A Hon, 1871. március (9. évfolyam, 49-75. szám)

1871-03-15 / 61. szám

a padok alá dobták. A nők rittak. A jezsuiták a szekrestyébe vonják magukat. Egy rendőr igen közel állott e menhelyhez. Don Raffaele Collati, miseolvasó pap rárival: „Takarodj gazember, e hely nem neked való !“ Későbbi szóváltások után a misen­ondó pap megáll, végre — a­mitől kezdetben vonakodott — egészen udvariasan kéri a rendőrt, hogy sze­­rezzen neki polgár öltönyt, hogy menekülhessen. Számosan elfogattak és a templom átellenében levő Palazzo Altieribe vitettek. Az egész város­ban nagy izgatottság uralkodott. A Libertá azt tanácsolja a szabadelvű ifjúság­nak, hogy legyen eszélyes, amrt az ily mozgal­makat maguk az ultramontánok szítanák, hogy kitüntessék, hogy Rómában az olasz kormány népszerűtlen. Annyi tény, hogy több furkosbot ingyen osztott ki a klerikális párt hi­­vei közt. Különfélék. — Őfelségek a király és királyné ma d. u. 5 órakor érkeznek a fővárosba. A belügy­minisztert a fogadásnál Szlávy I. miniszter fogja helyettesítni. •— A nőképzőegyesület mai és legkö­zelebbi (márcz. 20.) felolvasási estélyeire a je­gyek igen kapósak, úgy hogy kivált az utóbbira nézve, melyben Jókai (először „térve vissza 48- diki álláspontjára“) egy igen érdekes humoros fölolvasást „Nők a tűzhely körül“ fog tartani, a rendezőség komolyan aggódik az Europa terme kicsinysége miatt. Látszik, hogy a jót nálunk is csak kezdeményezni kell s az eredmény nem maradhat el. Ideje is a főváros miveit közönségét, mely az orpheumi mulatságoktól részben undor­ral fordul el, valami magasabb szellemi élvezet­hez szoktatni.­­ Az omnibuszok számára állomáshe­lyül a pesvárosi főkapitány indítványára május 1-től kezdve a városligetben az aréna-itt fog ki­jelöltetni, a városliget kijáratától balra, mintegy 800 öl hosszú térségen. Magába a ligetbe csak azon társaskocsik fognak hajtani, melyek a Her­­mina­ úttal tartják fen a közlekedést. — Nyilatkozat. A „Hon“ egyik köze­lebbi számában egy közlemény jelent meg, mely­ben az állíttatik, hogy én, mint Kolozsvár város közügyésze, lefoglaltattam a „M. Polgár“ idei 56-ik számát. Félreértések kikerülése végett ki­nyilatkoztatom, hogy a „M. Polgár“ érintett, vagy bármely más száma lefoglalására semmi befolyásom sem volt. A praeventiv censura, a közigazgatási tanács feje , Fülöp Sámuel tiszte lévén, ki ezt egyik rendőri közeg által gyakorol­tatja, a lap lefoglalását nem is eszközölhettem. Kolozsvárt mart. 14. I. Bodor László v. közü­gyész — Adóbehajtás. Kerkapoly pénzügymi­niszter úr minden lehetőt elkövet, hogy az adó pontos behajtását biztosítsa. E czélból a napok­ban az adóvégrehajtókhoz intéztetett sürgető rendelet, melyben nekik meghagyják,hogy mű­ködésükről pontos naplót vezessenek s azt min­den hó végével lezárva a következő hónap 5- dikéig a pénzügyigazgatóság adószámvevőségé­hez benyújtsák. A pestvárosi adóbehajtási hiva­tal főnöke ez alkalmat megragadva, előterjeszt­­ést tett, hogy e hivatalnak sok dolga van,s kéri annak nagyobb arányú szerveztetését. — Egy érzékeny jelenet. Ma d. e. szomorú és mély értelmű jelenet folyt le az országház előtt, írja az „Ellenőr,“ mely a képvi­selőhöz folyosóin is szájról szájra járt. Egy ron­­gyos öreg­ember kéregetett ott alamizsnát a já­rókelőktől. Egy úr, ki már épen zsebébe nyúlt, egyszeri vizsgán tekintett a koldusra. Nagyon meg volt lepetve és tétovázva kérdezte: „Nem volt honvéd?“ „De igen“ — volt a válasz.­ „És nem ismer engem ?“ — „Ismerem, ön gróf Lam­bert.“ —­ „Ön pedig Nécsey, hisz együtt szolgál­tunk!“ A gróf megölelte a koldus honvédet, ki egykor bajtársa volt s aztán karon fogva kérde­zősködött tőle. Jelentékenyebb összeget is adott neki mindjárt, felszólítva, hogy jöjjön birtokára, a hol állást fog neki adni, miből megélhet. Ajánl­juk e történetet a honvédsegélyző bizottságnak, miután az országgyűlésnek (melynek háza előtt történt e szomorú illusztrálása a haza 1848—49- diki védői helyzetének) hiában ajánlanék. —­Pest városa polgármesterének je­lentése a múlt év működésének főbb mozzana­tairól most jelent meg egy terjedelmesebb füzet­ben magyar és német nyelven, melyből, miután a rosz kövezet ellen legnagyobb a panasz, egye­lőre az arra vonatkozó részt emeljük ki. A kövezési munkálatok közt jelentékeny mozzana­tot képez