A Hét, 1970 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1970-10-23 / 1. szám
A Hét munkatársa zavarban van. Nehezen tudja eldönteni milyen minőségben forduljon önhöz, Elnök elvtárs. Kihez is forduljon, Miron Constantinescuhoz a történelemtudóshoz ? A Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiája elnökéhez? Avagy a szociológushoz? Engedje meg kérem, hogy ez alkalomma a szociológusra essék a nyomaték, a szociológiai fakultás tanszékvezető professzorára — Hogyan látja ön a szociológia és a társtudományok összefüggését ? — A történelemtudományok nyáron megtartott világkongresszusa munkálatai kapcsán merült fel bennem a kérdés a történelemtudományok és társadalomtudományok kapcsolatát illetően. Választ is adtam rá a Lupta de clasă ez évi 9. számában megjelent cikkemben. Válaszomban igyekeztem sokrétűen felölelni a történelemtudományok és társadalomtudományok közötti kapcsolatok összességét. A társadalomtudományok kutatási területe az emberi társadalom fejlődésének folyamata, noha a vizsgálódás tárgya azonos, a tárgyat vizsgáló tudományok mégis nagyon különbözőek : antropológia, etnológia, politikai földrajz, gazdaságtudományok, jogtudomány, szociológia, politikai tudományok, etika, történelemtudományok és egyebek. Miben különböznek egymástól ezek a tudományok? Távolról sem a tárgykörükben, hiszen tárgyuk azonos — az emberi társadalom, az emberek közötti viszonyok — hanem a probléma tárgyalásmódjában, látószögeik különbözőségében és a külön-külön rájuk jellemző, sajátos vonatkozásrendszerben, strukturális jegyekben, valamint céljaikban, illetve feladataikban. E koordináták egyenkénti rögzítése segítheti a szociológiát abban, hogy meghatározza tulajdon kutatási területét és sajátos kutatási módszereit s ezáltal elhatárolódjék a társadalomtudományok egyéb ágaitól. — Hogyan határozza meg ön, Elnök elvtárs a szociológiát ? — A szociológia — véleményünk szerint — az a tudomány, amely az emberek közötti társadalmi kapcsolatok összességét vizsgálja, e kapcsolatok fejlődését, a társadalmi tevékenységek és küzdelmek teljességét, az alakulóban lévő szociális formációkat és folyamatokat. E tudomány célja az, hogy feltárja a társadalmi felszín fényeinek mélyén megbúvó benső és lényeges összefüggéseket, a jelenségek közötti állandó és lényeges kapcsolatokat, melyek lehetővé teszik társadalmi törvényszerűségek és törvények felfedezését. A társadalom, illetve egy adott társadalmigazdasági alakulat törvényeinek a felfedezése nyomán hipotéziseket lehet kidolgozni, tehát a társadalmi fejlődés előrelátásának a szolgálatában álló premisszákat. Éppen ezért a szociológia korántsem csupán leíró és elemző, de mindenekfölött összegező, tervező és előrelátó tudomány. Társadalmi prevíziókat és prognózisokat dolgoz ki, ez egyik jellemző jegye ennek a tudománynak. — Miképpen kapcsolódik a szociológia a többi társadalomtudományokhoz ? — A szociológia nem valamiféle társadalomtudományi enciklopédia ; nincs olyan igénye, hogy maga alá rendelje a többi társadalomtudományokat. Csak közbevetően említem meg, hogy a közgazdaságtan a szociológiával legalábbis egyenlő jelentőségű tudomány. Voltaképpen az emberek közötti gazdasági kapcsolatok vizsgálata a kulcsa az emberek közötti minden rendű relációk tanulmányozásának. Éppen ezért a közgazdaságtan és a szociológia szétválaszthatatlan egységet alkot. A tudományos szociológia ugyanis elvileg és legfőképp a tudományos közgazdaságtanra épül. Enélkül nem létezhetne, mint ahogy a társadalmi viszonyok összessége sem fejlődhetne az alapját alkotó termelési viszonyok alakulása híján. A szociológia kapcsolata minden más társadalomtudománnyal szoros, anélkül