A Hon, 1864. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)
1864-08-02 / 175. szám
115-ik sz. Kedd, augustus 2 Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra................................1 írt 75 kr. 3 hónapra.................................... 5 frt 25 — 6 hónapra....................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik s, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! X * NAPILAP. Második évfolyam: 18' Beiktatási díj: 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett, kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. „B ÓN“ augustus—septemberi 2 hóra 3 frt 50 Arral, augustus—octoberi *]4 évre 5 frt 25 Árral, augustus—decemberi 5 hóra S frt 75 Arra! A „HONI“ kiadóhivatala. Nyílt levél Ivánka Imre úrhoz. Midőn a heves megyei gazdasági egyesület a Langrand Dumonceau-féle egyesült bankok £ "z üzleti társulatoknak Magyarországon való műkíse iránti nézetét és azzal méltó neheztelését végzi?1' leg kimondotta, bizonyosan jól és alaposan volt értesülve mindazokról, mikről ily esetben értesülve lenni kell. Ivánka Imre ur „Cicero pro domo“ czimű czikkében az ellenkezőt állítja, s arról egyáltalán fogva nem tehetünk, hogy ő, Ivánka úr, másként van meggyőződve. Mi azon üzleteket oly károsoknak tartjuk, hogy a dolognak különben lehető jó oldala nemcsak hogy teljesen paralisálva van, hanem tagadhatatlan káros következése lehet, melytől óvni kívántuk azokat, kik a számításban nem oly jártasok, kiket az annuitások nem ismert s első tekintettre valóban csábitó uj módja elragad s vesélybe taszíthat. Ivánka Imre úrhoz részünkről csak egy szavunk van, s ez az irodalom terén megszokott udvarias, ildomos komoly hangnak jövendőre való tiszteletteljes ajánlása, s ezt is nem annyira magunk érdekében tesszük, mint az övében, mert azt hisszük, hogy magas paripáról lefelé élczelő modorral ellenfelét nem győzi le, mig az olvasóra, kire hatni óhajt — szerény véleményünk szerint — nem úgy hat, miképen óhajtaná. Visontai igen szívesen elfogad Ivánka Imrétől — mint tapasztalt nemzetgazdásztól ■— kit mindig tisztelt és szeretett s most is szeret, tanácsot, tanítást, útbaigazítást, de a heves megyei gazdasági egyesület mégis csak testület és pedig a hazában jó hírnévvel bíró testület, mely Ivánka urnak leczkéző szavait aligha tartja illetékesnek. Visontai nem is felelne ezúttal többet, azt sem mondaná amit már elmondott, hogy a banktól venni kész romlás, mert iszonyú drágába kerül és annyira le van kötve a vevő. De hiszen ezt Ivánka úr nem tagadja, csak azt állítja, hogy még így is áldás a bank ! Íme két különböző álláspont: Ivánka úr üdvösnek s jónak tartja ugyanazt, mit mi ellenkezőleg károsnak és veszedelmesnek tartunk; igy tehát nem igen van mit felelnünk, és ezekkel élni pedig nem kivánunk. Azonban egy kitűnő hazánkfiától, ki felszólalásulkat teljes mértékben osztja, — vettünk levelet, mely indignatióval teljes hangon interpellált az iránt, hogy hát a heves megyei gazdasági egyesület Ivánka úrnak nem felel ? Levelében közli mindazokat, miket ő e végre elmondandóknak vél, — ezen levelet ezen kitűnő hazánkfia iránti tiszteletből közleni kötelességünknek tartottuk. Visontai. vén 250% nyert ezen operatioval Tőle tudjuk, hogy e három bank, valamint a banque de crédit foncier industriel egyes kerekek az egész műben, és hogy a banque de crédit foncier internationalban egyesülnek és igy az öt bank egy czélra dolgozik, egy egészet tesznek; tőle tudja