a költséges gránitköveknek nagyobb mértékű felhasználása. Ily kőanyagnak szállítá­sára a nyitrai bányatársulattal köttetett ugyan szerződés, minthogy azonban ez kötelezettségé­nek meg nem felelt, ennek terhére a gránitkő­­anyag a manthauseni és wolfsthali és más gránitbánya-tulajdonosoktól szereztetett meg s ezen eljárás által volt kieszközölhető, hogy a múlt évben megkezdett munkálatok folytathas­sanak. Az évi költségvetésnek, mondhatni, leg­főbb kiadási rovatát a kövezési anyag és ennek feldolgoztatási költsége okozták. Kiköveztettek 1870-ben:a) a belvárosban a rózsa-, Ferencz József- és városházi terek részben, nemkülönben a só utcza; b) a Lipótvárosban : vácziut (gránit), felsőd­unasori Pannoniaut (gránit), perez-, gyap­ju-, vízvezetéki utczák, templomtér és külső vácziut; c) a Terézvárosban : királyutcza 3 rész­ben: templom-, kertész-, János , Lázár-, szövet­ség-, Miksa-, Wesselényi-, árok-, külső dohány-, aradi- és uj-utezák ; d) a Józsefvárosban : szűz-, József-, Mária , Csokonay-, Kölcsey-, szálló-, práter-, Kisfaludy-, gólya-, zsák-, nap- és Karp­­fenstein-utczák, nemkülönben Rákóczy tér- és új vásártérbe futó utczák ; e) a Ferenczvárosban : Alsó-Dunasor egy része, malom-, temető-, Má­tyás-, Viola-, Flórián- és fő-utczák, a Fuchs féle laktanya udvara és a malom-utcza előtti lejtő stb. stb­ stb. Mindezen kövezéseknek összes te­rülete 71240 □ öl; felhasználtatott: terméskő 1831 köb­öl; köbkő 875291 darab; fejkő 81361 db; járdakő 106696 db; a kövek értéke 428116 frt 97 kr; munkabér 198049 frt 94 kr. Ez évben létetett kísérlet a cement-öntvénynyel való kö­vezésben a Ferencz József- és rózsatereken, va­lamint a schweiczi asphalt burkolattal, melyek­nek tartósságára próbaidő határoztatok.­­ Az eddig hasztrált trachyt és újból használatba ven­ni szám­osolt bazalt kőanyag tartóssága közti, különbség meghatározása iránt megállapittatott, hogy e két különböző nemű­ kőanyag próbák ép egymás mellett alkalmaztassék. A kövezési anyagnak biztosítása czéljából még a volt pénz-ügyminiszerhez kérelem intéztett az iránt, hogy az ó­budai m. kir. koronauradalomhoz tartozó visegrád-apátkúti határokban lévő összes kő­bányák a városnak 40 évre bérbe adatnának ; a városra nézve kedvező eredménynyel kecsegte­tett tárgyalások, mondhatni, a már közösen meg is állapított feltételek azonban a lefolyt év­ben a volt pénzü­gyminiszer által oly súlyosakká változtattak, hogy azokat a város egyáltalában nem fogadhatván el, újabban indokolt kérelem intéztetett a p. U. ministerhez, melyre eddig még válasz nem érkezett. — A müncheni magyar egylet mű­ködét­t az 1870/1-ik év első felében. Fiatal és még a kezdés nehézségeivel küzdő egyletünk életében fontos tényt képez azon körülmény, hogy megújítván alapszabályainkat, a jelen fél­évben már hetenkint tartunk rendes gyűléseket és czélul nemcsak a társasélet virágoztatását, hanem a közművelődésbeni kölcsönös támoga­tást is, főleg pedig a nemzeti tudat ébrentartását tűztük ki. Az egylet tagjainak száma a félév ele­jén 15 volt,ehhez jött 11 és távozott 5, úgy hogy a tagok jelenlegi száma 21. Tartatott összesen 18 gyűlés, ezek közt 1 tisztújító, 1 úgynevezett nemzeti gyűlés, midőn Jónás János beszélt a hazánkban történő eseményekről és 1 gyászün­nep, néhai b. Eötvös József emlékére, midőn a feledhetlen halott fölött Jónás János tartott gyászbeszédet. A többi gyűléseket a folyó egy­leti ügyeken kívül népszerű tudományos előadá­­sok, szavalás, dal és társasmulatság töltötték be- Értekezett Júdás János ll-szer, Daxper Andor 1-szer, Irinyi Sándor l-szer. Szavaltak legin­­kább Deutsch Adolf és Grüt­feld Sándor. —Egy­leti könyvtárunknak is meg van vetve alapja, a mennyiben az leginkább a tagok, köztük főleg Holmberg Ferencz ajándékozása folytán 132 kö­tet és füzetben 31 művet és folyóiratot tartalmaz. — Pénztárunk a tagok csekély számánál s a szervezkedésnél elkerülhetlen kiadásoknál fog­va csak 14 frt 33 krt tartalmaz. Segélyezésre csak egyszer fordult elő alkalom, midőn is egy átutazó honfitársunk 1 frt 18 krnyi segélyben részesült. — A külföldi magyar egyletekkel tö­rekedett az egylet fenntartani a barátságos ösz­­szeköttetést közös nemzeti és művelődési czél­­jaink előmozdítására. A bécsi magyar clubb ré­széről vett felszólítás egy b. Eötvösnek emelendő emlékszoborra való gyűjtés ügyében az egylet­ben élénk viszhangra talált s a gyűjtés, bár még nem fejeztetett be, már­is kedvező ered­ményt mutat.