8 Órai Ujság, 1936. november (22. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-08 / 256. szám

ÍJÁS NOVEMBER 8 Balkáni dömping írja dr. Lipták László Romániában sajtóreform készül s az ottani lapok részletesen ismer­tetik a törvény előzetes tervezetét. Mindannyian tudjuk, hogy mit je­lent ma Romániában a gyakorlati sajtószabadság. Elszakított magyar testvéreink naponta megújuló se­bei beszélnek róla mindennél ért­hetőbben. Csak legutóbb is minden magyar embert megrendített az a súlyos ítélkezés, amely a nagymű­veltségű s a becsületes szegénység terhével Transsylvániáért küsz­ködő Krehner Miklóst sújtotta. Mégis, a román sajtóreform ter­vezetét olvasva, lehetetlen benne észre nem vennünk annak a küzde­lemnek a halvány eredményeit, amelyet néhány tisztességes politi­kus, — természetesen, leginkább erdélyiek, — a szabadságért s az európai politikai színvonalért foly­tat a Balkán erőszakos és korrupt áradata ellen. A törvénytervezet elsősorban az újságírói hivatás kü­lönleges megbecsüléséről intézke­dik, munkája közben a köztisztvi­selőket megillető elbánást írja elő az újságíróval szemben, megtiltja sajtóvétségekben a vizsgálati fog­­ságbavetést, minimális fizetésükről rendelkezik s fizetésük biztosítá­sára kauciót ír elő, amelyet lapvál­lalatok alapításánál letétbe kell helyezni. Nem nagy reményt fűzhetünk az eddigi keserű tapasztalatok után ahhoz, hogy a román sajtó­­törvény gyakorlati javulást fog hozni a közvélemény szabadsága számára. Azonban föl kell hívnunk a figyelmet a román törvényterve­zet további rendelkezéseire, ame­lyek azt mutatják, hogy már ez a balkáni állam is eljutott a döm­­pingsajtó veszedelmeinek a fel­ismeréséhez. A lapok minimális árának megállapítására a Legfel­sőbb Sajtótanács nyer felhatalma­zást s aki ennél olcsóbban ad ki új­ságot s veszteséggel dolgozik, csak hogy más lapnak versenyt csinál­jon, egymillió lej-ig terjedő pénz­­büntetésben részesül. A javaslat szigorúan megtiltja külföldi szub­venció elfogadását és az újságírók­nak büntetés terhe alatt kötelessé­gükké teszi, hogy, ha valamely lap ilyen külföldi szubvencionálásáról értesülnek, ezt a hatóságoknak be­jelentsék. Ebből a célból a politi­kai lapok kötelesek jövedelmeikről és kiadásaikról kimutatást készí­teni, amelybe az igazságügyi ható­ságok betekintést nyernek, a kimu­tatás hiányos kezelése pedig ok­irathamisításnak minősül. A kül­földről támogatott lapokat a bel­ügyminiszter haladéktalanul be­til­tja. Azt hiszem, nincs okunk örülni a készülő román sajtóreformnak, hi­szen odaát számtalanszor láttuk, hogy az írott törvény hogyan ma­radt halott betű s hogyan használ­ták ki és csavarták el vagy dobták félre, ha a mi véreinket akarták sanyargatni. Azonban mégsem tu­dok az utolsó négy év magyar­­országi sajtópolitikája szomorúbb és lesújtóbb bírálatot elképzelni, mint ezt a balkáni törvényt. Hiszen ebből az tűnik ki, hogy már a Bal­kán is fölülemelkedik azon a szín­vonalon, amely nálunk a dömping­­sajtót létesítette és különleges szub­venciószerzési módszereit eltűrte. Egész közvéleményünk osztatla­nul követeli a rendcsinálást abban a sötét és bonyolult szövevényben, amely Antal István közéleti mun­kájának egyetlen látható ered­ménye volt. A miniszterelnök úr ne tekintse különleges tanácsadásnak, •amelyet elvetni, vagy saját egyéni­sége szerint módosítani amúgy is, — elismerjük, — csak az ő hatás­körébe tartozik, ha most elmondjuk azt a komoly fájdalmunkat, hogy a történelmi Magyarországnak soha­sem szabad oda jutnia, hogy a bal­káni sajtóetika nekünk szolgálhas­son példával. Mert ezer éven át a Kárpátok alatt