végre, hogy a banque hypothecate belge részvényesei, miután 74% osztalékját és 250% egyesülési nyereményét zsebre rakta, a crédit foncier internationallal való fusioja után még legalább 20—40% évi osztalékra tarthat számot, és hogy ezt mind, — mint Langrand-Du*monceau mondja — a magyar paraszt megfizeti. Ha a választmány fogalma téved, ha számítása alaptalan, — mert abban Ivánka ur szerint nem igen erős, — ha végre tudomása felületes, azt neki ne vegye Ivánka ur rész névén ; ő főnökének Langrand-Dumonceau urnak „notions practiques sur les opérations de la société de crédit foncier international et de la banque de crédit foncier industriel“ czimü hirdetményéből merítette azon tudomást, hogy mindezen bankbéli operatiok a magyar földmivelő nép verítékére vannak kiszámítva. Ha Ivánka ur főnökének hirdetményeit nem ismerné, szolgálhat vele a választmány, mert jobb véleménnyel van felőle, mint minővel Ivánka úr látszik birni a választmány számadási ismeretei és hivatása felől .S mert a választmány erősen hiszi, hogy Langrand-Dumonteau a maga tanácsosának tanácsát nem kérte akkor, mikor hirdetményét száz meg százezer példányokban közrebocsátotta és benne a világnak bölcsen felfedezte a politicai és socialis jóllétnek milyen fokára emelkedett a magyar alsó néposztály a Bachféle democratiai intézmények áldásos védelme és különösen az octroyált szabad földbirtokok következtében, mert hisszük, hogy Ivánka úr megmondta volna főnökének, hogy a nagy gazdasági reformok nem Bécsben és nem Bachbureauiban hanem a magyar megyékben és országgyűlésen születtek, és hogy az úrbéri földek felszabadítása egyesegyedül a magyar nemesség adománya. A választmány a nemzetgazdaság tudományába még oly mélyen beavatva nincsen, hogy a megnevezett belga bankok működését Magyarországban oly áldásnak tekintse, minőnek Ivánka ur tekinti. A választmány úgy emlékezik, hogy azon földvételi társulat, melyet Ivánka ur maga indítványozott és mely minden igaz hazafi tökéletes helyeslését és méltó dicséretét megnyerte, egészen más volt, lehet mondani egész ellenkezője azon Langrand-Dumonceau-féle szédelgő nyereményvadászatnak és kápráztató üzlekedésnek, melynek Bayardjává Ivánka úr felcsapott. Langrand-Dumonceau minden lépten hirdeti, hogy az ő üzlete abban áll: a magyar földmivelőtől évenként annyi megannyi milliomot külföldi és nevezetesen belga részvényesei számára kihúzni, azaz mindenféle contractusok czime alatt a magyar földvevőket milliomokban megadóztatni. Üzlete nem neveli a birtokot, nem javítja azt, nem ad pénzt vasutakra, sem hajózható csatornákra, sem földöntözésre, de még trágya-szaporításra vagy guano-kereskedésre sem, pedig bizony ha intensív gazdaságunkra vagy bármiféle bányászati, gyári, földmivelési productióra pénzt adna, bizony az ezerpercentet sem irigyelné tőle senki. De tözsérkedése nem egyéb, mint szédelgős börzejáték a haza ingatlan vagyona és hitele rovására. A pénzetlen országnak szüksége van idegen pénzekre, de nem a végett, hogy Pál földje Péter és István kezébe azért átmenjen, miszerint a belga részvényes zálogbirtokosává váljék egy képzeleti ár alapján. Elég volt a választmánynak tudni, hogy az idegen részvényesek a magyar földvételek hasznából vagy contojára 20, 40, 74, sőt 250 százalékos osztalékot kaptak. Ezt hirdette maga Langrand-Dumoneeau, azonkívül mint halljuk, a directorok honoráriumait százezrével fizette, a többi hivatalnokok fizetési járandóságának mennyisége felől a választmány