez a félelem nem egyeztethető össze azzal a nemzeti önbizalommal, amelyet mindig csodáltunk a magyar népben. Szeretnék hinni, hogy nem magyarok voltak e megszállási tervekről szóló híresztelések kitalálói. Nem szabad megnézni a pozsonyi Petőfi-szobor roncsait Pozsony, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A ledöntött Petőf-szobor a marhavásártér egyik tehénistállójában van elhelyezve a darabokban. A pozsonyi magyarok most akciót indítottak a szobor megmentésére s ezért meg akarták vizsgálni, milyen állapotban van, de a hatóságok nem engedték meg a szobor roncsainak megtekintését. a világ legjobb keserű vize! Ha nincsen étvágya, a nyelve sem tiszta, néhány korty igmándi étvágyát meghozza. Figyelem : Az igmándi keserűvíz kis, három és fél decis üvegekben is kapható.