­­ Megkeresésre az egylet szíve­sen ajánlkozik felvilágosítást adni a mü­ncheni viszonyokra vonatkozólag. Az egylet czímzete: „Ungarverein, München, Café Max Emanuel.“ Gyűléseit az egylet kedden este tartja a „Lam­­pelgarten“ nevű helyiségben (Jägerstrasse). Jó­nás János, jegyző. Nemzeti színház. Szerdán, márcz. 15-kén adatik: Fernande. Szinmű 4 felv. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­sulata és Bunkó Feri népzenéje. Hivatalos közlemények. Ő felsége a marosvásárh­elyi ítélőtáblához rendes bíró­vá Dézsi Farkas pótbirót, pótbir­vá pedig dr. Dósa Mik­lós marosvásárhelyi jogakadémiai tanárt nevezte ki. Ki­­neveztettek továbbá dr. Zsiga Mór rónaszéki kincstári or­vossá, Sánta Gusztáv adóhivatali ellenő­rré, Jszapkay Ágost.'-n ellenőrré, Palugyay Imre, Gasparez János,Thold Jenő számtisztekb­e. A m. szigeti állami tanító­képezde igazgatótanácsába rendes tagokat véglegesen Mán József mármarosmegyei főispán, Prugberger József miniszteri tanácsos és bányaigazgatósági elnök, Mihálka László első alispán, Popovics Jenő megyei törvényszéki elnök, Szilá­gyi János főügyész; póttagokul Pável Mihály püspöki helynök, Pohl Károly római kath. esperes és Nánásy La­jos neveztettek ki. Biró József deési reform, tanító a hu­­nyad-zaráodmegyei tanfelügyelőséghez tollnokká nevez­tetett ki. A „Hon“ távsürgönyei. Saarbrücken, matt. 14. Favre Gyula ma ide érkezett, hogy Stosch tábornokkal a német megszálló csapatok élelmezésénél követendő módozat iránt alkudozzék, minthogy több oly nehézség mutatkozott, melyeknek megoldását nem lehet a béke végleges megkötéséig ha­lasztani. Páris, matt. 14. Bellevilleben az izgatás megint gyarapszik. Falragaszok fölkelésre szó­lítják fel a csapatokat. München, mart. 14. Döllinger és Fridrich püspökök megtagadták a kívánt nyilatkozatot a csalhatlansági tan javára. Berlin, mart. 14. A Belgiumból hazatérő franczia hadi­foglyok a fegyvereiket hátraha­­gyandják, melyek a béke végleges megkötéséig a belga kormány őrizete alatt maradnak. Weimar, mart. 14. A Weimarer Zig közli a császár válaszát a weimari községtanács fel­iratára. A válaszban ezek mondatnak: Miután az erőszakos harcz a haza jogosult várakozásainak megfelelőleg fejeztetett be, most már meg leend engedve a német birodalomnak, hogy — kifelé az az ellenséges fenyegetéstől menten,bizva egye­sülése által elért hatalmában — magát a jólét és műveltség érdekében a béke műveinek szentel­hesse, és nemzetiségi képzettségének feladatát betölthesse. Washington, mart. 13. A követek háza el­fogadta azon indítványt, mely szerint a kőszénre és sóra vetett vám töröltessék el. A ház szerdán határozatlan időre elnapolja magát. Bukarest, mart. 14. A követek kamarájában Costaferu, az ország legkiválóbb jogásza azt in­dítványozta, hogy a vasúti differentia jogi után intéztessék el; egyelőre azonban a szelvények fizettessenek ki, hogy az állam garantiája tiszte­letben tartassék. Augsburg, mart. 14. A mai „Augsb. Abend­­zig.“ Münchenből, jó forrásból, az elsassi terü­letnek a rajnai Pfalzba való bekeblezése kérdé­sében úgy értesül, hogy ily ajánlat csakugyan létetett a bajor kormánynak, ■— hogy azonban az — tekintve a bajor kamarának és a német or­­szággyűl­ésnek nem valószínű beleegyezését — azonnal visszautasíttatott. Bukarest, mart. 14. A német főconsul azt kívánta a romániai kormánytól, hogy a Strouss­­berg-féle vasúti részvények iránt vállalt garantia iránti kötelességét ismerje el. Flórencz, mart. 14. Hírszerint a ministeri­­um a hadifelszerelés ki­egész­ítésére 150—200 millió rendkívüli hitelt kíván. London, mart. 15. Az alsóházban Huxton, Gladstone kivonatára visszavonja azon bejelen­tett indítványát, mely azt kívánta, hogy a kor­mány hívja fel az európai hatalmakat és Ame­rikát, hogy a szárazföldi hadviselés szabályai iránt egyetértést állapítsanak meg. Gladstone je­lenleg, midőn két nagyhatalom a béke feltételeit szabályozza, meg nem engedhetőnek tartja e kér­dés felett a vitát. Páris, mart. 14. A „Journal Officiels“ közli a Favre és Fabrice tábornok között Ferrieresben kötött egyezmény szövegét, mely szerint a fran­­czia vasúttársulatok a vasutak üzletét ismét át­veszik, azon kötelezettséggel, hogy a német had­seregnek a kellő számú vonatokat rendelkezé­sükre adják. A posta és távirda ismét franczia igazgatás alá meg át. A franczia intendatura át­­is válalja a német hadak élelmezését. A megszáll­va tartott departementek polgári kormányzata a franczia hatóságokra ruháztatik. Bécs, mart. 15 Megnyitás. Bitelint, részvény 259.40 Napolend­ or 9.93.