tudomással nem bír; elég az, hogy mindennek a földvételi nyereményből ki kell kerülni, azaz Langrand-Dumoneeau nyelve szerint : a magyar paraszt véres verítékéből. Az, hogy a föld harmadával sülyedt volna értékében, nem argumentum. Láttuk, hogy 1847-b. mily crisis jött a földnek mesterségesen felcsigázott értékére, pedig ott csak egyesek spekuláltak földvételekre, nem egy pénzes nagy társulat. A föld értéke csak a közlekedés, népesedés és átalános vagyonosodás arányában emelkedik maradandón. Ivánka a csatornázás és földöntözés ügyében annyit írt, utazott, fáradozott és nem ért czélt, nem kapott pénzt, miért? mert a földvétel vagy a földbirtokos csupa bepiackozása oly nagy nyereményt ad, melyet canalisatio nem adhat, és így a föld értékének mesterséges felcsigázása a fractificáló tőkét más vállalattól elfordítja. Még egy sophisma. Ivánka szerint a belga bank nélkül a nagy birtok idegenek kezébe menne át, hozzátehette volna, ha oly együgyü vevőt találna, ki az ő nyomán indulna. Megpróbálták akárhányszor idegeneket becsődilni az országba. Kormány költségén írtak akárhány ujságcikket, nem boldogultak. Ha Sina, ki bizony az eladásra nem szorult, nem találta gödöllői birtokát eléggé jövedelmesnek, bizony a külföldi nem fog oly jószágot venni, melyet maga nem administrálhat, és ha adminisztrálhatja, és az ország lakosa lesz, nem váland belőle roszabb honlakos vagy hazafi mint Sina vagy Battyáni Gusztávféle birtokosok és nemzetgazdaságilag az ország nem fog veszteni, mert a jövedelem a hazában marad, a nemzet vagyonát nevel, és ha az új birtokos pénzt és értelmiséget visz be, az is a nemzet activuma lesz, míg most az ellenkező történik. Minden pénz, minden portéka, minden tapasztalás, mely forgalmat és productiót idéz elő, következőleg hasznot hajt, növeli a vagyonosságot, míg Langrand társulatának pénze semmit sem producál hanem a jövő munkát és szorgalmat, a vevő véres verejtékét előre magánaak biztosítja és kizsákmányolja. Barátod stb. stb. stb. L. J.“ Pest, jul. 31. A múlt hét folytán az időjárás szakadatlanul száraz, meleg és derült volt; az előbb kissé elkésett aratási munkák tehát e héten, mint ezt vidéki tudósításaink is jelentik, gyors haladásnak indulhattak, sőt sok helyen már befejeztetésükhöz is közelednek ; csupán a zab áll még legnagyobb részt lábán ; búza és rozs mindenütt csépeltetnek, és igen bőven fizetnek. A jelen időjárás a kapás növényekre nézve is nagyon kedvező, mert azok, főleg a kukoricza, miután a tartós esőzések következtében igen szép gyarapodásnak indultak, most ismét meleget igényelnek. Azon bőségnek azonban, mely ez évben a mezei gazdaság minden ágában oly dúsan jutalmazza a gazda törekvéseit, máris nagyon észrevehető befolyása van az árakra, melyek ha még néhány hétig azon arányban szállnak alább, melyben megindultak, nemsokára azon ponton fognak állani,hol közlekedési eszközeink költséges voltának daczára is,lehetséges leend a kivitel ;már eddig is minden európai piaczok között, kivéve talán néhány oroszországit, a mieink jegyeznek legolcsóbb gabnaárakat. A gabnaüzletben az egész hét folytán pangás uralkodott és eladás, főleg eleinte, midőn a tulajdonosok még a múlt heti árakhoz ragaszkodtak, nagyon kevés történt. Később Helvécziából és Bajorországból vevők érkezvén, azonban ezek sem akarván megadni a követelt árakat,a tulajdonosok búzát illetőleg átlag mintegy 20 krt engedtek, mire meglehetős forgalom fejlődött . Összesen mintegy 35,000 mérő, tavalyi