A 7 napról, 1996. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-14 / 11. szám
Lotz Károly Szegeden Térségi gondolatok az infrastruktúráról Egyenlőség, szabadság, testvériség Pénteken a megye és a város meghívására Szegeden járt Lotz Károly közlekedési, távközlési, vízügyi miniszter. Délelőtt a megyeházán a Kereskedelmi és Ipari Kamara küldöttgyűlésén szólalt fel. Rendkívül fontos - hallottuk, - a kamarák munkája, hiszen olyan civil szerveződések, amelyek egyes területeket összetartanak, hatékonyan terveznek és közösen munkálkodnak, védik érdekeiket, lassan átveszik az országos szervek munkájának a közvetlen szakmai, térségi, területi feladatait. A továbbiakban a miniszter általánosságban beszélt az országos, a tárcát érintő kérdésekről, amelyek részei az egész ország terveinek, elsősorban most az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Mint mondta rövidesen egy olyan kérdéscsoporttal kell majd számot vetni, amely jelentősen befolyásolhatja az ország megítélését és ebben kiemelt helyet foglal el közút, vasút, szállítás - Magyarország átjárhatósága. Autópályák és autóutak, a légi, vasúti, vízi közlekedés. A közutak állapota, a vasúthálózat fenntartásának gondja arra készteti a tárcát, hogy a jövőben az útalapból nagyobb ráfordításokat eszközöljön. Nagyon fontos a városokat elkerülő utak megépítése. Meg kell felelni bizonyos speciális követelményeknek is, amelyek most még kényes kérdésként jelentkeznek. Mint például az európai normának megfelelő közlekedési eszközök be- illetve átengedése az északi, keleti határokon. Ezek még tisztázandó feladatok. A miniszter a szegedi városházán, a megye által szervezett fórumon találkozott a megye polgármestereivel, országgyűlési és önkormányzati képviselőivel. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, bevezető értékelésében beszélt a megye helyzetéről. Egyebek között elmondta, hogy a megye fejlődésének záloga a térség infrastrukturális helyzetének javítása. A megyében jelentősebb, kapacitást bővítő úthálózat-fejlesztésre évek óta nem került sor. Legutóbb, még 1988- ban, Szegedtől az algyői hídig történt négysávosra bővítés. A szükséges fejlesztések elmaradása mellett erősen növelte ugyan a hátrányokat a délszláv háború, de kimutatható, hogy a gazdasági fejlődés beindulásának, a nyugati tőke erőteljesebb beáramlásának ma már legjelentősebb akadálya a megfelelő térségi kapcsolatokat biztosító, a közúti tranzitforgalmat elvezetni képes, a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot lehetővé tevő közúti infrastruktúra - autópálya, főút, határátkelő - hiánya. Országos érdekeket is érintene, de a megye, a térség adottságának kihasználását is jelentené egy kombinált szállítási, logisztikai szolgáltatóközpont létesítése. A fórumon hangsúlyozottan felvetődött az M5-ös autópálya Szeged- Kiskunfélegyháza közötti szakasza megépítésének gyorsítása, a 47-es út algyői hídtól Vásárhelyig tartó szakaszának négysávosra való bővítése, illetve a Vásárhelyt elkerülő déli szakasz. A számtalan, a megyét érintő kérdésre válaszolva többek között elmondta a miniszter, hogy rendkívül fontosnak tartja a megye infrastruktúrájának fejlesztését. Korábban már hatékony tárgyalások kezdődtek a megyében, elkészült a megyei területfejlesztési koncepció is, amelynek lényeges pontjairól és a fórumon elhangzott kérdésekről tárgyaltak a megye, a települések vezetőivel. Ocsovszky László (Fotó: Miskolczi Róbert) Ünnepelni és emlékezni készülünk, ünnepelni 1848. március 15-e napját, nemzeti ünnepünket, és emlékezni, tisztelegni azok előtt, akik a 48-as forradalomban a magyar nemzet felemelkedéséért, az utódok jobb és tisztességesebb életéért a szabadságért és az egyenlőségért emelték fel máig ható szavukat. A Krisztus utáni második évezred végén, a harmadik évezred hajnalán egy kínzott, nemzeti öntudatában megrendült, kultúrájában, egészségi állapotában, erkölcsi-etikai tartásában pusztuló magyar nemzet készült most nemzeti ünnepére. 