A Hon, 1866. július (4. évfolyam, 149-175. szám)
1866-07-28 / 173. szám
günknek megbuktatására czélozvák, a kormánynak csak financziális zavarokat, megingott hitelt és nagyhatalmi állásának megingását eszközölte ; amig azalatt az ország elszegényedett, e szegénységében is erős támaszt lelt, védbástyát nyújtott neki alkotmányos küzdelmeinek reménye , minek kivivása a törvényesség és igazságos jogkövetelések útján, újra erőt és hatalmat kölcsönözhet a magyar királynak, s az alkotmányos vérkeringés rendes állapota szilárd támaszt a trónnak s uj életet a nemzeti és politikai önállásnak, mint a magyar korona országainak. Alkotmánytörténetünk idáig ért viszontagságain keresztül, a bölcs törvényhozás, a honfiérzület, a politikai mély belátás csak azon utat követheti jogos követeléseinek létesítésére, melyet neki a törénelem és törvénykönyveink kimutatnak ; csak azon uton haladhat, hol a századok eseményei megszilárdították az ország alkotmányos intézményeit, hatalmasan támogatták a magyar fejedelmi széket, s vallási, nemzetiségi és politikai függetlenséget szerzett a magyar koronának, s ezen át , törvényes ragaszkodás elévülhetlen alkotmányához, törvényszerinti hűség a fejedelemhez, a királyi hatalom tisztelése s a nemzet jogainak védelme az utolsó betűig. S míg ez a honfikötelességek teljesítése, addig a korszellem, a közműveltségi haladás parancsolja az alkotmányos intézmények berendezését, annak szellemében kivívni ; mert különben is a mi korhadt, elavult, annak le kell dőlnie. Ezen irány, ezen törekvés vezette jelen országgyűlésünket, s a bocs honatyák nemzeti érzületében saját nagyságát tisztelheti az összes hon, midőn alkotmányunk alapelveinek szellemében, a haza javának szentelik erejüket s ha ragaszkodással épitik tovább nyolczszázados alkotmányunk bástyafalait. Majláth Béla: K . 1 f 81 d. Moldva-Oláhország, Bukarest, jul. 21. (A kamara feloszlatása, a kamara elnökének beszéde és a fejedelem válasza, a félhivatalos sajtó magatartása.) A „ Wanderer “nek írják : Jul. 18 án megszüntettek a kamara ülései. A fejedelm beszéde ekkép szól : Képviselő urak ! Az általatok létesített alkotmányban Románia számára ti uj korszakot nyitottatok meg. Ma, midőn ti egy munkás ülésszak után létrehoztátok azon művet, mely történetünk lapjain helyet fog találni —A ma, midőn az ország által rátok bizott küldetést teljesítettétek, köszönöm a ti nagy gondoskodástokat, melyet e munka létrehozatalánál tanúsítottatok és azon segélyt, melylyel a jelen pillanatban oly fontos pénzügyi kérdés szabályozásában a kormányt gyámolítottátok. Az alkotmány 95-ik czikkely értelmében a kamara fel van és fel marad oszlatva. Egy új nemzeti képviselet fog a törvény által meghatározott időben egybehivatni. Világosítson föl a mindenható Isten, ki hazánk fölött őrködik, és vezessen mindnyájunkat egy utón egyesítve a haza javának előmozditássában kelt Bukarestben, 1866. jul. 6. (18)-kán. Károly. (Következnek az összes miniszterek aláírásai.) A fejedelem, ki egy idő óta nyári palotáját Kotrotschenyiben lakja, hetenkint kétszer, t. i. szerdán és szombaton lő a fővárosba, hogy fél 3-tól 5-ig délután magánkihallgatásokat tartson. Tegnapelőtt a kamara tagjait fogadta A kamara elnöke beszédet intézett, melyben a kamara nevében a fejedelem iránti mély tiszteletet, hódolatot és azon bizalmat fejezte ki, melylyel a másiki programon szerencsés megoldását várják. A fejedelem válaszolt, hogy valamint ő a nemzetbe helyzett bizalmában nem csalatkozott, úgy a nemzet bízvást számolhat rá, miszerint ő kötelezettségeihez hű fog maradni. Az alkotmányos fejedelem az ország törvényeit tiszteletben fogja tartani ; a