8 Órai Ujság, 1935. augusztus (21. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
QftMttjsÁiG CSÜTÖRTÖK 2. OLDAL RÓMA: „Olasszorsszág Keletafrikai biztonságáról van szó!44 Róma, július S1. (Saját tudósítónktól.) Abban a fetölt, várakozó hangulatban, amely a «vérs zövetségi tanár* küszöbönálló ülésezése előtt az egész világ közvéleményét eltölti, megszólalt Mussolini lapja, a Popolo d'Itália is. A lap vezércikke, amely nyilván Mussolini tollából származik, világosan körvonalazza Olaszország magatartását és ■ megindokolja Olaszország eljárását Abesszínia ellen. A cikkíró hangsúlyozza, hogy Olaszországot állásfoglalásában legelsősorban saját létérdeke vezeti és a rabszolgaságnak, a faji kérdésnek és a civilizációnak csak másodrangú szerepe van Olaszország elhatározásában. — Hogy Abesszíniában fennáll még a rabszolgakereskedelem, — írja a vezércikk, — azt a négus maga is elismeri. Ugyanúgy általában elismerik, hogy Abesszínia, amikor belépett a Népszövetségbe, ünnepélyesen ígéretet tett a rabszolgakereskedelem megszüntetésére, ezt az ígéretét azonban soha nem tartotta meg. Olaszország keletafrikai gyarmatait nem azért látta el fegyveres katonasággal, hogy megszüntesse az abessziniai rabszolgakereskedelmet. A rabszolgakereskedelem megszüntetése csak következménye lesz az olasz politikának. IO DEKA frl««, r » I é 41h ortobágyi juhture , • Budapesten 18 FILLÉR Kérje mindenütt — Nem játszik döntő szerepet az olasz állásfoglalásban a faji kérdés sem, — folytatja a vezércikkíró. — Az Abesszinek nem is tekintik magukat négereknek, hanem sémitáknak. Különben is a négerek ezrei és ezrei harcoltak Olaszország zászlaja alatt és mindig kitűnően harcoltak olasz csapatokban. — A fasiszták elismerik a fajokat, a faji különbségeket és hierarchiájukat. Nem igaz azonban, hogy mi a fehér faj zászlóvivői akarunk lenni és ezzel a jelszóval akarnánk más fajok ellen fellépni. A faji gyűlölet szítása sem Olaszország célja, mert hiszen Abesszínia legfőbb ellenállását nem a harlemi négerek bátorítása okozza, hanem sokkal inkább a fehérek és amerikaiak bátorítása. — A legfontosabb, legelső és semmiképpen sem megdönthető érvelés az olasz nép életszükségletén és Olaszország keletafrikai biztonságán alapul, — írja ezután a vezércikkíró, majd a következőképpen folytatja: — A második érv, amely Olaszországot Abesszínia elleni eljárásra bírja, szintén döntő. 1928-ban ugyanis Olaszország és az abesszin kormány egymással barátsági szerződést kötöttek. Abesszínia, közvetlenül az egyezmény aláírása után, az egyezmény védelmének ürügye alatt megkezdte haderejének átszervezését. Ezt De Bono tábornok, Mussolini bizalmas híve, a fasiszta forradalom egyik legrégibb előharcosa, a kelet afrikai olasz csapatok generaliszszimusza és Dedzsasz Bala, nagy tekintélyű és nagyhatalmú abesszin kényúr, aki az első etióp sereg főparancsnoka. A KÉT FŐVEZÉR az átszervezést azonban nem olasz tisztek végezték, noha Abesszínia Olaszországgal kötött barátsági egyezményt, hanem svéd és belga tisztek. Minden előkészület és katonai szervezkedés azt mutatta, hogy Abesszínia olaszellenes lépésre készül. 1931- ben Ogaden tartományban szabályos mozgósítást hajtottak végre. Az olasz határon váratlanul azabesszin katonák tízezreit vonták össze. Ugyanaz történt, ami 1911-ben és a világháború alatt. A problémát tehát csakis a maga teljes egészében lehet megoldani. — Mindaddig, amíg el nem hárul a katonai veszély Abesszínia részéről, — írja ezután a vezércikkíró, — a keletafrikai olasz gyarmat léte veszélyben forog. A biztonság fölött Olaszországnak kell határoznia. Veszély esetén senkitől sem várhatunk segítséget, sokkal inkább ennek ellenkezője valószínű. Katonai