és a Duna völgyé­ben a mi hazánk volt az európai erkölcs példamutatója. És ennek a jövőben is így kell lennie. állami :rri­k himázsi húzása fernbr­i 17.000 UuluillUul­u• különböző nyert­mény. Több párt, mint tag Minden nap egy új nemzeti szocialista párt — A 8 Órai Újság tudósítása — Hogy a nemzeti szocialista mozgalom Magyarországon milyen biztató­ álla­potban van, arra élénk fényt vet az alábbi, beavatott helyről származó ér­dekes seregszemle. A krónika szerint kezdetben alakult — 1928 táján — az első magyarországi nemzeti szocialista párt. Megalapítója egy Szász Béla nevezetű úr volt. Keve­set hallottunk róla, csendben szervez­kedett, ő még nem is volt vezér, csak pártelnök volt. 1932-ben azonban meg­lepte az országot az első­­.vezér*, Bö­szörményi Zoltán. Megalakította a «Ma­gyar Nemzeti Szocialista Munkáspártot*. Ezután az események gyorsan követték egymást. Két hét múlva kivirágzott a «Magyar Nemzeti Földmives és Munkás­párt*, amelynek élén a második számú vezér, Meskó Zoltán uralkodott. Ő kö­rülbelül két évig tartotta a frontot. Dolgozott, szervezett és parancsolt mind­addig, amíg a nemzeti szocialista moz­galomba be nem vonult az első ariszto­krata. Jött gróf Festetics Sándor negy­venezer holdas hitbizományával és meg­buktatta Meskó Zoltánt. Meghódította mind a két eddigi vezért és térdre kény­szerítőik­ az alvezéreket is, közöltük gróf Pálffy Erdélt. Vezérsége osztatlan, tel­jes, hogy úgy mondjuk totális volt, de csak addig, amíg a nagy alföldi metro­polisból elindult útjára egy kis mokány magyar, Balog István. Képviselővé vá­lasztották és vicevezér lett, így tartott ez egészen a mostani nyárig. Ekkor azonban kitört a lap­pangó háború és gróf Festetics Sándor kizárta pártjából Balog Istvánt, Ba­log István pedig Festetics Sándort. Ba­log István megalakította az «Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártot» és igyekezett az összes frakciókat eltávo­lítani Festetics Sándortól és azokat a saját zászlója alá toborozni. Körülbelül két hétre sikerült is neki. Ezalatt az összes főosztályok nagyszerűen dolgoz­tak. Ontották a körleveleket és a párt­utasításokat. Naponta megátkozták Fes­tetics Sándort, de viszont Festetics Sán­dor is szorgalmasan szórta átkait Balog Istvánékra. A Nemzet Szava és a Nem­zeti Élet, a két nyilas harcos, heten­ként vesztek össze és hetenként békül­­tek ki. Egyszóval, szépen megvoltak egymás mellett. Most a nyáron azonban Eszter­gom felől furcsa hírek érkeztek. Elő­ször csak Esztergomban, azután a kör­nyéken, de hamarosan Pesten is beszél­tek arról, — legalább is nyilas­ körök­ben, — hogy új vezér közeledik Pest felé, Varga Károly esztergomi gyü­mölcskereskedő személyében. Varga Ká­roly elhatározta, hogy vezér lesz — és az is lett. Balog István a szervezési osztály vezetését adta az új trónköve­telőnek, ami egyértelmű volt a vezér­­séggel. Varga Károlynak azonban nem­csak a vezéri hatáskör, hanem a cím is kellett. Egy szép napon embereivel elfoglalta az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista párt Berzsenyi­ utcai­­ szék­­lakását­ és átvette a totális hatalmat. Balog István Debrecenbe emigrált. On­nan jött fel néha Pestre, hogy a parla­ment folyosóján megbeszélje a régi el­lenféllel, Festetics Sándorral, hogy mi­lyen mértékben segítsék Meskó Zoltánt az abádszalóki választáson. Megegyez­tek,­­ de nem segítettek. Közben ifjú dr. Meskó Zoltán­­Ma­gyar Csillag» néven az Erkel­ utca 18. számú házban új pártot alapított. Volt egy leányvállalata is, amely «Keresztény Magyar Nemzeti Propagandapárt» elne­vezés alatt virágzott. Nem messze, a Magyar­ utcában