azonban, hogy helyettesíthetné bármelyiket, s persze anélkül is, hogy elfogadná bármelyik részéről, hogy őt helyettesítse. Ezért utasítjuk vissza az egyes kutatók igyekezetét, akik megkísérlik a szociológia azonosítását a társadalomlélektannal, vagy az antropológiával. Az a kísérlet, hogy pszichológizáljuk a szociológiát, egyszóval, hogy gyökereivel felfelé, a levegőbe fordítsuk s nem miképp az természetes, a föld irányába, eleve kudarcra ítélt vállalkozás. A reális alapvetésnek és a konstruktív szemléletnek egyaránt híján való felfogás ez. Minden elismerésünk a tudományos megalapozottságú társadalomlélektané, de a szociológia helyettesítőjeként mégsem fogadhatjuk el. A szociológia — ahogyan arra már rámutattunk — olyan tudomány, amelynek saját tevékenységi területe, kutatási módszere, célja és arcéle van. — Mi a szociológiaés a többi társadalomtudományok összefüggése a történelmi materializmussal? — Egyetlen elméleti és módszertani felfogást ismerek, amely alkalmas arra, hogy mindennemű társadalomkutatás tudományosságát biztosítsa : a történelmi materialista koncepciót. A történelmi materializmus a dialektikus materializmussal egységet alkot : az egységes marxista filozófiát. Ilyenformán a történelmi materializmus a marxista filozófia lényeges alkotórésze. Marx és Engels ismételten rámutattak arra, hogy e felfogás vezérfonal jellegű. Útmutatásul szolgál a társadalom- és történelemtudományok mindenikében. Tarthatatlan az a kísérlet, amely azonosítaná a történelmi materialista szemléletet valamely társadalomtudománnyal például a történelemmel, esetleg az antropológiával, avagy a szociológiával. A történelmi materialista felfogás voltaképpen a társadalom általános fejlődésére érvényes filozófiai és módszertani koncepció. A különbségtétel filozófia és társadalomtudományok között feltétlenül szükséges. E különböző, noha szétválaszthatatlanul egymáshoz kapcsolódó tudományok öszszemosása nem válik a kutatások hasznára. Viszszaemlékszem azokra az időkre, amikor majd két évtizeden át a szociológiai kutatást és oktatást megakadályozták s éppen annak okából, hogy a filozófia és a szaktudományok közötti effajta különbségtétel iránt nem tanúsítottak megértést. Az RKP Központi Bizottságának 1965 decemberi plenárisa távolította el nálunk végül is a gátló sorompókat ; itt, Nicolae Ceauşescu elvtárs jelentése nyomán új távlatok, új lehetőségek nyíltak e tudományág előtt. Mind a szociológiai oktatás, mind pedig a kutatás nagy lendületet nyer azóta. Első mérlegünk : a nemrégiben Várnában megtartott szociológiai világkongresszus. Meg kell jegyeznem, hogy a várnai kongresszuson a román szociológusok száznál több könyvet és dolgozatot mutattak fel, valamennyi az utóbbi öt esztendő termése. Ezek közül tizenöt éppen e kongresszusra készült. Megemlítek közülük néhányat : Procesul de urbanizare în România — zona Slatina-Olt (Az urbanizálódás folyamata Romániában — Szlatina- Olt vidéke), Procesul de urbanizare in Romania — zona Braşov (Az urbanizálódás folyamata Romániában — Brassó vidéke), Metode şi tehnici ale sociologiei (A szociológia módszerei és eljárásai), Factori sociali ai productivităţii muncii (A munka termelékenységének társadalmi tényezői), Tineretul rural 1968 (A falusi fiatalság 1968-ban), Problems of History and of Social Theory (Történelem- és társadalomtudományi problémák) stb. E könyveken és dolgozatokon túlmenően hetvennél több közlést tartottak Várnában a romániai román, magyar és német szociológusok. — Minek köszönhető Elnök elvtárs véleménye szerint az az örvendetes jelenség, hogy napjainkban olyan nagy becse van Nyugaton a marxista szociológiának? — Mindenekelőtt annak a valóban nagyon