búzakészletünknek csaknem legutoljó adatott el; idei eddig még csupán a heti vásárokra hozatik be; minősége igen szép; súlya 86—83 font; alku köttetett 4000 piérő 87—88 fontos Fegyverneken átveendőre, 3 ft 10 kijával. Tavalyi rozsunk csaknem egészen elfogyott, újat még nem igen hoznak s határidebe sem köttetett alku; árpát illetőleg sem volt forgalom. Régi zab csupán helyi fogyasztásra két, újat illetőleg összesen mintegy 15,000 mérőre köttetett alku 1 ft 40—45 kijával. Kukoriczából 18—20,000 mérőt vásároltak meg, legnagyobb részt disznókereskedők 2.60—80 krjával. Lisztet illetőleg csekély volt a forgalom; árak : 0. sz. 12.50- 13, 1. sz. 11.50—12.50, 2. sz. 10—10.50, 3. sz. 9—9.40, 4. sz. 7.60—70, 5. sz. 7—7.20, 6. sz. 6.50— 80, korpa 2.50—80. Repczére nézve a hangulat átlag kedvező marad ; kereslet, főleg készárura nézve, élénk volt; a szállítmányok azonban még jelentéktelenek és silány minőségűek lévén, a forgalom korlátolt maradt; összesen 20—25,000 mérő adatott el; káposztarepete ára 6.25—6.50. Olajból csekély volt a forgalom ; ára azonban szilárdan fentartja magát; nyers 25.25— 25.50, finomított 27%— 28 ft. A gyapjúüzletben uralkodó élénkség e héten is fentartotta magát, mi egyrészt a külföldi piaczok szilárd hangulatának köszönhető, másrészt azon körülménynek,hogy más piaczokról,többek közt Brünnből, valamint külföldről is érkeztek vevők, kik jelentékeny mennyiségeket, összesen 1200—1500 mázsát vásároltak. Az árak nem változtak, Disznózsírra nézve nem javult a hangulat ; a forgalom csekély volt; itteni városi áru nem kerestetett; ára változatlanul 41—41V2 ft hordóval,39*2—40 ft hordó nélkül;amerikaiból uj szállítmányok érkeztek; néhány részlet eladatott 36V2—37 fton 17% göngysullyal. Szalonnára nézve is csekély volt a forgalom; ára nem változott; ez mondható faggyút illetőleg is. A szesz üzlete is folyvást pang; kereslet most, a gabnatermés bőségénél fogva, üzérek részéről épen nem tapasztaltatik; ára alább szállott: gabnaszesz 51—52 kr, burgonyaszesz 49V2—51 kr fokonként. Szilvaszesz elhanyagoltaik. A szilvatermést illetőleg a termelési helyekről most kedvezőbb hírek érkeznek, ennélfogva e czikk ára alig volt képes magát fentartani és valószínűleg rövid időn alább fog szállani; összesen 4000 mázsa ideire köttetett alku zsákban levőre 9V1, hordóban levőre 9V2 ftjával; tavalyiból 600 mázsa adatott el S forintjával. Gubicsra nézve folyvást tapasztaltatik kereslet; itteni gyárosok megvásároltak 1400 köböl 1863-ki legjobb minőségűt 9,75—10 forinton. Borkő nem nagyon kerestetett; a hangulat e czikket illetőleg lanyha volt, s a forgalom csekély , fehér 32—33,pirosfehér 31 fton kelt. Timsóból néhány száz mázsa 7 ftjával kelt el. Körösbogár mázsája 145—150 ft. Nyersbőrt illetőleg kedvező a hangulat, árak : tehénbőr 17—18 ft,ökörbőr 25—27 ft, páronként. Borjúbőrök fő nélkül 94—100, fejestül 82-84 ft. Kidolgozott bőr a keresettebb czikkek közé tartozik, ára szilárd, vény 194.80. .Ezüst 113.35. Londoni váltó 114.25. Arany 5.47. Pest, aug. 1. Derült és meleg idő. A gabna- Üzletben lanyhaság uralkodik ; mindinkább általános meggyőződéssé kezd válni, hogy az árak még nagyon jelentékeny csökkenést fognak szenvedni; a vevők ennélfogva igen visszatartók s a forgalom csekély ; búzából ma összesen 3000 mérő adatott el; kukoriczából 1600 mérő 2.70—2.85 krjával kelt el. Repczét illetőleg fentartja magát a kedvező hangulat; a kereslet igen élénk; alku köttetett ma 10,000 mérő összes