szintén nyilaskeresztes párt bontott zászlót ezzel a különös című­el: «Magyar Szocialista párt*. Dr. Sálló János Turul országos vezér­e:Nem­zeti Front* cím alatt a Dalmadi Győző­utcában szervezkedett. Erről a pártról beszéltek az utóbbi időben legtöbbet, mikor a közelmúltban megjelentek pro­pagandaplakátjai. Egy másik vezérjelölt, Hegedűs Béla Matolcsy Mátyás képvi­selő nevével fejtett ki propagandát egy új párt alakítására. Schmidt Imre alez­redes a (Magyar Nép Nemzeti Moz­galma)­ pártot alakított és alapelvül a rendiséget tűzte ki. Ez lett a világ első rendi alapon szervezett nemzeti szo­cialista pártja. ".Magyar Legionista párt» is alakult. Vezére Kémery-Nagy Imre. Hétfőig Viktor megalakította Budán a­­Budai Magyar Nemzeti Szocialista pár­tot». Barcsai­ Árpád szintén pártvezér lett. Pártja a «Magyar Nemzeti Fajszocia­­lista Exírt». A Tisza Kálmán-tér egyik bérházában tartják összejöveteleiket. Meskó Zoltán abádszalóki jelöltségénél ez a párt röpcédulát adott ki, amely így végződik: «Legyen végre Magyar­­ország a magyaroké! licit Hitler­» A vidék sem akart elmaradni a pesti testvérek erős szervezkedése mellett és megalakult Debrecenben egy új­­Ma­gyar Nemzeti Fajvédő Párt, Schwaszta, Szedlár és Koller nevű urak vezetésé­vel. Miskolcon önálló párt alakult Mar­­kovics nevű kereskedő vezérségével. Pé­csett l­onay Ernő, dr. Vogel József, gróf Pálffil-üaun vezérségére esketteti hí­veit. Kecskeméten Barth József lisztke­­reskedő szervezett önálló pártot. Vitéz Jászapátiiy Ferenc váci nyilaskeresztes vezér elszakadt a pesti központtól és és kikiáltotta Vácott az önálló Nyilas­­keresztes Pártot. Szegeden Fehér Ist­ván több Turul-baj­társ közreműködésé­vel Magyar Nemzeti Szocialista pártot alakított. Ilyen nagy szervezési munka kö­zepette, természetesen, sajtóra is szükség­ volt. A dömpinglapok szim­pátiája mellett önálló híradók kel­lettek és ezért a „Nemzet Szava" és a „Nemzeti Élet" után hamarosan az utcára kerültek a „Bátorság*, a ..Híradó", a „Holnap" című sajtó­­közlemények is. A posta is nagyarányú forgalmat bonyolít le a nyilaskeresztes­­ pártok szervezkedésével kapcsolatban. Min­dennap minden párthoz visz levelet minden párttól, hogy azok oszlas­sák fel szervezeteiket és tömörülje­nek a levelet feladó­ párt táborába. Ifjabb párt­iskoláshoz az előké­születek folyamatban vannak. VASÁRNAP 5. OLBA­! Sirinsen szenvedőknek díjtalan bemutatót tar­­tünk az uj rendszerű sérvkörökből. Az ország legrégibb szakoz­lete l­e Kérjen díjtalan árjegyzéket i­s !« Keleti J.+­r fi Petőfi Sándor­ utca 17. szám. -----u„. mint Alapítva 1878. ABC-tag Hazarendelték az adisz-abebai angol követségi őrséget Róma, nov. 7. (Havas.) Ciano gróf külügyminiszter fogadta Sir Eric Framm­ond angol nagy­követet, aki közölte az olasz kormány­nyal, hogy az angol kormány elhatá­­rozta az adisz-abébai angol követségi épület­ őrzésére kirendelt angol-indiai katonai osztag visszarendelését. Az an­gol nagykövet arra kérte az olasz kor­mányt, hogy biztosítsa az Adisz Abe­­bában maradt angol tisztviselők és az angol követség épületének védelmét. Ciano gróf biztosította az angol nagy­követet arról, hogy az olasz kormány teljes mértékben gondoskodik az adisz­­abébai angol tisztviselők és az angol követségi épület biztonságáról. (MTI) b ____ ____ v ___ r— n iWn Btut BV B Ofc IfJRjn SJHSte. /KA típusokról felvilágosításokkal ■jele Égj N­ UKB Köj* H a/. íj$TQl B8l szolffál és díjtalanul bemutatja. S­mgjoZrSnlaraBtBm összes Bm|p4§BUr Bn^t ArJes*Jéket ingyen kendi Részlét — Csere. Vilmos czászári út 60. Telefon: 1-134-97 bemutatja HOFFMANN rádió

Next