A Hon, 1864. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-14 / 10. szám
10-ik sz. Csütörtök, január 14. Kiadóhivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizető hídij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra . . ......................1 frt 75 kr. 3 hónapra . . ..........................5 frt 25 — 6 hónapra..........................................10 ívtől — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik lg, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beiktatási dij: 7 hasábos petitsor................................1 fi kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Gyorsvonatok: Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd érk.7.49. este 8.47. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est, Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temes.érk. 4.46. reg. 10.18. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziás ind. ”— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesvr 10.32 este. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 6 óra 30 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 10 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásza 8 ó. 31 p. r. óérv. ind. 8.43 r. — iPragerk. ind. 9.30 d. e. 10.55 e N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est.jN.Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 "r. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 régiFehérv. érk. 5.59 „ —■ Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof Hd.5.54 d. u. 5.39 r.Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. érk.8.45 est. 8.34 „ [Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrückről, Zágrábba és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6 lóest. Buda Ind. 6.30 r. 5.15 d. u Steínbrück ind. 4,2; d. u. érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ 5.56 d. u. 6.26 r 6.45 est. 6.45 7.46 „ 7.48 3.12 é. 3.12 d. u. Szered ind. 5.30 r. 210 d.u N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r 8 d. u.5 d u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30e. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása. Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze Január 12-én. Gabona-árak ö 251 vasúti— Pestről Bécsbe és vissza. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este Korn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. eKedésels. menetek — járása. Pesten Alsó austriai mérő Leg-Közép Legc 5S3 szerint. Súly, font szerint alant magasba uf H ár oszt.ért. Busa bánsági .... 86.87.88— — — ró fi „ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.55 •3 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.25 5.40 5.45„ bácskai .... 8586 5.10 5.20— • rH Rozs.......................... 77.79.80 3.45 3.50 3.55 CSI Árpa sörnek való . . . 68.69.12 2.90 3.00 3.20 CGI takarmánynak 65.67.69 2.70 2.75 2.80 05 Zab............................... 42.44 2.25 2.30— <U Kukoricza................. 80.82.85 3.60 3.65 3.70 Bab................................— 5.10 5.20 5.30 Köles..........................— 3.50 3.60 3.70 <0 Repcze ............................................— 6.25 6.50 00 ü Hely | N*P búza| rozs | árpa | zab |kukor. árak osztrák értékben. N.-Várad . • . . . Jan 6.4.»0.4.908.40; —5 2.05)2.103 25*3.30 Márm, Sziget. . . . Jan. 83.40;3602.00;2.202.00*2.201.50;1.602.20*2.80 Pozsony , • . Jan 84.50;5.158.10-3.422.70*3002.30*2.654.00* — Gyöngyös. . . Jan. 84.50;4.708.80 —3.40* —2.40* — Debreczen. . . . Jan. 94.00;4.903.85;8.402.80*3001.90*2.003.15*3.20 L.Sz.Miklós • • • Jan. 5-» 3-20; —300; —1-00; —1 Brassó ..... Jan-8-S*6;4.502-S8;2-402-10*2-311.41)1-502-40* — N.