—. Lombardok­­.78 60 —. Angol-Ausztrián 228.75. Tramway 203 —. Gsiicziai 254-50 Bécs, mart. 15. (Estibörze.) Hitr­hrv. 59.70. Sj&s. vasat-----.— Állasnassvt. 396—. 1860-1 i sofár, S5 80 1864-ki sorsjegyek 122—. Napr­­re o­dor 9.94—. Adómentes kölcsön — Lombardi vasút 178.70. Magyar hitelrészt/. 86. 25 Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút — .­­ Franco Hungarian —*—. Alföldi vasút —. — Zálogkölcsön —.—­. Tr&mw&y 204.—. Ar­­o Awarim 229.30 Galiedai vasút 252 50. aj s­co 107.—. Népbank —.—. Bére? bank - . Építési bank —.— Északkeleti —Magy. ju­ták gorsj. 93.80. Frankfurt, mart. 14. (Ésti zárl.) Osztr. hitel­rész­vény 248.—. Osztr. államvasuti részvény 374.75. Lombardok 171.—. Galicziai 241.50 Frankfurt, mart. 14 Zárlat. Váltóárf. 95. Vit. 1959-ki E. metalliqass —.—. Uj ezüst köl­csön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalli­­qnes —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-ig 96.50. Osztrák hitelrészv. 248 50. Osztrák államvasut 377.50. 1854-ki sorsjegyek 70.—. 1834-ki 116 50. 1860-iki 77.50. Fér. Jó­­zsefvasut —.—.Lombardok 170 25 Galicziai 241 25.Papír járadék —.—. Ezüstjáradék — .— Osztr. bankrénzv. 690.— Magy. sorsj. 88.75. Berlin,mart. 14. Caebnyng. vas. 102.—.Ga­li­ziai 103.25.Allamvasut 215.75. Önkénytes köl­­t­ös —.—. Metalliqnes 47.25. Nemzeti köles. 55 25. Hitelapraserryek 89.75. 1860-öiki 77.*/s - 1864-iki‘ 66.25 Bécs 80.7/s.— Hitelrészvények 141.25. Romániai 45.25. Lombardok 97.25. A losonczi posztógyár. Magyaro­rszág felvidéki gyáriparának legna­gyobb vívmánya, a losonczi gyapjú-, szövet- és finom posztógyár. A posztógyár udvarába lépve, — első, mi az idegent meglepi, a gyári építkezés — műrend­­szere, műbeosztása és nagyszerűsége. Összeha­sonlítva a losonczi posztógyár építkezési mű­­­beosztását a magyar-osztrák anszehiának leg­nagyobb posztógyáraival, őszintén be kell valla­ni, hogy ez minden tekintetben az új kor elha­ladásának színvonalán áll, s a monarchia bár­mely első rangú javítógyárával, tekintve mű­­gépezeteinek gazdagságát, s termelési képessé­gét, a versenyt bátran kiállhatja. Midőn e gyárat közelebb megszemléltem, főleg azon czél lebegett előttem — hogy tudomást sze­rezzek arról, — váljon a nevezett losonczi posz­tógyár, — képes lenne-e a honvédség szükség­leteit — egészben, és állandóul fedezni. Az igazgatóság“ előzékenységgel fogadott, s megismertetett a gyár összes helyi rendszerével, a műképességével, s a raktárában levő ízletes készítményeinek nagy választékú készleteivel. Azon kérdést intézvén az igazgatósághoz: volna-e hajlandó a posztógyár a honvédség ru­házati szükségletére megkívántató posztómeny­­nyiség kiállítására válalkozni, az igazgatóság egész készséggel nyilatkozott, hogy az összes hon­véd gyalogság és huszárság, tiszti és közemberei létszámára szükséglendő posztók és lópokróczok elkészítését örömmel és készséggel vállalja el, annál is inkább, mert azok kiállítására elegen­dő mű­erő képességgel bír. E nyilatkozat kapcsában megmutatta az igaz­gatóság azon bérruházati kelmemustrákat, me­lyek mellett Magyarország számos megyéi, ki­rályi városai,­­ a magyar postaigazgatóság szá­mára előleges megrendelések, és szerződések nyomán ez évben is már jelentékeny mennyiségű posztókat szállitani. A gyárat azon meggyőződésben hagytam el, hogy a magyar posztógyáripar, — kezd önálló­ságra vergődni, — s igy lehetővé teendi, — hogy Magyarország, — e tekintetben megszaba­dul a külföldi gyámsága alól, — függetlenné te­szi magát mind a vállalkozás, mind a gyártás tekintetében, s saját nemzeti iparának saját ura leend. Hogy a losonczi posztógyárba fektetett bi­­rodalom annál alaposabb lehessen, — ennek rö­vid, de hü rajzát, következőben adom elő: a lo­— A lábatlan! Fortland ez ement és mészégető részvényt­ár­sulat márc. 14-én tartott közgyűlésén elnök Röck Szilárd fölolvas­tatja a febr. 