AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 27. évfolyam (1985)
1985 / 3-4. sz. - KÖVÉR GYÖRGY: A kondratyev-ciklus története
A KONDRATYEV-CIKLUS TÖRTÉNETE 439 Az empirikus vizsgálatot ebben a tanulmányban nem koronázza elméleti szintézis. Kondratyev az orosz eredetiben „mindössze" négy „empirikus szabályszerűséget" állapított meg, amelyekről leszögezte, hogy nem jelentik oksági magyarázatát a hosszú ciklusoknak. Mivel ezek a „szabályszerűségek" az angol fordításban „általános javaslatokká" homályosultak, sorrendjüket az eredeti gondolatmenetbe visszahelyezve próbáljuk felidézni.201. A hosszú ciklusok emelkedő hullámának kezdete előtt vagy épp a kezdetekor jelentős változások mennek végbe a gazdasági életben (találmányok születése és alkalmazásuk, változások a termelési viszonyokban, a világgazdasági kapcsolatok kiszélesedése, a nemesfémek kitermelésének és a pénzforgalomnak a változásai). 2. A hosszú ciklusok emelkedő hullámainak időszakaiban sokkal gyakoribbak a nagy társadalmi megrázkódtatások és fordulatok (forradalmak, háborúk). 3. A hosszú ciklusok leszálló hullámai együtt járnak a mezőgazdaság tartós depressziójával. 4. Tugan-Baranovszkij és Spiethoff vizsgálatai alapján megállapítja, hogy a hosszú ciklusok hanyatló periódusában a 8—11 éves közepes ciklusok depressziós szakaszai hosszabbak és mélyebbek, míg a fellendülés rövid és gyenge. Ezek az „empirikus szabályszerűségek" — a leíró történeti anyaggal kiegészülve teljes összhangban voltak a vizsgálati módszerekkel. Ennél absztraktabb oksági magyarázatot a kutatási eredmények nem is nagyon bírtak el. Végkövetkeztetésként megállapítja, hogy bár csak a hosszú konjunktúrahullámok léte (48—60 év) tekinthető bizonyítottnak, „nagy valószínűséggel feltételezni lehet" ciklikus jellegűeket is. Fogalomhasználatában tehát a „hullám" és a „ciklus" hossza azonos. Amikor egy-egy ciklusban emelkedő és ereszkedő hullám váltja egymást, az is megfelel a diagramoknak, hiszen egy hullám hullámvölgytől hullámvölgyig tart.21 Nem tartja meggyőzőnek azokat a véleményeket, amelyek véletlen és külsődleges tényezők következményeinek tekintik a nagy hullámokat. Szerinte a technika fejlődése, a háborúk és forradalmak, az új területek bevonása a világgazdaságba, de még az aranytermelés hullámzásai sem szakíthatók ki a tőkés fejlődés folyamatából. 1926 februárjában a RAMON Közgazdasági Intézetében megvitatták a hosszú ciklusok problémáját. Kondratyev előadása, amely oroszul csak 1928-ban, más nyelveken pedig azóta sem jelent meg, a kérdés elméleti magyarázatára is kísérletet tett. Ugyancsak 1928-ban látott napvilágot az ipari és mezőgazdasági árak dinamikájáról írott utolsó tanulmánya, amelyben az elméleti magyarázatot szintén felidézte. Marshall, Marx, Wicksell, Kitchen és Tugan-Baranovszkij felé egyaránt visszanyúlnak a teória szellemi gyökerei.22 A kiindulópont természetesen a dinamikus equilibrium. Rövidebb és hoszszabb távú egyensúlytípusokat különböztet meg. Az első szinten a piaci kínálatot, a második, hosszabb periódusban az alaptőke állományát tekinti változatlannak. Ezen a ponton hivatkozik Marx válságelméletére, aki a 10 éves „középciklusok" anyagi alapját — Kondratyev szerint — az átlagban 10 évig szolgáló gépek (termelési eszközök) értékcsökkenésével, helyettesítésével és növekedésével magyarázta. Innen továbblépve állapítja meg végül: „a hosszú ciklusok anyagi bázisát az alapvető tőkejavak állományának, vagyis a termelési tényezőknek (nagy gyárak, jelentős vasutak, csatornák, a talajjavítás, szakem- 20 Uo. 47—59. o. 21 Uo. 59., ill. 45. o. 22 Ld. Kondratyev 1920—28., ill. 1928.