román uralkodó a nemzeti méltóságot és függetlenséget meg fogja tudni óvni. A fejedelem naponként várt elismerése mindeddig hivatalosan még nem történt meg, mert, mint mondják, egyes feltételek iránt, melyek a fejedelem souverain jogait leginkább korlátolják (a fejedelem nem képviseltetheti magát kifelé, nem szabad pénzt veretnie, rendeket alapítani stb.) még nem tudtak megegyezni. Nevezetes az itteni félhivatalos sajtó magatartása. Ez a „haute politique“-t oly kalandosan viszi, hogy valóban azt kell hinnünk, miszerint nagyhatalmassággal van dolgunk mely bárki ellen is kiállhat. A legközelebbi osztrák balesetek fölötti kárörömét egész nyíltsággal mutatják. Azon körülményből, hogy a tegnapi gyorshajó nem hozott magával bécsi postát, azon következtetést merítettek, hogy az osztrákok két főcsatát (Olmlitznél és Florisdorfnál) újólag elveszítettek , hogy Bécs a poroszok által meg van szállva, kik most győzelemittasan Pestre és Isten tudja hova indulnak. Moldvában a nyomor mellett még a kolera is dühöng. Legújabb hírek szerint Jász városban naponként 80—100 ember esik áldozatul, hasonlólag Galatz, Dakauban stb. helyeken. Olaszország. (Az örök város Ausztria ellen.) A „Kreuzzeitung“ egy levelezője Rómából tüntetésekről ír,melyek ott Ausztria ellen fordultak elő, s melyekben minden párt, ez egyházi és olasz, részt vett volna. A levelező írja jul. 10-ről : Az Ausztria vereségeiről és Velencze átengedéséről szóló hírek itt hihetetlen izgatottságot idéztek elő. Legelébb a pápa hívei és a nápolyi emigratio tört ki ; rájuk nézve Ausztria császára Velencze átengedése folytán áruló volt, s a rendőrség kénytelen volt a velenczei palotát (az osztrák követség székhelyét) a nápolyiak aggasztó tüntetései ellen védeni, miután fütyülve és kiáltozva gyülekeztek a palota körül. Másnap este az actio-párt tagjai, az „olaszok“ vonultak ki , mert Velencze átengedését Francziaországnak Olaszország megsértésének tekintik é s a rendőrség ismét kénytelen volt az osztrák követséget, mely mint egy vár el van zárva, védelmezni a nép dühe ellen. A palota előtti tér még most is meg van szállva éjjel nappal a pápai csendőrök által. Antonelli bibornok is elszörnyüködött Velencze átengedése miatt, s azt kiáltotta volna, hogy „a világnak vége lesz !“ Pápa őszentségéről ellenben ezt beszélik, hogy nemcsak az átengedés hírét fogadta nyugodtan (az önkénytes átengedést már évek óta ajánlotta volna), hanem őszintén örül még a poroszok győzelmeinek is ; magánbeszélgetéseiben oly élénkséggel nyilatkoznék e felett, s régi ellenszenvét Ausztria ellen oly erősen hangsúlyozza, hogy a bibornokok igen nyugtalanok lettek. Francziaország, Páris, jul. 23. (Petrucelli della Gattina a csalódásokról.) A „Journal des Débats“ egy czikket közöl Petrucelli della Gattinától, melyből közöljük a következőket : „E háború a csalódások háborúja, s soha sem vágtak a katonai és politikai jósok nevetségesebb arczát. Azt hitték, hogy a poroszokat veriik meg az osztrákok ; a düppeli babérok csak operai babérok voltak ; a porosz hadsereg nemzetőrök hadserege, míg az osztrák hadseregben régi katonák vannak, kik már 14 évet szolgáltak ; hogy Benedek régi katonai dicsősége a mincioi veteránok élén Moltke szerénységét meg fogja zavarni ; hogy a gyufafegyver lehetetlenség; hogy a honvéd és népfölkelő családatyák Bismarck becsvágyát nem fogják támogatni. ... A poroszok napóleoni hadjáratot viseltek, az osztrák hadsereg majdnem megsemmisíttetett. Azt hitték, hogy az olaszok az osztrákokat ezer és egy oknál fogva meg fogják verni. Az olaszok, kik maguk is okai lehettek vereségeiknek, kénytelenek voltak a Mincón visszavonulni. Azt