szempontból az olasz-abesszin probléma igen egyszerű és feltétlenül logikus. A vezércikk a következő szavakkal fejeződik be: — A probléma ez: „A Népszövetséggel, a Népszövetség nélkül, vagy pedig a Népszövetség ellen“. Csak egyféle megoldás lehetséges! LONDON: Abessssinia helveszsse magát a népszövetségi tagok gyarmatügyi igazgatása alá London, július 31. (MTI.) Laval és Eden tegnapi megbeszélésével kapcsolatban a Times párisi levelezője azt írja, hogy,az a gondolat merült fel, hívják fel Abeszsziniát, helyezze magát a népszövetségi tagok közös gyarmatügyi igazgatása alá. Ez az igazgatás külsőleg abban jutna kifejezésre, hogy egy főbiztost neveznének ki és hogy népszövetségi hivatalnokokat osztanának be az abesszin állami igazgatáshoz. Olaszország helyi engedményeket kapna,de nem jutna kizárólagos felügyelethez Abesszíniát fölött. Abeszszinia javára az ellenszolgáltatás az lenne, hogy a Népszövetség védelmet és pénzügyi segélyt nyújtana számára. A Morning Post párisi levelezője szerint most, úgy látszik, nagyobb figyelemre méltatták, mint korábban azt a gondolatot, hogy a Népszövetség közbelépne Abesszíniában és lépését azzal igazolná, hogy Abesszínia nem felelt meg a népszövetségi tagokat terhelő kötelezettségeknek. Ez a módozat lehetővé tenné, hogy kielégítsék Olaszország igényeit a gazdasági terjeszkedés terén, egyidejűleg pedig megoltalmazzák Abesszíniát egyoldalú hatalmi törekvésekkel szemben. (MTI.) 1935 AUGUSZTUS 1 PARIS: Csodáltat Lávaitól sem vár fiatunk! Paris, július 31. (Havas.) A lapok Eden angol népszövetségügyi miniszter párisi látogatásával kapcsolatban megállapítják, hogy az semmi új fordulatot nem hozott. A népszövetségi tanácsülés kilátásait úgy mérlegelik, mint az elmúlt napokban. A lapok általában annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy Lavalra különösen kényes feladat vár, mert az ellentéteket úgy kell kiegyenlítenie, hogy egyik fél se legyen elégedetlen és meg kell mentenie azt a lehetőséget, hogy a békéltető bizottság folytathassa munkáját augusztus 25-ig. A Figaro a következőket írja: Általában sokat várnak Franciaországtól és Láváitól abban az irányban, hogy a tárgyalások, a békítés, az izgalmak lecsillapítása, vagyis a vitás ügy rendezése lehetővé váljanak. Szívvel-lélekkel a Népszövetség hívei vagyunk, a legszívélyesebb baráti érzelmekkel viseltetünk Anglia és Olaszország iránt és nincs semmi rejtett gondolatunk Abesszínia tekintetében. Laval már eddig is bebizonyította, hogy békítő szerepre kiválóan alkalmas, de természetesen csodát tőle sem lehet várni. A legteljesebb jóakarattal mindent el fogunk követni a kollektív érdekek javára, de a mi felelősségünk megszűnik ott, ahol mások felelőssége lép előtérbe. A Journal szerint kilátás van arra, hogy Eden nem ragaszkodik majd túlságosan ahhoz, hogy az egész kérdést vizsgálat tárgyává tegyék. A népszövetség tanácsa remélhetőleg csak arra fog szorítkozni, hogy a békéltető bizottság működését megindítsa. A határmegállapítás most igen nehéz feladat volna, de később ez a kérdés is megoldásra kerülhet, ha a dolgok menete helyes irányba terelődik. Őszintén kívánjuk, hogy Laval sikerrel működjék a békítő igen kényes szerepében, — fejezi be fejtegetéseit a lap. A Petit Paisen így ír: Ha tekintetbe vesszük azt a szívélyes légkört, amelyben a tegnapi megbeszélés Laval és Edan között lefolyt, minden jogunk megvan arra a reményre, hogy egyesült erővel sikerül az ügyet nyugvópontra vinni, amivel a diplomaták és szakértők feladatát nagyon megkönnyítik. (MTI.) Ezer munkás útban Afrika felé Génua, július 31. (MTI.) Az Ernani gőzös fedélzetén ezer északolaszországi munkás indult útnak Keletafrika felé. (MTI.)