A Hon, 1873. augusztus (11. évfolyam, 176-199. szám)

1873-08-30 / 199. szám

jil. XL éVfolyaim. Mi mm. ISunape^ ItokL Szombati flfflg« £ Szerkesztési iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épUlet 1. CcJst. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint £15fizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és héti kiadás együtt: 5 hónapra................................................. frt — kr. 6 hónapra . . . • • • ... 12 » — » Az esti kiadás postai külünküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első*napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők kötelezve a hadtani iskola látogatására. Ellenkezőleg e kedvezményben csak azon tisztek részesülnek, kik szigorú elővizsgálat folytán érdemessé teszik magukat arra, hogy fölvétessenek a hadtani iskola cursusának hallgatói közé. Folytak ugyan ezen ügyben levelezések Bécs és Pest között, de Kuhn közös hadügyminiszter annál kevésbé intézkedhetett kedvezően e kérdésben, miután a hadtani iskola helyiségei oly szűkek, hogy évenként a közös hadsereg folyamodó tisztjei közül is számosat kell visszautasítani egyedül az érintett körülmény miatt. Ami a Ludovica akadémiában észlelt hiányokat illeti, azok az említett lap közleménye szerint nem a tantervben keresendők, mely egészen megfelelő, hanem egyéb körülményekben. " Nem arra akar-e ez czélzás lenni, hogy az akadémiának nincsenek kellő szakképzettségű tanárai? Victor Emanuelnek bécsi útja, mely táviratilag jelezve volt már lapunkban, mind inkább foglalkoztatja a külföldi sajtót. Erre vonatkozólag a „Perseveranza“ többi között ezeket írja : „Ha Victor Emanuel Bécsbe megy, hogy Ferencz Józseffel kezet szoritson, ez által egész Európa szeme láttára le fogja pecsételni a dolgok ama rendkívüli fordulatát, mely 12 év óta bekövetkezett, s mely által két állam között teljesen megszűnt minden indok az ellenségeskedésre, nem csak sőt újabb okok keletkeztek a kölcsönös közeledésre az által, hogy az egyik minden becstelenség nélkül visszahúzódott saját határai közé, mig a másiknak is lehetővé tétetett, hogy természet alkotta határáig terjeszkedjék. „A nyugalom és béke, mely minket környez és mely megengedi, hogy a múltak felett gondolkozzunk, biztosítéknak látszik nekünk arra nézve, hogy azok nem fognak többé ismétlődni, és hogy senki által nem is kívántatnak. Az osztrák császár és olasz király, kiket oly szoros rokonsági kötelék köt egymáshoz, de kik a két dynastia változékony sorsa következtében kénytelenek voltak két egymással ellenséges táborban helyet foglalni: e találkozás által azt fogják tanusítni, hogy legközelebbi és legfájdalmasabbanukat elfeledték.Mily értelemben nyilatkozik a „Liberia“ is. Mondanunk sem kell, hogy e lapok véleményében osztozunk mi is Hanem görbe szemmel nézi az olasz király útját a „Capitale“ és hason színezetű lapok. Ezek azt mondják, hogy ime , V. Emanuel Bécsbe utazik ahelyett, hogy Berlinbe menne. Bécsbe, hol csak nem rég ment végbe a Bourbonok és Orleansok fusiója. Ez IX. Pius exminiszterének műve. Minghetti grófnak szerencsés keze van. — Olasz szövetség a pápával és Ausztriával — erviva!“ Mint jól értesült olasz lapok írják, Emanuel sept. közepe táján fog Bécsbe rándulni s innen Berlinbe is ellátogat, honnan meghívást is kapott. A spanyol cortes aug. 15-ei ülése ismét rendkívül izgatott volt. Napirenden a tartalékosokról szóló tvjavaslat volt, mely heves támadásoknak jön kitéve a minoritás részéről. Persze a javaslat mellett egyes személyek sem maradtak érintetlenül. A kisebbség részéről való féktelenség provocatio volt, mely meg is találta visszhangját a többségben. Antonio Orense ugyanis azon írásbeli indítványnyal lépett fel, hogy a cortes hazaárulónak nyilatkoztassa ki atyja (F. Orense) „félrevezetett“ pártját, mely a haza ily súlyos viszonyai és csapásai között is akadályokat gördít a kérdéses javaslat elfogadása elébe. Erre viszonzásul Casalduero rontotta ki a többségnek és Castelarnak, e heves támadásra Castelar a többi között így felelt : „Ha önök ellene szegülnek e törvénynek, az csak azt mutatja, hogy nem bírnak a törvényes felelősség érzetével és hogy imparlamentáris dolog is volna, ezt önöktől követelni. De kérdem, nincsen-e a világon a törvényes felelőségen kívül még más felelősség is ? Nincsen-e meg a morális felelősség ? A spanyol nemzet a legsúlyosabb helyzetben van, ami csak 1823 óta lehetett. És hogy erről meggyőződjünk, csak egy pillantást kell vetnünk az ország belsejére és Európára. Kit bírunk mi Európában ? Ki hallgat reánk ? Ki ismer el minket ? Magunk vagyunk, egyedül magunk, mellettünk senki, elismertetés nélkül állunk. És ellenségeink? Ellenségeinknek nagy összeköttetései vannak Európa minden fővárosában, és minden lobogó alatt fegyvereket hozhattak be maguknak. Hadsergünk nagyobbrészt szerencsétlen ; nekik egy sergük van, tele bizalommal és nagy szervilizmussal. Mi meg vagyunk oszolva, türelmetlenség, versenygés és bizalmatlanság által; amazok egyek a hitben és egy ember alatt. Mi kénytelenek vagyunk északon védelmi állást foglalni, míg amazok előre nyomulnak, fenyegetik Vitoriát, San Sebastiant és Bilbaot, hová az előbbi háborúban nem tudtak nyomulni. Belga, valamint az állomások Saguntotól Geronáig le vannak égetve; 4 — 5000 ember tetszés szerint csatangolja be Catalonia tévéit; Don Carlosnak ma 20,000 embere van északon. Mit kell tennünk ezekkel szemben? Katonaságot és pénzt engedélyezni a kormánynak, mely a nemzet akaratát és gondolatát képviseli! És aki ennek ellene szegül, az bűntársa Don Carlosnak és csantainak!