hitték, hogy az olasz hajóhad az osztrákot egyszerre elnyeli. Az olasz hajóhad azonban szerény, mint egy fiatal leányka, kit a „szent szívhez“ czímzett növeldében neveltek. Azt hitték, hogy az olasz tüzérség csodákat fog művelni ; lövései legtöbbször nem találtak. Bizalmatlansággal viseltettek a garibaldista tábornokok iránt, hogy nincs elég tapasztalásuk, s a nápolyiak iránt, hűségüket illetőleg. Bixio és Pianelli fényesen megcáfolták e nézetet. Azt hitték, hogy az osztrákok el nem viselhetik a vörös ingek látását , pedig a garibaldisták többször támadtattak meg, mint sem támadtak , s maga Garibaldi is megsebesült. Azt hitték, hogy az olaszok csak operationális háborút fognak viselni ; most arra vannak utalva, hogy a megerősített helyeket, a várnégyszöget s talán még a velenczei erődöket is ostromolják. Nagy volt a remény, hogy az olaszok Velenczét saját területükön saját fegyvereikkel fogják meghódítani, meghódították a poroszok Németországban és Ausztria egy semleges hatalomnak adja át. Egy szóval e háború neve a történelemben „a csalódások háboruja“ lehet. Táviratok: Bécs, jul. 27. A „Wanderer“ közli : Brauner és Pacher prágai városi képviselők Bécsbe jönnek, hogy Prága helyzetét ő Felsége elé terjesszék , s segélyért esedezzenek. A requisitiók folyton tartanak. — A porosz hadsereg egészségi állapota kedvezőtlen , hagymát és sebláz lépnek fel pusztítólag. Az „Ostdeutsche Post“ jelenti, hogy a kivételes állapot tartamára megszűnik megjelenni. (P. L.) Bécs, jul. 26. Az ostromállapot egész alsóusztriára ki van tejesztve ; e rendszabályt nem találják öszhangzónak a „Moniteur“ békebiztosításaival" (P. L.) Londonjuk 25. A parlamentben a miniszterek igazolják a tett rendszabályokat a tüntetések megakadályozására. Sz.Pétervár, júl. 25. A hulti és kingstoni kereskedelmi kamarák képviselőiből álló küldöttség érkezett ide Angliából. Ez a czárnok csodálatos megmentése alkalmából üdvözlő feliratot nyújtott át, s felhasználta az alkalmat, hogy szemben Európa mostani politikai viszonyaival azon reményét fejezze ki, hogy az Oroszország és Anglia közt fennálló barátságos viszonyok nem fognak megháborittatni. Újdonságok. Pest, Jul 26 — A bécsi posta lapunk bezártáig nem érkezett meg. — (Császár Ő Felsége) f. hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával a Csanádi egyházmegyébe kebelezett uj-szentannai templom felépítésére a csanádmegyei püspök kezeihez három évi részletben kiszolgáltatandó 30.000 ftot a magyar vallásalapból legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. („ Sürg. “ ) — Benedek tisznagy tegnapelőtt aióta Pozsonyban tartózkodik, s ott a „zöld fához“ czimzett vendéglőbe szállt. — A lakosság Pozsonyban a fegyvernyugvás daczára megteszi a szükséges előkészületeket a komolyabb napokra. Az államtávirdák igazgatósága közhírré teszi, hogy magánsürgönyök felvétele Vácz, Esztergom, Érsekújvár, Komárom, Győr, Mosony, Tokaj, Miskolcz, Kassa, Bártfa és Dukla távirdai állomásokon egyelőre felfüggesztetett. — A déli vasút állomásain tegnapelőtt óta nem vesznek fel többé magánsürgönyöket. — (Reményi Ede) körútjából haza érkezett. — (B. O r cz y F elix) egy dalművön dolgozik, melynek librettóját Deák Farkas irta ; czime: „A renegát.“ — Hétfőn d u. 4 órakor nyittatik meg ünnepélyesen a pest-újpesti lóvonatú vasút, mely alkalommal a hatóságok és más vendégeklesznek hivatalosak. Véglegesen jövő szerdán nyitják meg. — (A nemzeti színház) holnap, vasárnap, július 29-én kezdi meg előadásait a „Czigány“ czímü népszinművel. Mához egy hétre, szombaton, (mint legjövedelmezőbb napon) a sebesült harczosok javára, rendkívüli előadásul és fölemelt helyárakkal adatik az „Afrikai nő.