-Sz.-Miklós. . • . Jan-9-4-50; —5 3.00* —2.60 —4-00; — Szeged ................ Jan-9.5-10)5.S08.708-808,10*3.20 . 2-70)2.803,70 4 00 Pest ind. 9.55 d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délbe 11.48 é. É.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk^JSS. este 6— reg. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 d. e. Csaba „ 1.22 d. u. Arad érkez. 3.3 dél u d. u. Arad indul 1.41 Csaba „ 2.14 „ Czegléd érkez.5.56 „ Czeglédről Püspökladányra és vissza. P.Ladány ind. •— 1.45 d. u. Szolnok „ — 4.44 d. u. Czegléd érkez. — 5.41 d. u. Czegléd indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkéz. 1.26 d. ei Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.40 e. M. Várad indul —10.6. d. e N. Várad érkéz. 4.40 e. jP. Ladány érkéz. — 12.48 dél Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5.—• reg. Miskolcz „ — 6.52 „ Tokaj „ — 9.35 d. e. Nyiregyh. „ —10.33 „ Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány érkez. — 1.45 „ P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkez. 3— 5.25 „ 7.15 e. 9.56 «. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.__________________________________ SS: Sdi7-20 _e Szőny „ 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u Gratz 8.2» 2.15 8.8 „ 9.50 3.6 d. u. 6.— Sziszek érkéz. 7.45 „ Budiról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza 5.20 este Bécs , ind. 7.45 r. Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 Győr „ 11.88 „ 9.5 Szőny „ 12.57 dél. — Fob 4.15 dél. Sz.-Feh. ind 5 59 ^ 710i Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Államadósság: 5%-es nem. köles. ,50/"-es Metalliques1 47»Voes fiu ’ 7 •> Comp rentpapir 15 Jan. 2. 1839. évi teljes „ Sept. 1. ,, „ ötödr.»> r> 1854. ,, teljes ,, Jan. 2. 1860. „ „ „ Aug. 1. „ „ ötödr. ”, » 11 Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza, Pragerh. ind. 925 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt Nabresina „ Velencze „ Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück„ 11.- d. e. 11. é, Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2.d. 1Bécs indul 7— 5.25 „ Bujhek 7.25 „ 3.23 „B -Ujhelyi. 9.10d.c. 7.35 „ Bee* erk. 9.20 „ 5.24 , |Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1 Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„ 841„ 13.41 d. 6.57 N.Sz.„ 10 3^ „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é 11.36 d. e.-----9 51 e. Az ausztriai bank záloglevelei. 10 bóra szóló 100 frt< sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frt< horvát „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Jan. Eszterházy hg „ Dec. 1 Salm ., Jan. 1 Pálffy 40 Sept. 15. Clary 40 Nov. St. Genois „ Pebr. Budai „ Dec. Windischgrätz 20 Dec. Waldstein ,, Jul. Keglevich 10 Máj. AdottTartott ár ár 79.90 80 00 C 72.70 72.90 Á 64.25 64.50 1 18.75 19 00 .142.00142.50 137.50138.00 , . 90.25 90.50í . 93.00 93.10 * 95 00 95.10j s 102.25102.50' 90.25 90.50] 72.00 72.50 99.50100.-88.75 89.— r s 75.25 75.75 74.75 75.25 72.00 72.50 . 137.00137.25 j . 90.75 91.25 ; . 112.00114.0 . 94.00 94.50 . 35.00 35.50 . 34.00 34.50 1 . 32.50 33.001 . 34.00 34.25 1 . 30.25 30.751 . 19.50 20.00 ( . 20.75 21.00 16.50 16.751 Elsőbbségi kötvények, fcr. Lloyd lovaspálya 275 frank fb.velenczei 105 ftos Részvények, ilintézet 200 frtos krészvény — — .ustr.esc. bank 500 „ vd 525 „ Északi vasútllam „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). ”195. 