10-iki közgyűlés jegyzőkönyvét, a­melynek értelmében a választmány fölhatalmaz­­tatott a társaság összes vagyonát eladni. Ezután elnök a közgyűlés tudomására juttatja, hogy a jelentkezett vevők,[Hanik Constantin és Konkoly Baláz­zsal a szerződés csakugyan megköttetett. Nem marad egyéb hátra, mint azt a közgyűlés­nek ratifikálni. Felolvastatik egész terjedelmé­ben az adásvevési szerződés, melynek főbb pont­jai ezek : a) a társaság átadja összes vagyonát, épületeit s készleteit a krét vevőnek; b) ezek ma­gukra vállalják a passivák kifizetését,­különösen azon 80,000 ft megtérítését, a­melyet több rész­vényes vett fel a budapesti takarékpénztárból a társaság érdekében; továbbá fizetnek a részvé­nyeseknek 122,800 ftot 5 év alatt 5 részletben ; az első részletet 24.569 forint erejéig kötelesek 1871 decz. 31-ig letenni. Átalán véve a szerző­dés nagyon megköti a vevők kezét. A szerződés egyhangúlag elfogadtatott, annak ratifikálásával megszattak : az elnök, Pichler és Schmk. A jogi átadást, a vevők bevezetését a birtokba a választmány eszközli. Úgyszintén minden egyéb­re, a részvényesek érdekeinek megvédésére a vá­lasztmány van megbízva. Hamvassy Plech Mátyás nevében kijelenti, hogy ő aláveti ugyan magát a többségnek, de azért tiltakozik és kijelenti egyszersmind azt is, hogy fenyítő javaslatot fog indítani azok ellen, kik a vállalat bukását idézték elő; végül kéri a közgyűlést, vegye be ezen nyilatkozatot a jegy­zőkönyvbe. Ez egy kis szóváltás után meg is történik. sonczi gyapjúszövet, és finom posztógyáregy­let, — 1868. évben alakult meg, 1500 részvény­nyel s 300,000 frt alap­tőkével. — Építkezése, beosztása, vatfelszerelése, az első rangú bri­ini építészek által készített terv szerint, fejeztetett be. Műgépezete Lucz A. H. nagyhírű gép gyárá­ból került ki. — Az 50 lóerővel bíró gőzgép hozza működésbe az egész gépezetet. Ezen gőz­erő arányához kellő mennyiségben vannak al­kalmazva, a mosó, fonó, szövő, kallózó, avató, nyiró, tisztító préselő gépek. Jelenleg működik 56 műszövő, és 20 kéziszövő szék,­­300 állandó munkással. Divat és bérruházati készítményei, minden igényeknek teljesen megfelelnek, ezt eléggé igazolja azon kelendőség, melynek gyártmányai örvendenek. Az első rangú hazai kereskedők, eddig ia már e gyárnál teszik meg megrendeléseiket, a gyárt­­mányokkali megelégedésük biztos tanújeléül szolgál az, hogy a gyárat, naponta tömeges meg­rendelésekkel tisztelik meg. Továbbá, a­mint meggyőződtem, számos magyarországi megye, és királyi város tett megrendeléseket bérruházati szükségleteinek fedezése tárgyában.­­ Kedvező szerencse a gyárra nézve az is, hogy a magyar postaigazgatósággal 3 évre már szerződött a postaszemélyzet ruházati szükségleteire megkí­­vántató posztómennyiség elkészítése iránt. Ily kedvező viszonyok között,­­ ha még a honvédség ruházati szükségleteire való posz­tók is, a kormány által, innen fognak megrendel­tetni, bátran lehet arra számítani, hogy a loson­czi posztógyár, rövid idő alatt, a birodalom első rangú posztógyárává emelkedik fel, mely hogy mielőbb megtörténhessék, melyre hogy mielőbb nemzeti büszkeséggel tekinthessünk, hiszem, min­den magyar embernek buzgó óhajtása H. F. Közgazdasági vegyes. — A sz. fehérvári keres. bank­i forgalmának kimutatása az 1871. év február­­ havában. Bevételi főbb tételek: Pénztár ■ egyenleg jan. 31-ről 5657.08, betételek köny- í­vecskére 9682 ft. betételek levélre 20000, be­­­­tételek folyószámlára 3­­00 ft. folyó­számla kö­vetelések 78975.56, bankváltók 83199.73, hi­telegyleti váltók 19492.46, előlegek értékpapí­rokra 1924 ft, arany és ezüst pénzek 6822.57, Értékpapírok 9187-40, bankváltók kamatjai 1941.43, összes bevétel 241574.05. Kiadási főbb tételek: Visszafizetettt betételek könyvecs­kére 823.61, visszafizetett betéte­lek levélre 10500 visszafizetett betételek folyószámlára 1750, folyó­számla tartozások 88291.39, bankváltók 91079.38, hitelegyleti váltók 16837.83, előlegek értékpapírokra 1945.50, arany és ezüst pénzek 7184.36, értékpapírok 8644.82, pénztári egyen­leg mártius 1-jén 12587 ft 27 kr. összeg 241574 ft 5 kr. — Pest Pozsony és Bécs között mart. 15-kétől fogva t­gy az osztr. államvasut indóházán mint a cs. k. északi vaspályán fel­adott minden árura nézve egy napi szállítási ha­táridő biztosittatik. Az