“ Pest, julius 27. 1866. Csepregi Lajos, titkár. — A lévai takarékpénztár társulat által I. 1866. évi jul. hó 9-én tartott közgyűlés határozata folytán, a tettleg befizetett alaptőke 5°/o kamatjának kifizetése f. é. aug. 1-re dec. 31-éig folyóvá tétetvén, annak felvételére, a részvények utáni szelvények átvétére a t. ez. részvényes tagok ezennel felhivatnak. Kelt 1866. jul. hóban. — (A m. kir. t. e. joghallgatókat segélyző egylet) nevében fölkérem — hollétüket nem tudván — Csarada Győző, Kaufman Ármin, Krahl István, Tapossy Márton, Kohn Jákó, Dósa Gábor, Pajor Gáspár és Kállay Bertalan urakat, hogy az általuk felnevezett egylet könyvtárából még joghallgató korukban kivett könyveket visszaküldjék, vagy azokért, ha már birtokukban nem volnának, kellő kárpótlást adjanak. Kelt Pesten, jul. 27. 1866. Makfalvay Géza, e. i. titkár. (Az országos m. képző müv. társulat műcsarnokában) (Akadémiai palota 2 emelet jelenleg több mű szemlélhető, melyek közül kettőben, az illető művész először, s mondhatni előnyös oldalról mutatja be tehetségét a hazai közönségnek. Ez áll főleg Valentini János hazánk fiának a magyar nép életből merített igen szép tehetséget tanúsító két festményéről. Az ifjú művész, mint hírlik, Parisban folytatja tanulmányait, egy hazai főrangú család segélyezése alapján. Egy más, miután a külföldön képződött hazai művész, Kern Armin, több igen jeles,ritka szín frisseséggel és erélylyel kezelt arczképet állított ki, s ezekkel, mint fővárosunk arczkép festőinek igen tekintélyes vetélytársa jelentkezik. Ifjabb Pálffy Lipót gróf magyar történeti képrajzáról, már megemlékeztek a lapok. Sok teleményességel és fáradtsággal készült mű, mely a történelem és tollrajz barátait különösen érdekelheti. Az orosz műrégészeti album lapok kiállítása e f. hó 25 én nyilt meg. — A műcsarnok naponként reggeli 9 órától esteli 6 óráig van nyitva. — (Főreáltanodai ösztöndij-ügy.) (V-ik közlemény) A f. évi január 5-ke óta, az alulirt által gyűjtendő ösztöndíjalapra következő adakozások történtek : Neuschiosz Ignácz ivén 21 ft. Reichardt Károly ivén 13 ft. Ney Ferencz ivén : az V. osztály tanulói 7 ft 6 kr; a IV. osztály tanulói 13 ft 60 kr. VI. osztály tanulói 30 ft 68 kr. Bárczay Oszkár ur 1 ft Szemlér Mihály ur ivén : az V-ik osztály tanulói 7 ft 50 kr. Dr. Kondor Gusztáv ur ivén 3 ft. Freibauer Jakab ivén 7 ft. Neumann Ferencz ivén 19 frt. Preusz Móricz ur, Mészáros ur részéről 10 ft. Összesen 132 ft 84 kr. — Az egész gyűjtemény eddigi összege 497 ft 14 kr, mely a pesti takarékpénztárban kamatozásra van létére. — Az adakozók névszerinti teljes kimutatását, a legközelebb megjelenendő főreáltanodai XII. tudósitvány 13-ik czikke tartalmazza. Fogadják mindnyájan az intézet részéről a legforróbb köszönetét. Kelt Pesten 1866-ki julius 26-án. Ney Ferencz. A pesti reformált egyház felső leányiskolájáról. A pesti reform, egyház körében, — hol elemi fiúiskola négy osztálylyal, négy tanár vezetése alatt, négy tanteremben áll fenn — és nagy gymnasium, melyben a fiúnövendékek az érettségig folytathatják s végezhetik tanpályájokat — kevésbbé van gondoskodva a leánynövendékekről. Ezek számára létezik ugyan elemi iskola négy osztálylyal, két tanár oktatása mellett, két tanteremben , de semmi felsőbb intézet nincsen, melyben az elemi iskolát végzettek folytatólag czélirányosan jeles egyháztagokká s honleányokká képeztessenek ; minélfogva ezek a tanulásra s neveltetésre legalkalmasb életkorban, vagy további képzés nélkül maradnak, vagy idegen intézetekbe vitetve, abban eltérő irányban vezettetnek, az egyház nyilvános kárára és nemzetiségünk jelentékeny hátrányával. I |Mind nőiskolánk hiányát,mindannak szüksé KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. A Magyar Földhitelintézet első rendes közgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 1866. junius 19-ikén. (Elnöki jelentés folyt.) „Meg voltam győződve, hogy az intézet működéseinek kezdetén szükséges lett volna, mindjárt a külföldön kötendő nagyobb pénzügyi munkálat által, a hitelezésnek nagyobb összegben megindításával, egyszerre intézetünk hatását azon fokra emelni, melyre az hivatva van, és ez akkor még kivihetőnek látszott, mert még akkor nem voltak oly mostohák a pénzügyi viszonyok ; de miután ezen szándék nem sikerült, a mostani körülmények pedig nem engedik, hogy ezüst évjáradékú zálogleveleket bocsássunk ki, minélkül pedig nagyobb összegű záloglevelet értékesíteni a külföldön alig lehetséges , úgy hiszem, legbiztosabb és legczélszerűbb, — habár lassan előre törő út, — azon bizalmat, melyben intézetünk részesülni kezd, mindinkább terjeszteni s a belföldi tőkéket nyerni meg az értékpapírjainkba leendő elhelyezésnek. „Az emlitett visszás körülményeken kívül, mindjárt az intézet működése kezdetén beállott, az 1863. évi aszály folytán, az ínséges év , a legközelebb mult időkben pedig a nyers termények árának tetemes csökkenése, melyek hazánkban a pénztelenséget tetemesen növelték. „Mindamellett üdvös hatása volt intézetünknek, nevezetes segélyt nyújtott magánosoknak , sőt egyes ínséges községeknek is. Az Ínség idejében, ez ínség enyhítése tekintetéből, felajánló intézetünk az akkori kormánynak is, alapszabályainak korlátai közt, a legkészségesebb közreműködést , azonban minden eredmény nélkül. „Értékpapírjaink árkelete jelenben kedvezőnek nem mondható. ” A nyújtott biztosság mellett bizonyára nagyobb árkeretre kellene számítanunk ; azonban nem kételkedem azon, hogy, ha egyszer belviszonyaink megszilárdulnak, s intézetünk azon kedvezményekben részesülene, melyeket hazánk törvényhozása ily fontos czért maga elé tűzött intézettől meg nem tagadhat,ha intézetünk szilárd eljárása általánosan elismerve lesz, és az értékpapíroknak a pénzpiacra való bocsátása mindig kellő arányban állandó keresethez, végre, ha az értékpapírjainkra való előlegezés biztosítva lesz, meg vagyok arról győződve, hogy zálogleveleink nem csak a kezdetleges árkeretet fogják ismét elérni, hanem azt tetemesen meg is haladandják; annyival inkább, miután előbb utóbb el kell jöni azon időnek, midőn rendezett állampénzügyi viszonyok folytán a monarchiában a kamatláb az európai államok kamatlábához fog mindinkább közelíteni. „Áttérve azon intézkedésekre, melyeket az igazgatóság az intézet állásának megszilárdítására eddig kieszközlött, eddig e tekintetben következőket említhetek meg : „ Minden földbirtoki hitelintézet szilárd fennállásának első feltétele , hogy bizton számíthasson adósai részéről a vállalt kötelezettségek teljesítésére. Noha a telekkönyvi rendszer a követelés biztosítására minden biztosságot nyújt, mégis a késedelmes fizetők elleni végrehajtások gyors eszközlését biztosítani volt a fő feladat , ennélfogva az igazgatóság még az intézeti működés megkezdése előtt legfelsőbb helyre folyamodott a törvénykezés tárgyában adandó némely kedvezményekért. Kormányszékeink hazafias közbenjárása folytán ő cs. kir- Felsége 1863. év September hó 18-kán 16,209. sz. a., és az ország összes hatóságaihoz kibocsátott legfelsőbb leiratában, s egy, még előbb, ugyanaz évi augusztus 2 án 8785. sz. a. megjelent udvari rendelvényben adta meg a „Magyar Földhitelintézetnek e kedvezményeket. „Intézetünkre nézve másik életkérdés volt a bélyegmentesség kérdése. Ugyanis ha a fenálló