105. Pénznemek 3”/0 4% Adott ár 88.50 120.00 122.00 180.10 791.00 667.00 230.00 428.00 392.00 167.80 190.00 247.00 138.25 147.00 102.25 102.25 90.25 119.65 47.30 16.40 5.74 5.72 9.61 9.85 1 s. 7, 119.25 Tartott ár 89.00 120.50 122.50 180.20 792.00 669.00 232.00 429.00 394.00 168.00 190.50 248.00 138.75 102.25 102.50 90.35 119 70 47.35 16.45 5.75 5.74 9.63 9.90 1.« 119.75 A magyar értékpapírok árfolyama. A befize-Utolsó jövedel-Értékállás. tett ossz. mi összeg. Adott ár Tartott frt frt kr — — — 5/276-os magyar záloglevél . . . 88.75 89 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . 99.50 100 500 50 50 Pesti keresk. bank részvény 645 660 60 100— „ takarékpénztár ,, 1050 1100 — 25— budai „ „ 410 420 40— — ó-budai „ „ 100 120 525 32 12 V, Pestbudai lánczbid „ 392 396 1055 80 „ alagút „ 70 73 500 116— Pesti hengermalom „ 1075 1125 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 330 350 300 38— Magy. biztositó társaság „ 460 470 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 265 280 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 130 140 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1180 1250 Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái s eredményei. Vili. Helyes irányok és arányok. Egy nagy tömkeleg a társasélet, melyben biztos vezérelvek nélkül lát munkához kiki körülményei, hivatása, önerőérzete szerint választ pályát, melyen a jövőt alig sejtve tapogatózva, botorkálva s tévelyegve haladás mégis mindig aránylagos eredményt s dijt követel fáradalmaihoz, tevékenységéhez, holott ilyest csupán az anyagilag vagy szellemileg termelő s értékesbitő pályákon lehet méltán követelni. — Számtalan oly pályák vannak, melyeken a tevékenység eredmény nélkül enyészik el és már a kicserélésnél, kereskedelemnél is igen kétes a tevékenység arányos eredménye, mert ez az emberi szükségérzettől vagy szeszélytől függ, mely nem egyszer megvonja méltánylatát azoktól, kik létszükségeit elégítették ki, míg pazaron elhalmozza jutalmakkal azokat, kik szeszélyeinek hízelegtek. Tömérdek testi s lelki erő semmisül meg a kellő „biztos vezérelvek“ hiánya miatt, melyeket egykor a közgazdászat adataiban feltalálhatunk, és oly aránytalanságok állnak be a tevékenység pályáin, miszerint túltemetnek a legkevésbbé szükségesek, míg üresen maradnak a legszükségesebbek; igy százezrek sőt milliók tolakodva a nemtermelő s nemértékesbitő pályákra, nem győzik igényeiket kellően kielégitni, annyival inkább, mert maguk a termelő és értékesbitő pályák bajnokai is sok olyast termelnek s dolgoznak fel, mi nem épen szükséges a közjóléthez. A közszellemi s anyagi vagyonosság kifejtéséhez tehát nem elég az,hogy tevékenyek legyünk,hanem szükséges, hogy kellő irányt s arányt öltsön tevékenységünk, bár még a tevékenység terén sem vagyunk ott, hol az századunk korszellemének és saját igényeinknek kellőleg megfelelhetne. Ha ugyanis a világ jelentékenyebb népeinek mozgalmaira bár csak egy futó pillanatot vetünk, látni fogjuk,miszerint bár Ázsia túlsó partjain, határain, (Chinában, Japánban) a termeléshez kellő tevékenység kielégítő és jelentékenyebb eredményeket mutathat fel mint Európában — de az értékesbités, a termények felhasználása oly tévirányos mind a szellemi mind az anyagi téren, hogy ama vidékek 400 millió népe jelentékeny szerepet nem képes játszani e földön, már csupán azért is, mert ott az értelem főtevékenysége leginkább a helyes olvasásra, a vallás és erkölcsi kérdések feszegetésére , illemszabályokra stb. szorítkozik, melyet épen nem nevezhetünk „termelő vagy értékesbitő“ tevékenységnek — míg Ázsia legtöbb népeinél mind a szellemi, mind az anyagi tevékenység s igy a műveltség is majdnem lehető legalsóbb fokon áll. Ázsia