államvasut központi in­­dóházán a Pestre és Pozsonyba szánt teherszál­lítmányok esti 9 óráig vétetnek fel és még ugyan­ezen este elszállittatnak. Nyomatott az „Athenaeum” irodalmi és nyomdai rész­vény társulat nyomdájában (ezelőtt Emieh CL) tere 7. szám. Pesten. — Az iglói szepesi XVI városi ta­karékpénztár kimutatása 1870-ik évről. Bevételi főbbetételek: Pénztári maradvány 1869-ről 14911 ft 21 kr, betételek és tőkésített kamatok 257358 ft 27 kr, visszafizetett kölcsönök 79762 ft 40 kr, előlegezések 23957 ft 22 kr, fváltók 1.006943 ft 90 kr, nyílt hitel ingatlanokra 468421 ft, folyó­számla hitelezők 25970 ft, kölcsönök kamatjai 3669 ft 50 kr. Összes 1,931798 ft 07 kr. Kiadási főbb tételek: Visszafizetett betételek 249061 frt 19 kr kifizetett és tőkésített kamatok 30703 frt 34 kr, kölcsönök 34346 ft 98 kr, előlegezések 11030 ft 97 kr, váltók 1056355 ft 61 kr, nyílt hitel ingatlanokra 464869 ft, folyó­számla hite­lezők 51461 ft 64 kr, kamat és osztalék 12000 ft, pénztári maradvány december hó 31-kén 11474 ft 13. Összesen : 1931797 ft 08 kr, mérleg kimu­tatási főtétel 688405 ft, jövedelmi főtétel 53451 ft, tiszta jövedelem 13900 ft­. A szarvasi takarékpénztár ki­mutatása az 1870. évről. Bevételi főbb tételek: pénztármaradvány 1869. decz. 31 én 2307 frt 81 kr, betétekből 140484 frt 62 kr, váltók visz­­szafizetéséből 341038 frt, jelzálogos kölcsönök visszafizetéséből 5064 frt 50 kr, előlegek vissza­fizetéséből 1835 frt, magyar vasúti kötvények eladásából 30450 frt, magy. földhitelntézettől előleg 20000 frt, összesen 556397 forint 61 kr. Kiadási főbb tételek: betétek visszafizetésére 84394 frt 83 kr, leszámítolt váltókra 361177 frt, jelzálogos kölcsönökre 49700 forint, előlegekre 4768 frt, magy. vasúti kötvények vételére 29835 frt, magyar földhitelintézetnek 22000 frt, pénz­tármaradvány 1870. decz. 31 én 9476 frt 74 kr, összesen 556397 frt 61 kr. A mérlegkimutatás főtétele 219039 forint. A jövedelmi kimutatás 15810 frt, tiszta jövedelem 5091 frt. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések: Lugoson a törvényszéki te­remben márcz. 28. és apr. 28. d. e. 10 ó. Földek. — Barbacs községházánál Sopron) april 29. és máj. 29. d. e. 9 ó.Földek.—Ságh (Sopron) község­házánál apr. 4. és május 4. d. e. 9 ó. Földek. — Darázsfalva községházánál (Sopron) apr. 5. és máj. 5. d. e. 9 ó. Földek. — Szepsi (Abauj) me­zővárosházánál apr. 24. és máj. 14. d. e. 9 ó. Föl­dek. Komáromban a telekkvi hivatalban márcz. 28. és apr. 29. d. e. 9 ó. Földek. — Zsibrik köz­ségházánál apr. 25. d. e. 10 ó. Földek. — Bu­dán a telekkvi hivatalban máj. 54. és junius 5. Téglavető telep. — Sopronban a telekkvi hiva­talban máj. 10. és jun. 10. d. e. 10 ó. Földek és házak. — Pest, Király-utcza 25. sz. márcz. 21. d. u. 3 ó. Ingóságok. — Herenden (Veszprém) márcz. 30. d. e. 9 ó. Ingóságok. Pályázatok: Selmeczen dohányraktá­ri gondnoki állomásra. Foly. márcz. 25-ig a beszterczebányai p. D. igazgatósághoz. — Erdő­­mesteri állomásra. Foly. márcz. végéig a diósgyőri bányaigazgatósághoz. — Postameste­ri állomás­okra Gáloson, Malaczkán és P.-Szol­­nokon. Foly. a pozsonyi postaigazgatósághoz. — Postamesteri állomásra Söjtörön és Harkány­ban. Foly. márcz. végéig a soproni postaigazga­tósághoz. Nagy-Bocskán (Mármaros) postames­teri állomásra. Foly. márcz. végéig a kassai pos­taigazgatósághoz. Czégb­ej­egy­zések: A pesti váltótör­­vényszéknél: „Sigmund et Lamberger“ bizom. üzlete Pesten. — „Bock et Ehrmann“ ruhake­reskedő Pesten ; „ Joannovics János“ vászon­kereskedő Pesten ; —­­ aranyművesek Pesten; szabómester Pesten. .Fleischmaon et Eisler“ — „Seidner Zsigmond“ Árvelet & pesti börzén. Magyar vam­ a Mícsin 107—--107% Magy. sorsj.-ItBlos. 92%—92% Boráfe­­siHHerv. bet 74.*/*—74*/*. Pécsijére/*! vas. 16£—168— —. Alföld fi'uaet 170—-171— Étnokk. 158-----169—. Magy. ket 86 — 86—. Pesti kFenti 293—295—. Budai 125—127—. Ec­obi Tramway 203-----205— I. magy. bizt. 780—790—. Hasa 108 - 110—. Pesti bisst. 266 270 Unió 875 —s­ 80 Pan. vissonbist. 3­6 438—, EuarSa 345—160—. Angol-rvagy. bank 84— 84%■ Msgy. által 86-----S61/,. Franceia-maty. 64-----64%, Pesti népbank K2——33. Pesti kérőnk. 665—S70—. Bu­dai 204 -203—. Pesti iparbank 410—420.— Terasz. iparb. 26%-----26 Pesti takarékpácítár. 3403 3600—. Budapesti fővár. 