AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 2. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1953)

1953 / 1. sz. - PAP ENDRE: Heterózisos kukoricanemesítés

1* HETERÓZISOS KUKORICANEMESÍTÉS - nél viszont, pl. a gabonaféléknél is, a keresztezés nagy munkaigénye miatt ilyen méretű heterózisos kísérletezés alig képzelhető el. A másik ok az volt, hogy a kiválasztásos nemesítés kukoricánál, mint sok más növénynél is, holtpontra jutott. Nem vonható kétségbe, hogy a kiválasztá­sos kukoricanemesítés, különösen hazánkban, kiváló eredményeket ért el, de tapasztalatom szerint — mely úgy hiszem egyezik a többi kukoricanemesítőével — évtizedes múltú nemesített fajta termelőképességét már csak nagyon nehe­zen lehet fokozni. Az 1. sz. táblázaton megkíséreltem szemléltetően feltüntetni az életképes- I. táblázat Tényleges termőképesség, mint az életerő és az öröklődő termőképesség eredője a kukorica nemesítés fő módszereinél.­ség és öröklődő termőképesség kölcsönhatását a kukoricanemesítés főmódszerei­nél. Természetesen az öröklékenységet a micsurini biológia szellemében kell értelmeznünk, tehát ha bárhol szilárd öröklékenységről, termőképesség felső határáról beszélek, ezek nem tekinthetők mereveknek. Az agrobiológia módszerei megadják a lehetőséget arra, hogy az öröklékenységet, a felső határt a ma tárgyalt módszereken túlmenően is megváltoztathassuk. Ez a lehetőség azonban egyfor­mán áll fenn mind­ a három feltüntetett nemesítői módszernél és így relatív megítélésüket nem­ érinti. A táblázat felső kockáin a vonalak száma a populáció relatív gazdagságát, hossza az egyes fajtaelemek relatív öröklődő termőképességét tünteti fel, a Populáció Nemesített fajta Fai a keresztezés 1 Jó beltenyész­tett törzsek Hibrid 1 Fajtaelemek száma és öröklődő termők­épessége .»Hill Illllill 101 Hl Fajtaelemek száma és öröklődő termők­épessége 2 Átlagos öröklődő termőképesség 1 1 1 1 1 3 Életerő / 09 /7 0­ 3 /7 4 Tényleges termőképesség = öröklődő termőképesség X életerő I 1 =77 1=44 •=/7 1=7­ 7

Next