közepétől Nyugateurópa véghatáráig a tevékenység már mindinkább fokozódik, s Angliában már, fogalmaink szerint tetőpontot ért — de — csupán a mi fogalmaink szerint, mert még sokkal magasb fokon van ez Északamerika és Ausztrália partjain. Innen van, hogy míg hazánkban már az izraeliták tevékenységét is sokalva nem mindig kedvező színben tüntetjük elő, leginkább azért, mert ez kiválólag csak a kereskedésre (s nem egyszersmind a termelésre és értékesítésre is) szorítkozik, sőt többnyire meddő önzéssel gyanúsítjuk, addig az „életrevalóbb“ népek oly óriási tevékenységet fejtenek ki, hogy bátran el lehet mondani : izraelitáink még csak félig angolok; az angolok csak félig északamerikaiak; ezek csak félig ausztráliaiak. Igenis , mert mindezen nyugtalan és tevékeny népek csak akkor látnak igazán munkához, csak akkor küzdenek és tűrnek annyit mennyit, tapasztalt egyének állítása szerint, a mi piros posgás és erős, de jó éléshez és rendes munkához szokott magyar népünk kiállani képes nem volna, midőn ezen uj világrész partjaira költözködnek, hogy azt a távol ivadékok számára kényelmessé tegyék. Mi a kellő irányt s arányt illeti : nem terjeszkedünk itt ki az emberi értelem azon foglalkozásaira, melyekre elmondhatnék : „nincs szükség“; nem akarjuk a fényűzés minden ágazatát kárhoztatni, mert hisz ennek kielégítése bár valódi téviránya a tevékenységnek, de mégis „keresetforrás“ a vagyontalanokra nézve azoktól, kiknek feleslegeik vannak, és csak annyiban veszélyes a társadalomra, amennyiben a fényleni vágyás szenvedélye azokat is meglepi, azokra is elragad, kiknek feleslegeik nincsenek ; nem akarjuk vádolni Nyugateurópa népeit; mennyivel több értelmet és szorgalmat fektettek az ipar és kereskedelem, mint a mezei gazdászat emelésébe; mennyire megvonták a gazdászati termények méltó díjazását, kellő segélyforrását az által, hogy ennek termékei soha lépést nem tarthattak a napfényre jövő ezüst és arany halmazokkal, bankjegyekkel, sőt azon iparczikkekkel sem, melyek termelése naponta könnyebb, kevésb erőt s befektetést kíván, mig a mezei gazdászat naponta több tőkét értelmet és tevékenységet igényel; nem akarjuk határozottan állítani, hogy Nyugateurópa népei a mezei gazdászat korszerű előléptetései által saját hónuk földjén bőven feltalálhatták volna mindazon tápczikkeket, melyekért most 3—4 ezer hajót küldöznek évenkint New York, Riga, Odessa, Egyiptom stb. kikötőibe; nem akarjuk elősorolni azon gazdasági, bánya és ipartermények nemeit, melyek idestova hurczolása fő sulyt képez a „nemzetközi“ kereskedelemben s tanúskodik arról, hogy ez sok millió mázsa terhet hord azon országokba, melyekben csupán a kellő tevékenység hiányzik, hogy ez a föld gyomrából vagy termőrétegeiből kiaknáztassék, sőt néhol ki is van aknázva, csak nincs feldolgozva. (Anglia p. o. Indiából évenkint majdnem egy millió csomag gyapotot hoz be, de 3 — 4- szerte annyi gyapotszövetet visz vissza — pedig ezen csere végett több utat tesz, mint a földgömb kövülete.) Legyen elég csupán az osztrák birodalom népeinek tevékenységére egy futó pillanatot vetnünk, hogy lássuk, minő távol vagyunk attól, hogy a kellő irányokat s arányokat eltaláltuk volna. Itt a tevékenység jelentékenyebb eredményei az ipar terén következendők :műipar és építészet 270, mesterséges italok s tápczikkek 225 , len és kenderipar 150, gyapjúipar 130, bunda , bőripar 100, gyapotipar 100, vasnemüek 70, szövés, festés 50, papiripar 40, fanemüek, fonatok 40, gépek 36, vegyes ércz-ipar 30, vegyészi szerek 25, selyemipar 25, szállítási eszközök 20, agyagedények 20 millió forint