átadandó káposztarepezére 6 ft 25—50 krjával. A közügyet nem érdeklő bevezetés után a levél, — mely a heves megyei gazdasági egyesület nevében közlendő választ tartalmazó formulázott indítvány — így szól : „Ivánka igazgatósági tanácsos úr azt mondja, hogy az egész választmányi gyűlésben nem lehetett egy egyén sem, kinek alapos fogalma van a bank üzletéről, másként felvilágosította volna a jelenlévőket. Sajnálja a választmány, hogy nem volt szerencséje magától Ivánka úrtól legalább felületes fogalmat a szabad kereskedésről, hitelviszonyokról, banküzletekről szerezni, de az egyszer azt gondolta a választmány, hogy megelégedhetik azon practical ismeretekkel, melyekkel Ivánka ur főnöke Langrand- Dumonceau az ezermester maga meggazdagitotta. Tőle tudjuk, hogy 1-or a „Vindobona 25%, 2-or a banque hypothécaire neerlandeise 20%, 3-or a banque hypothécaire beige 74% nyereségi osztalékot fizetett az 186% évre részvényeseinek. Tőle tudjuk, hogy az utóbbi bank a banque de crédit íoucier international yesiitet Távirat. Távirati tudósítás a bécsi borséről: augusztus 1.— 5% metalliques 72.75. Nemzeti kölcsön 80.80. 1860-diki sorsjegyek 96.35. Bankrészvény 783.—. Hitelintézeti rész Gabonaárak Pesten aug. 1-én. Pesti börze julius 31-én. Alsó austriai mérő farint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Haza bánsági, 86.87.83 „ tiszai ás pesti 85 86.871/, ____ ____ ____ „ fehérmegyei 84.86.86/, 4.00 4.10 4.23 „ bácskai . . 84.85.86 3.75 3.85 3.95 ÍÍOXS.................... 78.79. 12.60 2.70 2.80 Árpa sörnek való 68.70.72 „ takarmánynak 65.67 69 1.50 1.60 1.70 Zab..................... 43.46.48 1.75 1.60 1.85 Kukoricás . . . 82.83.85 8 35 8.45 3.55 Bab.....................— 4 00 4.25 4.50 Köles.....................— 3.55 3.70 3 85 Repcze .... 6 53 6 62— ' 03 M £ <2 Értékállás. o u T3 -CtJ . frt frt kr — — — 5'/»“/«-os magy. záloglevél 85.— 86.— — 77”-os magy. jövedékjegy —. —. 100 500 50 50 Pesti ker. bank részvény 627 635 60 100 -„ takarékpénztár rész. 101010 ;o — 25 — budai „ 390 40 5 40— ó-budai „ „ 80 85 525 32 12'/.1 Ptstbudai lánczliid „ 370 380 305 5 80 » alagút „ 65 70 500116 -Pesti hengermalom „ 10401070 200 25 — Keresk. kamra épület „ 320 350 800 88 — Magy. biztos. társaság,, 405 470 200 24 — Pannónia viszonbizt. társ. részvényei 265 280 100 690 Sz István kőszénbánya részvényei 175 180 1000— Pannonié gőzmalom „ 12501300 Vidéki tudósítások. (B. P.) Marczali, jul. 29. Néhány nap óta időjárásunk derült, száraz és meleg. Az aratás és behordás már annyira előhaladt, hogy eredménye iránt biztosan lehet számítani. A búzatermést e vidéken átalán véve középszerűnek lehet mondani, nagy része ugyan silány, ritka és gazos, alig ad holdanként 6—8 keresztet, de vannak egyes táblák, főkép a késői vetésűek, hol 20—24 keresztre rug a termés, e szerint mégis lehet közép számítással 12 keresztet vagy ugyanannyi mérőt számítani holdanként; a rozs átalában jól fizet, holdanként 15—18 mérőt; az árpa szintén többnyire jó, s holdanként ad 15—25 mérőt; a zab, mely még lábán áll, a búzához hasonlón majd jó, majd igen hitvány, azért igen középszerűn fog fizetni. A nagy munkaidő miatt keveset hoznak gazdáink piaczra ; volt azonban ma is már a heti vásáron uj búza és rozs beállítva, melyből emez 2.00—2.40, amaz pedig 3.00--3.40 ftot kell mérőnként. Meg kell jegyeznem, hogy az idei termésről adott fentebbi átnézettel én csak megyénk balatonsarki vidékére szorítkozom, mert Somogy alsó része, valamint egyes