bélyegszabályoknak vettetik alá intézetünk, az az üzletet annyira terhessé tette volna, hogy e mellett működését meg sem kezdheti vala. Ez iránt beadott kérvényünkre a cs. kir. Felsége 1863. évi sz. Iván hava 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával, mely a nm. m. kir. helytartótanács jul. 6-án 51,797 sz. alatt kelt intézményével velünk közöltetett, a magyar földhitelintézet ügyleti könyvét s mindazon okmányait, melyek az intézet nevében üzleti ügyekben az alapszabályok 4. fejezete szerint kiadatnak, a záloglevelek és jövedékjegyek szelvényeinek kivételével, melyekért a bélyeget az intézet maga fizeti, a legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. „Ugyanazon legfelsőbb elhatározás szerint a záloglevelek és jövedékjegyek után járó jövedelmi adó beszedésének és beszolgáltatásának terhe az intézetre nem rovatott. „Az intézet kezdetben a cs. kir. kereskedelmi minisztérium 1863. évi julius 6-án kelt rendelvénye szerint, a hatóságokkali levelezéseknél posta dij mentesnek nyilváníttatott, mi azonban az 1866. év kezdetétől, a birodalmi tanács intézkedése folytán, megszüntetett. „A magyar kormányhatóságok kimondák azt is, hogy intézetünk zálogleveleiben nem csak az árvái és alapítványi tőkék elhelyezhetők, de azok cautiók letételére is használhatók, azonban a pénzügyi és katonai hatóságok zálogleveleinket cautiók fejében még el nem fogadják. „Ő és. kir. Felsége intézetünk engedélyezése, az 1848. törvény szerinti tartalékalapi dotatiójának elrendelése és a felebbi előnyök kegyelmes engedélyezése által, intézetünk iránti magas pártolásának kitűnő jeleit adá, s újabban is, a jelen év kezdetén, méltóztatott az intézet ügyvitele felett magas megelégedését kegyelmesen nyilvánítani. E kedvezményekre annyival inkább igényt tarthat intézetünk, miután az nem nyerészkedő vállalat, minden nyeremény az intézet tartalékalapja javára válik, s az intézet egyenes és kizárólagos feladata az annyira fontos földmivelési hitel emelését előmozdítani. „Az utóbbi időkben más hitelintézetek is részesíttettek több kedvezményben, különösen az osztrák földbirtoki hitelintézet fel van jogosítva jutalékkal járó záloglevelek kibocsátására, a többi pénzintézetek a kamatláb iránti megszoritások alól is fölmentettek s a hátralékoknak közigazgatási után behajtása előnyében is részesittettek. Intézetünk igazgatósága nem mulasztandja el hasonló előnyöket, ha a körülmények annak szükségét megkivánnák, maga számára igénybe venni , s ez eredmények egyikéért, a kamatláb alóli fölmentést illetőleg, már folyamodott is. „Intézetünk kitűzött feladatának megfelelni kívánván, nem mulasztható el a hazánk birtokrendezési viszonyaiban annyira nevezetes úrbéri és ezzel rokonfaju váltságok közvetítésére vonatkozó kérdést komoly megfontolás tárgyává tenni , a gondoskodott módokról, melyek szerint lehetővé tegye azt, hogy a váltságkötelesek is részesülhessenek ezen czélra föl nem mondható s törlesztéssel összekötött nyugalmas kölcsönökben. „Hogy alapszabályai értelme szerint ezen kölcsönzési nemeket üzlet körébe vehesse, legfelsőbb helyre egy emlékiratot terjesztett, kérte az azt lehetővé tevő rendszabályok és utasítások kiadatását, minek folytán a m. kir. Curia, valamint a m. kir. udvari kanczellária javaslatunkat tanácskozás alá vevén, kiadatott 1864. julius 14-én 12.281 sz. alatt azon kegyelmes királyi udvari rendezény, mely ilyen ügyletek keresztülvitelét lehetővé tévé, és már eddig nehány váltsági kölcsön az intézet által közvetittetett is. „Végre még megemlitem, hogy a kisebb földmivelési kölcsönök kérdése tárgyában az országos magyar gazdasági egyesület és kereskedelmi kamara küldöttjével együtt a magas kormány fölhívása folytán véleményt és tervet készített intézetünk igazgatósága. (Folytatása következik.) Távirat Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Július 22. — 5°/0 metaliques 60.10 Nemzeti kölcsön 65.