értékig. Az osztrák birodalom nagy része sokkal zordabb éghajlatú lévén, mint Nyugateurópa országai, természetesnek látjuk, hogy az építészet s az ehhez tartozó műipar irányán a birodalom népei oly tevékenységet fejtenek ki, minőt csupán Francziaország népei mutathatnak föl, kik kivált fővárosuk díszítése végett évenkint 20 millió írttal több eredményt vívnak ki. Nem találjuk azonban természetesnek a tevékenység másodrendű irányát: a mesterséges italok gyártását, ha hazánk 24 millió adónyi bortermelési ügyét figyelembe vesszük, épen azért, mert az óriási mérvben fizetik. Kétszázötven ezer ember foglalkozik költséges eszközök s épületek mellett a szeszégetéssel és sörgyártással hazánk végvidékein és a szomszéd országokban, hol a természet megtagadta a bormivelés kellő eredményeit, mig mi távol országokban s világrészekben keresünk piaczot ezen természetesebb s így a mesterséges italoknál czélszerübb italok számára. És pedig : szomszédainknál viszont annyira kifejlődött az iparüzlet, miszerint épen a mesterséges itallal élő népeknek, nem kevesebb gondot okoz ama létkérdés: hol találjanak biztos piaczokat gyártmányaik számára? Csehországban, majdnem 5 millió nép számára a mostoha föld csupán hatvanezer akó bort adván, természetesnek találnék, hogy a csehek évenkint 4 — 5 millió akó sert gyártsanak és fogyasszanak, ha szükségletüket hazánk bortermő vidékei bőven és olcsón nem fedezhetnék; ha ők évenkint 200— 240 millió frtnyi iparczikkeket nem állítanának ki ; ha az általuk készített gépekre, szövetanyagokra, s gazdasági eszközökre elsőrendű szükségünk nem volna. De ezen esetekben azon nagy tevékenységet, melyet az ottani iparosok és sörgyártók és a mi szőlőgazdáink kifejtenek, csak sajnálnunk lehet annyival inkább, mert ott a mesterséges italok által nagy mennyiségű gabona használtatk el, mely pedig szintén nem a felesleg termés következménye , mert Csehország piaczán a gabonaneműek rendesen igen drágák. Igen csekély mérvűnek találjuk a gépek és eszközök iparágainak eredményeit, melyek termékeire mezei gazdának és iparosnak egyaránt szüksége van, s melyekből nagy mennyiség hozatik hazánkba is külföldről. Nem találtuk el az igényeinknek megfelelő arányokat, sem a termelés, sem az értékesítés terén ; így sok oly költséget és munkát adunk a kereskedelemnek, mely nagyrészt elmaradhatott volna. Jelentékeny erőket vesz ugyanis e téren igénybe azon gazdasági termények behozatala, melyeket a birodalom területén bőven kiállíthatunk, sőt melyek viszont néha legjelentékenyebb kiviteli czikkeink. Az 1858 és 59. évek adatai szerint p. o. behozatott 7—8 százezer db szarvasmarha (ki csak 4,000,000 vitetett); behozatott évenkint 2 millió m. gabona; 4—5 százezer mázsa olaj ; 100—120 ezer mázsa bőr és bunda; 200—600 ezer mázsa kerti növény ; 5 — 9 millió köbláb tűzifa, és majd ugyanannyi értékesb fa a kézműipar számára stb. stb, holott ezen terményekben soha sem kellene szükséget látnunk; és oda kellene működnünk, hogy a szövetségben, sőt közös háztartásban élő népek könnyebben s jutányosabban szerezhessék be ezen elsőrendű anyagokat egymástól, mint idegenektől. A kereskedelem puhatolja s mutatja ki, hol, mire és mennyire van szükség? hol, mi és mennyi nélkülözhető? Ez vezényli és jutalmazza a termelők tevékenységét. És igen sajnos, csupán térfogalmak vagy a közlekedés akadályai miatt, távol vidéken keresnek piaczot a szomszédos népek azon czikkekre, melyeket egymással előnyösen kicserélhettek volna , vagy ép oly pályákra irányítják tevékenységüket, melyek kellő jutalmat nem áraszthatnak sem az egyesekre, sem a nemzetekre, mert itt az erőkímélés is nagy nyeremény. Kubinyi Lajos: Post, jan. 13. A hideg mindinkább fokozódik, ma reggel — 12 fokot mutatott a hőmérő. Nappal derült volt ugyan az ég, de szintén igen hideg volt. A Duna vízállása 540 fölött. Gabonapiaczunk irányzata különösen búza és rozsra nézve igen szilárd maradt; az előbbi termény több ezer mérőnyi mennyiségben kelt el a bejegyzettük árakon. 