örvendetes ténynek, hogy napjainkban Keleten, tehát a szocialista országokban a marxista szociológiát olyan nagyra becsülik. A szociológia terén a szocialista országokban végbemenő gyors fejlődésnek vagyunk tanúi, elsősorban a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaságot, Lengyelországot, a Szovjetuniót és Romániát emelném ki e tekintetben. Hazánkban legfőképpen a terepen végzett kutatás fejlődik, e munkálatokban a bukaresti, kolozsvári, iaşi-i, temesvári egyetemeken, valamint a bókai Pedagógiai Főiskolán tanuló fiatalok vesznek részt professzoraik irányításával. Napjainkban Nyugaton számos szociológiai iskola jött létre (strukturalista-, funkcionalista-, empirista-, pszichológiai iskola), amelyek mind a polgári szociológia különböző változatai. Szakadatlanul növekvő tekintéllyel kerekedik tölbük a marxista szociológia, amelynek gyors felfelé ívelése több, mint örvendetes. Minél inkább megszabadul a marxista szociológia bizonyos dogmatikus és sablonizáló beütésektől, melyek még akadályozzák fejlődésében, annál alaposabban és pontosabban teljesítheti sajátos feladatait. A marxizmus-leninizmus alapelveire épülő tudományos szociológia feladata, hogy tágabb összefüggések közé helyezze mindazokat az új problémákat, módszereket és eljárásokat, amelyeket a világszerte fellendülő kutatások feltárnak és eredményeznek. Nyugaton a marxista szociológia tekintélye egyaránt tulajdonítható objektív okoknak, valamint szellemi, lélektani és erkölcsi tényezőknek ; az objektív okok maguk a kapitalista országokban létrejött társadalmi jelenségek, melyek elméleti, majd gyakorlati megoldást sürgető problémák sokaságát vetik fel ; a szubjektív, lélektani és erkölcsi tényezők viszont a kapitalista országok tömegeinek abból a nyomatékos kívánságából fakadnak, hogy választ kapjanak az őket foglalkoztató kérdésekre. — Hogyan látja a szociológia társadalmi funkcióit és szerepét ? — A szociológia társadalmi feladatai közül véleményem szerint a legfontosabb a kritikai, amelynek értékelnie kell a társadalmi valóság adatait : e kritikai értékelésnek fel kell tárnia azokat a problémákat, amelyek zavarólag hatnak a valóságra és amelyeket a vezetés tényezőinek meg kell oldaniuk. Hasonlóképpen fontos a szociológia két másik funkciója : a társadalmi önelemző és önkritikái, valamint az alkalmazó funkciója, amely lehetővé teszi a tervezett megoldások értékesítését. A szociológia igen jelentős szerepe véleményem szerint a prognózis és a megoldási módozatok kidolgozása, a különböző társadalmi problémák elrendezése érdekében. A kérdések megoldása nem a szociológia feladata. Ez a politikai tényezőkre hárul, a szocialista országokban a párt- és államvezetésre. A szociológia szerepe az, hogy feltárja és tanulmányozza a társadalmi problémákat, hogy kidolgozza a fejlődés alternatíváit, hogy felvázolja a megoldás irányát és hogy a vezető szervek kérésére kidolgozza a problémák megoldásának gyakorlati módozatait. FÖLDES LÁSZLÓ Beszélgetés MIRON CONSTANTINESCU egyetemi tanárral, a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának elnökével A SZOCIOLÓGIA HELYÉRŐL ÉS FELADATAIRÓL • A SZOCIOLÓGIA NEM HELYETTESÍTHET MÁS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKAT, DE NEM IS FOGADHATJA EL, HOGY BÁRMELYIK HELYETTESÍTSE • MINÉL INKÁBB MEGSZABADUL A MARXISTA SZOCIOLÓGIA BIZONYOS DOGMATIKUS ÉS SABLONIZÁLÓ BEÜTÉSEKTŐL... ANNÁL ALAPOSABBAN ÉS PONTOSABBAN TELJESÍTHETI SAJÁTOS FELADATAIT . A SZOCIOLÓGIA TÁRSADALMI FELADATAI KÖZÜL, VÉLEMÉNYEM SZERINT, A LEGFONTOSABB A KRITIKAI... ÚGY VÉLEM, HOGY IGEN JELENTŐS SZEREPE A PROGNÓZIS ÉS A MEGOLDÁSI MÓDOZATOK KIDOLGOZÁSA A HÉT, 1970. OKTÓBER 23. A HÉT INTERJÚJA