—. 1860-diki sorsjegyek 75.—.— Bankrészvény 694.—. Hitelintézeti részvény : 143.90. Londoni váltó 127.50 Ezüst 126.— Arany 6.12. Pest, jul. 27. Az idő ma többnyire napfényes volt, ámbár olykor a folyvást tartó, erős szél fellegeket hajtott az égre. A hévmérő délben 20 fokot mutatott, Duna vízállása 7' 600 felett. A gabnaüzletben tegnap óta nem fordult elő jelentékenyebb változás; a hangulat folyvást kedvező és élénk, s az árak szilárdan fentartották magukat , sőt részben feljebb is mentek. Búza fogyasztásra és déli Németország számára kerestetett; forgalma mintegy 10,000 mérőnyi volt ; ára 5—10 krral feljebb ment ; igy 88—89 ms 4 ft 85—90 krjával, 87—88 ms 4 ft 75—80 krjával, 86—87 ms 4 ft 70 krjával, 85—86 mns 4 ft 60—65 krjával vétetett. Rozsnak a készlet csekély volta miatt nem lehetett jelentékenyebb üzlete; forgalma nehány részletre szorítkozott, mely szilárd árakon, a 78— 80 ms 3 ft 75—90 krjával kelt el. Árpának és zabnak nem volt emlitésre méltó forgalma ; áruk változatlan. Kukoriczára nézve folyvást élénk a kereslet,’, de forgalma a tulajdonogét, mind a jól berendezett nőiskola áldásdús hatályát belátta az egyház tanácsa , mégis, a nehéz időkben s kedvezőtlen körülmények között, az egyházban már fenálló intézetek fentartási gondjaival s költségeivel túlterhelten, óvakodott újabb, bár üdvös vállalatba bocsátkozni. De a női finom észlelet, élénk érzék s gyöngéd tapintat — mely iziben észreveszi azt, ami vagy hiányos, vagy visszás, vagy éktelen, elevenebben érzé a bajos állapotot ; a hölgyek fogékony kebele, mely élénkebben fellángol mind azért, a mi jó, szép s nemes, felbuzdult ezen ügyet is felkarolnis a női leleményes ész hirtelen feltalálá az utakat és módokat, mint kell a bajon segíteni, a hiányt pótolni s a jót gyarapitani ? Előbb egyes úrnők ajkairól hangzottak panaszos nyilatkozatok az emlitett fogyatkozás felett, s nem hiányoztak intő s lelkesítő szózatok a segélynyújtás iránt. Elsők valának, kik ez üdvös ügyet felkarolandók, élőszóval vagy írásban nyilatkoztak : gr. Andrássy Gyuláné gr. Kendeffy Katalin, Benedicty Györgyné Simonyi Eszter, özv. gr. Bethlen Pálné, dr. Bókay Jánosné Szabó Judith, özv. Fáy Andrásné, özv. Fáy Gusztávné, Giczei Samuné, özv. Halász Józsefné Hajdú Józsefné Kun Judith, Hajós Józsefné Madarassy Erzsébet, id. Kandó Józsefné Szűcs Klára, Kandó Józsefné Gyürky Petronella, Kandó Teréz özv. Kapczy Tamásné Tanárky Borbála, özv. Kóczán Józsefné Puky Francziska, Dr. Korányi Frigyesné Bónis Malvin, Lónyay Etelka, Lónyai Gáborné, Dr. Lumniczerné, Radnótfay Katalin, Muraközy Emilia, Nadányi Albertné, özv. Nagy Istvánné Hajós Zsuzsánna, herczeg Odescalchi Gyuláné, gr. Degenfeld Anna , gróf Pallavicini Rogerné gróf Vay Lila, özvegy Pázmándy Dénesné Domonkos Lidia, gróf Pejacsevics Márkné gróf Bethlen Hermin , Rudnyánszky Béláné született Zádor, Rajkovicsné Bottlik Mária , Sebes - Kovács Anna , özvegy Sebestyén Gáborné Szőke Judith, Szabó Menyhértné Zseni Eszter, Szegfy Mórné Kanya Emilia, Szepessy-Péchy Johanna, Szőke Jánosné Kandó Róza, Szőnyi Pálné Weninger Ludmilla, özv. Szűcs Lajosné Szűcs Zsófia, özv. Tihanyi Ferencené Rhédey Borbála, Tisza Kálmánné gr. Degenfeld Ilona, Tóth Lőrinczné Kandó Zsófia, gr. Traun Ferenczné gr. Bethlen Borbála, dr. Vári Jánosné Tóth Vilma, Zádor Györgyné szül. Thaly, özv. Zseni Jánosné Tóth Terézia. Majd a nevezett úrnőknek f. évi mart. 3 -án tartatott