1500 m. február havában átadandó bácskai búza 5.35 krjával adatott el szerződésileg. A rozs ára 5 krral emelkedett. 2000 m. 3.55 kr, kisebb részlet pedig 3.57Va krjával vásároltatott meg. Árpára nézve több figyelem mutatkozott; azak csak kisebb részletekben forgalmaztatok. A kukoricza üzlete igen nyugodt; a bejegyzettek árakon könnyen kapható. Távirat. Távirati tudósitás a bécsi börzéről: jan. 13. — 5% metalliques 73. —. Nemzeti kölcsön 80.35. 1860-as sorsjegyek 93.55 Bankrészvény 795. — Hitelintéz. részv. 181.—. Ezüst 119.—. Londoni vált. 119.—. Arany 5.71. Második évfolyam* 1864. Vidéki tudósítások (B—sz.) Mohács, jan. 7. Az alvidéki galnaüzlet azon rendes menetét, miszerint mindég csak felülről kap irányt, nyer lendületet vagy pangást annyira, hogy a mi piaczaink nem csak a megfelelő czikk árára, hanem annak kelendősége, vagy végképeni mellőztetésére nézve csupán viszhangját képezik a fent uralkodó sokszor természetes, de igen gyakran mesterségesen előidézett pillanatnyi hangulatnak, — a lefolyt rendkívüli esztendő egészen megsemmisítette. — És valamint a pesti piacz az idén a bécsi hetipiacz hatalmas fenhatósága alól kibontakozván*) attól egészen eltérő, sőt sokszor (mint a lefolyt héten is) avval ellenkező irányt követ, és úgy viszont mi sem törődünk az alsó piaczokon avval, hogy vájjon mi a czikkeknek most Pesten a pillanatnyi ára, szökőbe vagy csökkenőbe van e az ottan, hanem a szükséges kereslethez mérve szabjuk egész önállólag árainkat. — így történik most jelesen a kukoriczával. Míg ezen czikk ára Pesten már két hét óta inkább lanyhulásnak indul, itt nálunk mindinkább felszökik, és bánsági s bácskai vevők által egyre összevásároltatik 3.25—3.30; rozs és kétszer buza szintén nagy kapósságnak örvend; az elsőt 3.50, az utolsót pedig 3.70 kron szívesen veszik a jelenlévő bánsági vevők.— Az ide való búza, mely 83-84 font körül nyom, 4.10 kr kel, 85 fnt mennyiséget mérve egy mérőbe. — A vetések az uj év óta nyert gyönyörű sürü hólepel alatt a legszebb reményre jogosutnak; ma ismét sürü hó esik. (K.) Mármaros Szigeth, jan. 9. Nálunk fagyos metsző hideg napok járnak; a vetések állapota ez időben kedvezőnek látszik. Gabonapiaczunkra igen csekélyszerü szállítmányok érkeznek ugyan, mindazonáltal az üzlet nagyobb lendületet nem nyert és az árak is meglehetősen változatlanok. Búza 82—85 fontos 3.40—3.60, rozs 75—78 fnts 2.00—2.20, árpa 70—73 fnts 2.00—2.20, zab 46—49 fnts 1.50— 1.60, kukoricza 80—82 fnts 2.20—2.30 kr. — Marhavásárunkon következők a folyó árak : Az ökör párja 120—210 frt, tehén 60—90, borjú 8—12 frt. A disznó darabja 20—30 frt. Szalonna 28—32 frt, zsir 50—55 frt; ökörbőr 28—38 frt, tehénbőr 24—30, tinóbőr 10—16; borjú bőr 2.60—4.40 kr. (M.) Zenta jan. 10. Időjárásunk keményen hideg; a Tisza befagyván, már terhelt szekerek mennek rajta keresztül. Vetéseinket meglehetősen vastag hólepel borítja. Gabonaüzletünket illetőleg csak annyit mondhatok, hogy a pénz szűke nagyon megérzik rajta, mert főképen ezen okból oly nagy a lanyhaság. Búza 4.60, kétszeres 4.10, árpa 3.10, zab 2.30, kukoricza 3.80 kr. *) Még nem egészen, mert a Bécsben eladatott búza az idén is nagy részben honunkból származik.