1848 öröksége - amely nem kisajátítható, nem felparcellázható - a miénk, valamennyi magyaré, de a ma már természetesnek tűnő március tizenötödikei nemzeti ünnepnapunk (sokak által talán nem ismert módon) igen nehezen találta meg a törvény írott betűjét. Nem érdektelen a történeti visszatekintés: első emlékező törvényünk 1898. április hó 11-én lépett életbe, mely szerint: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén meg az ország történetében korszakot képező 1848. évi azon törvényhozási alkotásról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott, a földbirtok felszabadíttatott, a sajtószabadság, a jogegyenlőség, s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának félszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11. napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848. évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.” 1848. március 15-e: az öntudatra ébredt nemzeti eszme diadalútjának első látható állomása. A nemzeti tartalommal telített szabadságvágy lendítő ereje ezen a napon tört magának először utat alkotmányos fejlődésünk területére. Ezt a napot a közhangulat rég felékesítette már azokkal a nemzet lelkéből sarjadzott felemelő érzésekkel, amelyeknek tömegeket uraló hatalma egyedül képes ünnepet teremteni. Ily módon a nemzet egyetemes közérzéséből fakado ösztönzésnek, az évtizedeken keresztül állandóan és eleven erővel megnyilvánult sürgető nemzeti vágynak tett eleget 1927. december 28-án a kormány, midőn az alábbi javaslatát beterjesztette: „A magyar nemzet balsorsában, mély megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848-as esztendő március tizenötödikéjéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fennkölt eszméi mellett és szent lelkesedéseikkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek. E nap szellemében valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették.” A történelem egy nemzet élete. Minden fának, melynek koronáját, terebélyes ágait, termését csodáljuk, a föld alatti gyökerekben rejlik az élete. Minden fának akkora a gyökérzete, amekkora a felszín fölött látható lombkorona. Gyökérzet nélkül nincs fa. Elpusztul. Feltétlenül le kell szögezni azt a történelmileg cáfolhatatlan tényt, hogy a keresztény eszmerendszer bámulatra méltó világtörténelmi eredményeket hozott, és a magyarságot is rendkívül teljesítményre sarkallta. Az 1848-as 12 pont, amely szabadságot, jogegyenlőséget követelt, felismerte, hogy a demokrácia érték és etika nélkül nem létezhet és a jog és szabadság üres szólammá válik erkölcsi tartalom és gazdasági függetlenség nélkül. Az jog igazságkritériumának tartalmaznia kell az emberi kapcsolatok ősi tisztességrendszerét, feltételeznie kell a jót, mert jót feltételez a másikról, és mert felelősséget érez önmagáért, családjáért, településéért, hazájáért. Hiszem azt, hogy ez a nemzet, erőt merítve történelméből talpra áll, hiszem, hogy a nép felismerve saját javát méltó politikai elitet választ és a sok szomorúság után eljön az örvendezés ideje. Azé az örvendezésé, melynek rokona a vigasztalás, mindkettőnek együttes következménye pedig a szépség jelenléte és élvezni tudása, és megjelenik a békesség és belső harmónia a nemzeten, a családokon belül is, valamint polgártársaink tiszta szívvel vallhatják a 48. március 15-i 12 pont záró mondatát: „Végül: Egyenlőség, Szabadság, Testvériség” Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere 1 Ft/lap önköltség alatti A/4-A/3-as, ZOOM-os FÉNYMÁSOLÓK extra kiegészítőkkel ELADÓK, KIADÓK, MÁSOLÓGÉP-SZERVIZ! Telefon: 62/328-161 ff.. ................. Elveszett egy igazolványtárca, benne pótolhatatlan okmányokkal és ötezer forint készpénzzel. Jutalom ellenében kérem leadni: Ágai Gusztávné - Hódmezővásárhely, Nagy Imre u. 4. Telefon: 62/344-745 vagy 346-266 Citroen BX 16 TRS extrák kal (elektromos ablakeme lő, központi zár, digitális magnó, napfénytető) eladó. Érdeklődni: Csomorkányi u. 42.