164—166— Terkavár. 4''% — 48—, Küíváro­si 28—28—. Ferencz-Jémesvárom 46—. 46 — Árpád gramslom 240— 60—, Blumfále 190— 200—, comcorifia 490—495—, Király 375— 380—. Liaza 125 -130—. Molnár és sütök 82—.186—. Unió 270— 280—­ Victoria 210—116-. , budapesti 500—610—, Pannónia 67­0—680—. Hisgorm. 92­3-----630—. Budai gyártelep 72 — 73—. Erzsébet ISO—125 , . magyar sarfosds £85— 590 —. Király 86- 87—. Sol--------------■. 1. magyar g ö 5 h­a­j­ó 81 - 82—. Or­szágos 40—41--. Magyar Lloyd ——.-----Pest-bécsi vontató-----------. Flora szappangyár 69, 68. Gyárt­ott fonalgyár 130—132 — X magy. börgy. ------------X ma­gyar SBOiBÜn. 190—210. Újpesti-----320. Gloohwindt­féle gyár 190—192 Salgótarjáni kőB®énb. 108%, 109%. Pestihuno­ hiyőgy. 40-60. Alagút 93---- 94—. Brasebe tégla?. 92 93—. Athenaeum kSayvnyomda. 136—140. Gansféie vason*. 338—835. Üveg.-—­ Vendéglő 144 — 146— Wsgfi­ongyár -.— Gyapjtm­osó —.-----Hagy. aálogi. 6%% 89 — 90—. Kapoleonáor 9.91— 9.93, Arany 6.84— 6.86— Ezüst 122%—123—. Porosa tallér 1.83­/*. 1.84— Frankfurt 103. %—103%. Hamburg 100. se. bank 913/* —91%. London 10 font et. 124 3/t—226.—Páris 100 frank-----.--------. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. BÉCSI TŐZSDE. Pénz Áru Márcz­ina 14 Államadósságok (100 k­is.) Egység, papir k. máj.—nov. 5% . 58 25 58 35 „ „ k. febr.—­mng. 5% . 58 25 58 35 „ ezüst k. jan.— jul. 5% • 67 90 68 IC „ n k. apr.—oct. 5% . 68 10 58 25 Oszt. ért. visszafizetendő (*/») 5% .— — 1839-iki egész sorsjegy..................... *76 -■ 278 -„ » egyötöd............................... *76 --278 -1854-M 250 frtos „ d»/o • • • 89 — 89 50 1860-ki 600 „ „ 5% . . . 95 75 96 — 1860-ki 100 „ , 6°/o . . . 108 75 109 25 1864-ki 100 „ „ ..................... 122­­122 25 Államjószág záloglevél 120 frt . . 1*1­75 122 25 Földtehermentesítési kötvény. Horvát-tótországi............................... SS 25 83 75 Erdélyországi.................................... 7* 75 ,5 25 Temesi bánáti.................................... 77 — 77 50 Ugyanaz 1867. kisors........................... 76 — 76 25 Magyarországi................................... 79 80 79 80 1866-diki .... 77 75 78 25 Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási.............................. 96 — 96 80 M. vasúti kölcsön 120 o. é. ft. se. 5% 106 75 107 25 Magyar jutalomkölcsön.................... 91 90 92 10 Török jat. 4,00 ft. 130 defia. . . . 45 -46 50 Részvények: Angol-Osztr.­bank 200 frtos ez. 45% 127 -227 50 Angol-magy­a­rbank 200 frt. ez. 40% 83 50 84­­Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% 254 —254 — Keresk. és iparhitelintézet 160 frtca *58 80 259 — Ált. m. hitelínt. 200 frt. 40% befll. 86 25 86 75 Triesti kér. bank 500 frt.....................■------— Pesti kér. bank 500 frt........................— — Oszt. discontobank 200 frt. 40% bef. — — ____ Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt. 858 80 862 — Franco-osztr. bank 200 ft. e. 80% bef. 106 75 107 25 „ magy. bank 200 ft e. 30% bef. 64 — 64 50 ■ Ipar és ker. generalb. 200 ft. 80s/g be*­­Keresk.bank Bécsben 200 ft. 6070 Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% » Osztr. nemzeti bank......................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% ,, Alt. forgalmi bank 200 ft. 60% , Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% ,, Alt. fiumei (n.-várad-eszaki) 200 ft. .. Cseh nyugati vasút 200 ft.................. Cseh északi vasút 150 ft.................... Osztr. Dunagőzh. társaság 600 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp...................... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. „ « „ 200 o. a. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-barchi vasút 200 ft. e. . . • Galicz, Károly-Lajos vasút 200 ft. e. Grecz-köflachi vasút 200 ft. . « • Kassa-oderbergi vasút 2­­0 ft. •­­ Lemberg-czemov.-jassyi v. 200 ft. e. Triestl Lloyd 500 ft. pp...................... Magyar Lloyd Pesten 200 A. . . • Osztr északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút I. kib .............................................II. kib. Rudolf vasut 200 ft. ........................... Erdélyi vasút 200 ft. ......................... Államvasut 200 ft. ............................. Sz.