A Hon, 1869. december (7. évfolyam, 277-301. szám)

1869-12-01 / 277. szám

276. szám. Pest, 1869. ám Szerda dec. 1. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij : Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..... 2 frt. 3 hónapra...............................6 „ 6 hónapra.............................12 más esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint.............................30 kr. POLITIKAI ÉS KÖZGAZÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap .1 .adóhivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. PEST, DECEMBER 1. A baloldali kör tegnap esti (nov. 30.) értekezletén az indirect és házadéra vonatkozó miniszteri előterjesztések, a király keleti útjára vett kölcsön, a tagosítás után fennmaradó kamarai apróbb földrészek eladása és a vadászati törvény kerültek szőnyegre. Az adókat az értekezlet megszavazza, de egy határozati javaslatot nyújt be, mely az adóreformnak e jövő évben okvetlen benyújtását és keresztül vitelét sürgeti. A királyi kölcsönt megszavazza. A kormányjavak tagosítása mellett fennmaradt parczellák eladását oly föltétel mellett pártolja, ha a helybeli lakosok méltányos ár mellett előbb megkínáltatván, a árverés útján történik. Végre a vadászati törvényt a párt szabad discussióra hagyja fenn , azonban a főbb pontokra nézve közmegállapodásul közelebbről mégis kitűzi. z án i is. A magasztalástól a bírálatig szép távolság van. „Még a zsarnokok is, midőn hizelkedőikben nem bíztak többé, álruhába öltöztek, hogy legalább véletlenül igazathalljanak magukról“ — ezt mondja Kemény Zsigmond. Van e szavakban valami olyan, ami hasonlít a múltak keserű megbánásához, s a megbánás már maga is első lépés a jobb irány felé; — de, ami még örvendetesebb, meg van bennök a komoly ígéret, hogy az eddigi hízelgést igazszólás fogja fölváltani. Abban a meggyőződésben, hogy szavának ura lesz, őszinte örömmel üdvözöljük a „Napló“t, üdvözöljük a szabadelvű reformok terén mint bajtársi, a közjogi téren mint leyális ellenfelet. Egy kis gratuláczió: a" A megifjult kiadású „Pesti Napló” első száma fekszik előttünk. Megvalljuk, hogy nagy megelégedéssel tettük le kezünkből, nem csak azért, mert érdekesen, változatosan s tartalmasan van szerkesztve, nem is azért, mert látjuk, hogy lesz már valahára egy kormánypárti lapunk, melylyel tisztességes ember is szóba állhat és eszmét cserélhet, hanem legkivált azért, mert azon „Naplódnak, mely 1. évi november 30-án végelgyengülésben elhalt, s azon másik „Naplódnak, álláspontja közt, mely deczember 1ével életbe lépett, igen igen nagy haladást látunk — a szabadelvűség felé. Kemény Zsigmond, mai czikkében néhány rövid, markírozott vonással indikálja a „Pesti Napló“ ezentúli programmját. Elmondja, hogy az 1867-ki közjogi bázist nem hagyja el, mert azt nem „szükséges rosznak“, hanem életerős, fejlődésképes alapnak tartja. Legyen neki az ő hite szerint, mi e tekintetben más meggyőződés- I ben vagyunk, melyet bőven kifejtettünk elégszer, e téren mi a Naplóval találkozni nem fogunk. Elmondja, hogy az eddigi „Pesti Napló“ az ■ ezen közjogi alapon alakult kormányt kötelessé- gének ismerte védeni. Védte is, — e bizony nyitványt kiállíthatjuk számára — védte erő- szakadtából minden megtámadásnál, s nemcsak az ellenzék, hanem — tegye kezét szivére s vallja be őszintén — védte gyakran saját jobb meggyőződése ellen is. Mert nincs az a tökéletes kormány, melynek ne lennének roszalandó intézkedései , a Naplónak pedig mindez ideig csak magasztalásra volt szótára. Ily állást önérzetes, függetlenül gondolkozni szerető, saját véleménynyel is bíró hírlap nem tarthat meg örökké a nélkül, hogy lassú öngyilkosságot kövessen el magán. A következés a Pesti Naplóban is meggyőződéssé érlelte ez érzetet s mai számával feladta e merev, e hálátlan álláspontot. Kemény Zsigmond sokkal ügyesebb publicista még most is, semhogy az ily keserű labdacsot megczukrozatlanul adná be annak a kormánynak, melylyel eddig oly édes viszonyban élt. Elmondja, hogy a kormánynak elég ideje volt, a saját védelmére szükséges minden eszközt kellőleg kifejteni, nem szorul többé a közvélemény előtti szépítgetésre, mint eddig, s ezért hagyt fel mármost a feltétlen magasztalással, s a belreformok terén a tiszta szabadelvűség zászlója alá sorakozva, ezentúl szabadságot veeni magának a kormányt krt ! A képviselőház 78-ik ülése deczén. Elnök : Somsich Pál; jegyző Mihályi Péter. A kormány részéről jelen voltak: Bedekovich K., Festetics Gy . gr., Gorove I., Mikó I. gr. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesitése után elnök bejelenti Komárom város kérvényét, melyben a képviselőház által az 1868. évi decz. hó 8-án már tárgyalt kérvényük ismétlésével az 1849-ben az ausztriai kormány által elszedett 78,887 frtot tevő kárukat megtéríttetni kérik. Barsmegye kérvényét, melyben Békésmegyének abbeli kérelmét, hogy az alföld fiumei vasútvonal eszék sziszek károlyvárosi részének kiépítése a nagyvárad-eszéki vonalt építő consortiumnak adassék, — pártolja. Krassómegye felterjesztvényét, melyben a fennállott m. k. helytartótanács által 1783 ik évben e megyétől, önkényesen elszakasztott és a román végvidéki ezredbe bekeblezett karánsebesi kerületnek, a megyéhez leendő visszacsatolását eszközöltetni és igy a megye ősi területét ismét kiegészíttetni kéri. Biharmegye kérvényét, melyben Buda városnak Fiume városa és környékének Magyarországhoz visszacsatolása iránt a képviselőházhoz adott kérvényét pártolja. Trencsén város felterjesztését, Buda fővárosnak Fiume városa és környékének Magyarországhoz visszacsatolása tárgyában a képviselőházhoz intézett kérelmének pártolása iránt. Stoll Károly benyújtja csernfalvi Hozmutcza Vazul gk. alsófernezelyi lelkésznek kérvényét, melyben csekély fizetésének — melyből megélnie nem lehet — felemelését kéri. Csiky Sándor benyújtja Madarassy Ferencz kérvényét az 1848/49-ben szenvedett az orosz hadsereg által okozott kárainak megtérítése tárgyában. Salamon Lajos benyújtja Érd mezőváros molnár czéhének kérelmét, melyben a dunai malmok iránt jelen folyamodásukban nyilvánított nézeteikre, az ipartörvény alkotásakor méltánylás és pártolásbani részesültetésért esedeznek. Madarász József benyújtja Kósa Sándor és Huber Nándor bodolai lakosoknak kérvényét, melyben több rendbeli jogtalan követelés részint elengedése — részint egyszerűsítése és 20 ftnak visszafizetéséért esedeznek. Mind e kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Majthényi Dezső: A ki elfogulatlanul végig tekint e nemzet történetén tehát, be kell ismernie, hogy sokban és sokszor bámulatos előrelátás és másokat messze háta mögött hagyó szabadelvű szellem lengi át őseink intézkedéseit, így hogy csak egyet említsek, az, mit a szabadelvű párt a continensen és a szigetországban egyaránt a zászlajára tűz; a bírák választásának joga nekünk legnagyobb részben már emlékezetet haladó idő óta törvényes gyakorlat által biztosított százados tulajdonunk és egész ez év — ha jól emlékszem — jul. 10-kéig, nyugodtak lehettünk a felett, hogy legalább e miatt újabb küzdelmeknek nem lesz kitéve sokat szakgatott hazánk. Hasonlóul vagyunk egy más dologgal, interpellation tulajdonképi tárgyával. Most midőn a Vistula partjain történt ismeretes zárdás esetek, hogy úgy szóltak a tűzkárosult példájaként intenek bennünket, hogy tegyünk meg mindent, mi által elháríthatunk hazánkról hasonló csapásokat, nem mondhatjuk ugyan, hogy e részben meg van hazánkban téve már minden, mert sok, hitem szerint még nagyon sokat kell tenni, de mondhatjuk igenis, hogy meg van téve az első, tehát legnehezebb lépés, mert e nemzet törvényhozói már 1741-ben kérelmezték, 10 évvel később az 1751-dik X. t. sz.-ben csakugyan sikerült e kérelmüknek érvényt szerezni, hogy t. i. a sötétség és papi uralom legerősebb támasza, a jezsuita-rend Magyarország területén oszlatassék fel. Azért azt hiszem, hogy önök a túlsó oldal férfiai, kik égre-földre a reformok barátainak mondják magukat, most, midőn szeretem hinni, hogy a papi uralom megszüntetése illetőleg a reformok előestéjén állunk, csak helyeselni fogják, ha kérdést intézek a vallás- és közoktatási miniszterhez az iráni: vájjon mi gátolta vagy mi gátolja a cultusminisztert, hogy nem hajtja végbe a kalocsai jezsuiták ellenében ezen általam említett 1751. X. 1. czikket. (Élénk helyeslés.) Hertelendy Kálmán a következő interpellate intézi a cultusminiszterhez: Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a zalavári apátság még mindig az Ausztriában fekvő gödrices önálló apátokkal bírt, és minden más külföldi apátoktól függetlenül kezeltetett, most mégis onnét kormányoztatik, és 2-or. Van-e szándékában a miniszter úrnak e törvénytelenséget megszüntetni, mikor és hajlandó e e végett a törvényhozás elé törvényjavaslatot terjeszteni, ezen apátság előbbi függetlenítéséről. 3or. Miként történhetett, hogy a kapornaki apátság egy oly szerzetnek adományoztatok, melynek a hazai törvények értelmében, nevezetesen Nik Mátyás király rendeletének 8-ik fejezete szerint, ingatlan birtokot birni, kezelni nem szabad. 4-szer. Tett-e vagy fog-e lépéseket tenni a végett, hogy a jezsuita szerzettől ezen apátság elvétessék s annak jövedelmei az adományozás szellemének megfelelőleg kezeltessenek ? (Általános helyeslés.) Ezen interpellációk kiadattak a miniszternek. Iványi Dániel a maga és elvtársai nevében a következő két törvényjavaslatot terjeszti be: Törvényjavaslat egy új adórendszer kidolgozására kiküldött bizottságról. 1. §. Az országgyűlés választ saját kebeléből bizottságot, melynek feladata leheten a szakértők és az ország különböző vidékeinek viszonyait ismerő férfiak meghallgatása után egy az igazságnak s az ország szükségeinek legjobban megfelelő adórendszer kidolgozása, meghatározván a fenntartandó s illetőleg behozandó adónemeket, az adók alapját, kulcsát, kivetési és behajtási módját, mégpedig úgy az egyenes, mint a közvetett adókra nézve. 2. §. E bizottságba, tekintettel az ország különböző vidékeire, a képv.ház 24, a főrendiház 12 tagot választ. 3. §. Elnököt s alelnököt, valamint se, a bizottság saját kebeléből maga választ.