tolnamelléki határok jégverés által annyit szenvedtek, hogy a mintegy 70 község határában okozott kárt összevéve el lehet bizton mondani, miként megyénk várt temésének *, 8 része megsemmisült, — nem értvén ide a bortermést, mert a jégvihar leginkább oly vidékeket sújtott, hol a szőlőmivelés csekély jelentőségű; egyébiránt más okból, tudni illik, részint a szőlők virágzása alatt s után dühöngő viharos időjárás, részint pedig a nagyban elterjedt penészedés miatt a tőkék átalán mindenütt annyira elhullatták a már mutatkozó szemet, hogy a múlt évinél ez idén sokkal kevesebb bort fogunk elszürni. Győr, július 30. A behozott tetemes mennyiségű gabnából látjuk, hogy a munkában a gazdák már meglehetősen előhaladtak. Különösen jó búzát hoztak Csallóközből, mely 88—89 fontot is nyomott, míg a győrvidéki búzák valamivel könnyebbek, s korántsem oly egyformák, mint a tavasiak. Az időjárás kedvező, folytonosan szép derült napjaink vannak. Behozatott: búza 2489 m., rozs 499 m., árpa 612 m., zab 32 m., kukoricza 13 m., burgonya 182 zsák. Az árak következők: Egy auszt m. tiszta b. 3 ft 30—3 ft 50 kr, közönséges 3 ft—3 ft 20 kr, rozs 1 ft 10 — 30 kr, árpa uj 1 ft 10—1 ft 50 kr, zab 2 ft 90 — 2 ft 5 kr, kukoricza 3 ft 10 —20 kr, széna uj — frt, — két lovas kocsi 4 —6 ft, széna egy mázsa 70 kr — 90 kr, bor egy akó idei 6 frt — 8 frt, mint liszt egy m. 9 frt, zsemle liszt egy m. 8 frt — kr, kenyér liszt egy m. 7 frt, barna liszt egy mérő 6 ft, zsupp 12 font 7 kr, burgonya zsákja 90 kr—1 ft 30 kr. (S. J.) Székes-Fehérvár, jul. 30. A néhány nap óta tartó szép és meleg idő nagyon kedvező volt a búza, rozs és árpaaratásra nézve, melyek már csaknem be vannak fejezve, a nyomtatás megkezdetett, ma már tüzetesebben szólhatunk az eredményről. Habár itt ott nem épen bőven fizet, átalában az idei termés mégis meglehetősnek mondható, főleg árpát illetőleg, mely bár az utolsó esőzések következtében kissé mgesárgult, azonban mennyisége által kárpótol. A zabkaszálást jövő héten fogják kezdeni; ez minden tekintetben meg fog felelni a táplált reményeknek. A gabnaüzlet, melynek lanyha hangulata mindeddig még nem javult, nem lévén vásárlási kedv, valószínűleg még hosszasabb ideig fog hasonló állapotban maradni, mivel most kivitelre még semmi reményünk nincs, és ennélfogva az árak még alább fognak szállani. Hetivásárunkon, melyekre már meglehetős szállítmányok érkeznek, szintén csekély a forgalom; leginkább csak a helyi fogyasztás és mtímalomtulajdonosok részéről tapasztaltatik némi kereslet. Piaczi árak : búza, 85—86 fontos uj 3.60—3.80, rozs 79—80 fontos uj 2.40— 2.50, árpa 69—70 fontos uj 1.60—1.70, zab 42—43 fontos tavalyi 180—1.85, kukoricza 80 — 81 fontos tavalyi 2.90—3 ft. (Sz. H.) Szeged, júl. 29. E hét folytán az időjárás az aratási munkálatokat nem akadályoztatta. Már a nagyobb birtokosok is megkezdték a nyomtatást vagy a gépekkeli csépelést. A búza nem ritkán a 88 font nehézséget eléri. Az árpanyomtatással még hátra vannak, s e miatt a piaczon e czikkből csak igen kevés található, azért aránylag magas ára van. Egyik gabonából sem fogyott el annyira a készlet, mint az árpából s csak rendkívüli szállítás lesz képes a szükséget fedezni. — Az őrlési kísérletek szerint a búzából nagyobbrészt 74— 75 font kenyérlisztet nyerhetni mérőnként, pedig a jobb minőségű még csak ezután fog a piaczra kerülni, az ez ideig piaczra hozott búza nedves s nem eléggé tisztított volt. — A nyári vásár a legroszabb pénzviszonyok