-fehérvár-györ-gráczi..................... Déli vasút 200 ft................................ Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p- Suez társaság 500 frank . . . • Tiszai vasút 200 ft................................ Bécsi tramvay.................................... M. galicziai......................................... Magy. észak-keleti vasút 200 ft. e. Magyar keleti vasút 200 ft. .. . Salgótarjáni kőszén 100 ft. . . . Securitas v. bizt. 300 ft....................... Első osztr. magy. czukorgyár 200 ft. Zálogsevelek (100 frtos). Ált. osztr. földhitel 5% és. . . . .r­u . 5%..................... Pénz Áru Pém Áru 88 — 88 50Nemzeti bank 5% p. p....................... 97 50 97 75 89 — 89 50 V „ s°n............................... 92 90 93 10 — —— Magyar földhitel int. 6'/, % • ■ „ „ jövedékjegy 6% . 89 25 89 75 725 -726 -— — 106 75 107 2­,„ keresk. bank......................... jelzálogbank 6%.....................— — --168 — 168 50 88 50 84 — 83­­ 50 232 — 170 75 171 *5 Elsőbbségi kötvények. 183 75 251 -134 25 251 50 (b­o­­rtos) 578 — 580 —Alföld-fiumei 5% e. o. é. . . . 88 — 88 25 222 25 222 75Cseh északi pálya 5% e. o. é. . . 96 —— 199 75 193 25 nyugati pálya 5% e. o. é. . . 93 50— ------— „ M­tt 1869 5% e. o. fi Dunagőzhajózási társ. 5% pp. . . 92 40 82 60 8137 —2142 -— — 192 75 193 *5Erzsébet pálya 5% pp........................ 94 50— lít 75 165 21, „ „ 5% e o. é. . .— — 251 75 252 -„ ,, 1862 kib. 5% e. o. é 92 50 93 -— — „ „ 1889 kib. 5% e. o. e. 100 50 101 — 93 50 94 -Ferdinand északi vasút 5% p. p. . 90 7 91 21 185 — 185 50 87 — 88­­344 — 346 — 104 20 104 40— — Ferencz­ József pály. 5% e.o. é. . . 95 -90 25­­ 203 25 204 -Pécs-barcsi 5% e. o. é........................... 88 75 so­rs -------— Galicz. Károly-Lajos 5% e. o. é 103 50— I -------— jy ff ff II- kib. 5%e.o.é. 99 60 100 — 161­­162 -Kassa-oderbergi...................................... 88 79 89 2 167 — 168­­Lemb.-czernov.-jassed I. kib.5% e.o.é. 80 30 80 6­­394 — 395 -ft ff ff H. kib.5% e.o.é. „ „ „ IIl. kib.5% e.o.é. 91 60 92 — 164 50 165­­84 75 85 — 177 10 177 30Osztr. Lloyd 5% p. p............................— — 177 — 177 60Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . . 94 59 94 75— — Budapesti lánczhid 6% o. ó. . . .— — 845­­Rudolf nál­a 5% e. o. é...................... 89 40 89 70 201 75 202 — „ „ 1859. kib. 5% e. o. é. 89 40 89 70 157 25 169­­157 50 159 50 I. erdélyi vasút 5% e. o. é. . . . Állam vaspálya (500 fr. dbonként) 89 90 135 — 90 ?0 135 50 ?A 25 84 71 „ „ 1867 kib.(500 fr. db.) 132 — 132 50 110 -in -Déli vaspálya (500 fr. db.) .... 111 90 112 20— — 89 — 89 25 — — „ „ 1870—74. 6%(500 fr.db.) „ „ 1870—76. 6%(500 fr.db ) ,, „ 1877—78.6%(500 fr.db.) Dél-észak ném. összek. 5% o. é. , 241 —— 238 — 239­­— — — — „ „ „ 5% o. é. , 95 — 95 Sn 106 50 106 70Tiszai vastat 5% o. é............................. —i —­— 87 — 87 25Magyar keleti vasút 5% o. é. 85 — 85*5 J magánsorsjegyek. Keresk. hitelintézet 100 frt. C’arv 40 frt. pp...................... L. .nagőzbajózási 100 frt. pp. Keglevich 10 frt. pp. . • . Budai 40 frt. o. é. ... Pálffy 40 frt. pp...................... Rudolf alap 10 frt o. 4. Salm 40 frt. pp....................... 8zt.-Genois 40 frt. pp. . . Stanislai városi 20 frt. o. ó. Triest* 100 frt pp.................. „ 50 frt. o. ó. ... Waldstein 20 frt. pp. . . . Windiocbgrata 20 frt. pp. Fáltób (3 liórz). Amsterdam 100 Lol. frt. 5% Augsburg 100 d. u. frt. 4% % Berlin 100 tallér 5% . . . Boroszló lOü tallér 5% . • Brüssel 100 frt. 2% % . . , Mainai Frankfurt 100 d. n, fit. Hamburg iOu markbanco 4% London 10 font aterling 5% Lyon 100 frank 2y. °/0 . . Milano 100 uj lira 5% . . Marseille 100 frank 2% . . München d. u. frt. 41/. °/o • Paris 100 Íiaíik 21/2 % . . Sz. Pétervár 100 rubel G l/j °/0 Bukarest (31 nap látni) 100 ol Konstantin. „ „ 100 tö Pénzek. piast Császári arany.................... „ „ teljes súlya 20 frankos arany . . . . Orosz imperial.................... Mária Terézia tallér . . . Egyesületi tallér­e. . . Pénz Áru 164 -164 50 32 — 34 — 99 -— — 1 16 — 17 — 33 -34 -29 -SO — 15 50 16 50 39 --40 —1 27 50 28 50­ — — —— —; 122 — 1.4 -58 — 60 —1­22 — 83 —* 21 50 22 50 1­­ 108 75 103 901 Ilii Ilii 104 25­­ 91 90 92 10 124 90 125 -1— — — — --— 5 865 98 9 94 »951 — — -- --— — —1 "1

Next