köztanácskozmányában, mely a pesti reform, egyház nevében gyűlt egybe, közös érzület s egyező akarat nyilvánult, miszerint a jelenvoltak, önlelkek sugallatát követve s nőtársaik lelkű idében bízva, a hozzájok illő, díszes munkatért nemes öntudattal elfoglalni elhatározák, czélul tűzvén ki egy felsőbb leányiskola alakítását a pesti reform, egyház nevében, ennek jogalapján, ennek pajzsa s fedezete alatt. Ugyanezen köztanácskozmányban, a kijelölt czélhoz képest, azonnal intézkedés létetett a felsőbb nőiskola kellő tervének választmányilag leendő elkészítésére nézve ; e munkálattal herczeg Odescalchi Gyuláné elnöksége alatt, gróf Andrássy Gyuláné, Tisza Kálmánné, özv. Pázmándy Dénesné, özv. Zseni Jánosné, Benedicty Györgyné urhölgyek, Szőnyi Pál, Gönczy Pál és Török Pál bízatván meg. Végre ugyanezen köztanácskozmányból aláírási és gyűjtő ivek bocsáttattak ki a pesti egyház körébe, külön-külön hatvan úrnő nevével jegyzetten, a szükséges anyagi erő és segély előállitása végett. Miután a felső leányiskola terve elkészült, előterjesztetett az an. évi jul. 2-án tartatott tanácskozmányban, tárgyaltatott és a szükséges módosítások szerint megállapittatott. (Vége következik.) A magántár sürgönye. Bécs, jul. 22. A „Wiener Rendpost“ jelenti : A kitett fegyvernyugvás aug. 2-áig meghosszabbitatott, s e naptól kezdődő négyheti fegyverszünet köttetett. Károlyi gróf egyúttal elhozta a közte és Bismarck gróf között megállapított békeelőzeteket megerősítés végett. Bécs, jul. 22. A fegyverszünet a békeelőzetekkel együtt ma aláíratott, sok követelései miatt, nem ment többre mintegy 3000 mérőnél, mely 2 ft 90 kf—3 ftjával adatott el. R e p cz e déli Németország részére, úgy szintén itteni gyárosok által is kerestetett; ára szilárdan fentartja magát ; alku köttetett, s mintegy 3500 mérő káposztarepetére öl/1—53/4 forintjával. Vidéki tudósítások. (Gy. H.) Győr, jul. 25. Időjárás : szeles, verőfényes napok, hűvös esték. Vízállás : emelkedik. A megakadályozott rendes szállítások, a külföldi piaczokon történt árcsökkenések, a háború és a politika eseményeire irányult közfigyegyelem, oly silánynyá tette országos vásárunkat, hogy pár év előtt, még a legroszabb heti vásárnak is különb formája volt. Sem vevő,sem eladó, az országos vásárnak valóságos satyrája volt az egész lefolyt vásár. Külföldi vásárlóink, valamint vásárosaink is egészen elmaradtak. Az országok, hová minden terményczikkeink vándoroltak, és honnan az iparszorgalom készítményeinek jőni kellene, elzárva vannak. A szarvasmarhavásár a kormány részéről történt nagy előleges bevásárlások folytán tökéletesen pang. Lovat, nemes és paraszt lovat egyaránt keveset lehetett látni. Sertés is kevés volt kiállítva. A gabnaüzletben szintén mély csönd uralkodik, gazdáink a piaczra nagyon keveset szállítanak. Kapásnövényeink, kivált a már selymet hányó kukoriczák, és virágzásnak indult hajdinák, kevés terméssel biztatnak. A sarját illetőleg már tisztában vagyunk, hogy csak vizenyős lapályokon fogunk valamicskét kaszálhatni. Az idei telelés nagy bajjal fog járni. Ami a búza hetiforgalmát illeti, az nem sokra ment, amit különben azon feszültségből, melylyel az üzérvilág az események fejlődését kiséri, igen könnyen meg lehet magyarázni. Rozs- és árpában úgyszólván semmi forgalom. Kukoriczára nézve még legélénkebb az üzlet, mit az ismételt — habár csekély — esőzéseknek lehet tulajdonítani. — Az árak alig változtak ; u. m . buza bánáti 88—89 fontos 4 forint 70—80 kr, tiszai 4 forint 75—85 krajezár, bácskai 85—87 fontos 4 forint 45—50 krajezár, rozs 78—80 fontos 3 forint 80—90 kr, kukoricza 2 forint 75—80 krajezár, zab 2 ft 35 —40 kr. «