közt köszöntött be ; ha az aratás tökéletesen be lenne végezve, mégis valamivel jobb eredményt jósolhatnánk neki, de így előre látható, hogy az utóbbi s már már csaknem megszokott szomorú vásárokon épen nem fog túltenni. — Piaczi forgalmunk egyre pang, e héten sem volt czikk, mely jobb keletnek örvendhetett volna ; az embereket ugy látszik megtanította az idő, hogy csak a legnélkülözhetlenebbre szorítkozzanak. — Hasonlóan pang a terménykereskedés is, mi nem annyira az üzletkedv, mint inkább e czikkek nagy hiányának tulajdonítható. A készletek elfogytak, szállítás pedig nemigen történik. A repcze-üzletben is alig történt e héten valami. Az utóbbi napokban e czikkre ismét kedvezőtlen hangulat állt be, pedig rendkívül nagy mennyiség van belőle készletben, s a külföld még most is vonakodik üzletbe ereszkedni; történtek ugyan, mintegy 8 nappal ezelőtt Pesten jelentékeny vásárlások, de ezek a raktári készletek számára épen nem voltak előnyösek, s azóta ismét csend uralkodik. Van itt még néhány termesztő kezében szép mennyiségű repeze, azonban ezek nem akarnak ily árak mellett czikkeiken túladni. Tegnap egy kevés bánátirepezét ajánltak itt 10 ft 50 krjával, azonban a venni szándékozók 10 ftot sem ígértek érte. — Új búzából középmennyiségű a behozatal, s Újszegeden 2.80—90 kr; piaczunkon 3 ftjával történtek kényszeritett eladások. Rozsból keveset hoznak, 2—2 ft 20 krral fizetik. Árpát a hizlalók 1 ft 50—60 krön kapkodják. Régi zab tetejezve 3 ft 80 kr. — 4 frt; kukoricza 3—3 frt 20 kr mérőnként. Vegyes. — Zimony-fiumei vasat. Mint a „Wiener Ztg.“ hivatalosan jelenti, Fiume városa küldöttségének a zimony fiumei s a szt.-péter-fiumei vasutak ügyében jul. 29-én délelőtt szerencséje volt. 0 cs. kir. Apostoli Felsége által elfogadtatni. A küldöttség vezetője, lovag Smaich főispán illető beszédére, melyben ő, az ama város s környékebeli kereskedésnek, megfelelő közlekedések hiánya miatti igen kedvezőtlen helyzetét rajzolá, Ő Felsége következőleg méltóztatott legkegyelmesebben válaszolni: „Horvátország felső részének s az egész horvát tengermelléknek, melynek legszebb ékszere épen az önök által képviselt Fiume városa, mely súlyosan fenyegetve van újabb közlekedési eszközök megnyitása által, az adriai tengernek a birodalom keleti részének kereskedelmi közlekedése számára — kereskedelmi helyzete Nekem nagyon szivemen fekszik, s már néhány év óta szakadatlan gondoskodásom tárgya. „Ezért buzgón igyekeztem kieszközölni, hogy a zágráb-károlyvárosi vasút mielőbb létrejöjjön ; hogy a nagy zimony-fiumei vasút előmunkálatai, — mely arra van rendeltetve, hogy ez utóbbi várost saját anyaországával s a nyers terményekben gazdag mögöttes országokkal rövidebb összeköttetésbe hozza — siettetve végrehajtassanak ; s végre, hogy a déli vasuttársulattali alkudozások, Sz. Péternek a fiumei kikötőveli sin összeköttetésére vonatkozólag egész buzgalommal megkezdessenek. „Ezen általam tett intézkedések következtében a zágráb-károlyvárosi szárnyvonal még ezen év folytán el fog készíttetni s a közlekedésnek átadatni, s megelégedéssel fogadom önök tanúskodását a zimony fiumei vasút előmunkálatainak élénk előhaladása iránt. „Egyébiránt legyenek önök meggyőződve uraim , hogy nem mulasztandóm el, ezen önök által pártolt mindkét vasút kérdésének jelen állását alaposan tanulmányozni, s haladéktalanul intézkedéseket tenni oly czélból, hogy ezen fontos vállalatok mielőbb a birodalmi tanács tárgyalása alá terjesztessenek.“