“ Ezután a cortes által utánzandó mintalépül tünteti fel Castelár a franczia conventet, mely megóvta Francziaországot a feldaraboltatástól, a royalistákat a Vendeéban megverte és az idegeneket a határokon túl űzte, továbbá hivatkozott az északamerikai törvényhozó gyűlésekre, melyek 500,000 érat és több mint egy millió embert állítottak síkra a déliek ellen, aztán beszédének folytatásában a javaslat netalán meg nem szavaztatása miatt bekövetkező baleseményekért azokat tette felelőssé a haza és a világtörténet előtt, kik a javaslatot megszvazni vonakodnak. Castelar beszédének volt is hatása, mert a 85.000 tartalékosról szóló javaslat nyomban el is fogadtatott 173 szavazattal 25 ellenében. De volt hatása Castelar úgy ezen, mint más beszédeinek azáltal is, hogy villanyfolyamként járta át az egész nemzetet annak érzete, hogy egyszer már teljes erővel lásson neki a polgárháború elfojtásának. Az eredmény meg is látszott abban, hogy a köztársasági csapatok nemcsak a déli lázadókat verték le, hanem legújabban a carlistákon is jelentékeny győzelmeket is vívtak ki. Tudvalevőleg a déli felkelők egyedüli támpontja jelenleg még Carthagena. E városból ellentétes hírek érkeztek. Hivatalos források szerint a felkelők élelem szűkében szenvednek , és féladagra vannak szorítva, mások szerint pedig a város 300 ágyúval, meg helyőrséggel rendelkezik s azonkívül számos vágó marha-gulyát kerített, birtokába, amely hosszú időre ellátja eleséggel. — Mindenesetre nem kis dolgot fog adni Martinez Campos tábornok, ki Carthagena felé nyomul, hogy azt bevegye — s igy a déli felkelők utolsó fészkét is szétszórja. A francziaországi fusionista lapok egészen meg voltak rökönyödve, midőn tapasztalták, hogy valaki elárulta a „Rep. Frangaise“ hasábjain a Chambord grófnak tervezett feliratot, melyet tegnapi szemlénkben közöltünk. E lapok olyanformán nyilatkoznak, mintha defavoyálni akarnák a „Décentralisation“-t. Fájdalmasan esik nekik, hogy nem sződették végig titokban és sötétben — mint a pók — a hálót. Lucien Brun, az ismert legitimista kolompos egy jelentésben, melyben tudatja Chambord gróffal ezelőtt két héttel Frohsdorfban tartott értekezletét, következő szavakat ad Chambord szájába: »Én nem vagyok a királyság egyik jelöltje, hanem kormányelv. Ha Francziaország oly kormányt akar, melyet én képviselek és melyet egyedül magam adhatok neki,szívesen állok rendelkezésére és örömest fogok alkudozni a versaillesi nemzetgyűléssel, mely a nemzet törvényes közege. Ha ellenben csak egy alkalmi monarchiát akarnak, mely a forradalmi áramlatokat törvényes mederbe vezesse, vagy azoknak gátat vessen, de melyet azon a jövő generatio ismét felforgasson, akkor hasztalan dolog engem az országba hívni. Igen jól tudom, hogy elveim népszerűtlenek, de ezen elvek képezik az én erőmet és egész létjogomat és én nem tudok pactálni azzal, amit tévedésnek, Francziaország feldarabolása okának tartok.“ Mint hírlik, Chamborde szavai nem keltettek valami nagy örömet a fusionista táborban, hogy a kivánt több munkálatokkal járó 174.000 forintnyi költségek mi módon volnának fedezhetők. Pest városának azon tudósítása, mely szerint az Eötvös szobornak a Dunaparton levő Steinféle ház előtti felállítására beleegyezését nyilvánítja, tudomásul vétetett, miáltal ezen ügy kérdése véglegesen befejezettnek tekintendő. A fővárosi közmunkák tanácsa, valamint a városi hatóság és a lovaregylet küldöttei által képezett bizottság a jelenlegi juttatási térnek, a városliget északi részében leendő áthelyezése iránt egy, a hírlapokban is közzétett, pontozatot dolgozott ki. Pest városa ezen pontozathoz belegyezésével járulván, a fővárosi közmunkák tanácsa, a leendő új lóversenytér áthelyezésére szükségelt, jelenleg a katonai kincstár tulajdonát képező — telkeknek megszerzése és azoknak Pest város birtokába leendő átbocsátása iránt intézkedni kívánván, fel fogja kérni a megnevezett telkek, az új épület és egyéb katonai kincstári ingatlanságok megszerzésére vonatkozó tárgyalások vezetésével foglalkozó pénzügyminisztert, hogy ezen ügynek mielőbbi végleges befejezését gyorsíttassa, s ha ez lehetetlen volna, úgy legalább a lóversenytéri telkek azonnali átengedését eredményeztesse. Pest város hatósága bemutatja az úri utcza és barátok tere szegletén levő Sebweiner féle ház kisajátítására vonatkozó esküdtszéki bíróság ítéletét. Hogy ezen a közforgalmat megnehezítő és veszélyeztető épület mielőbbi eltávolítása eszközöltethessék, intézkedni fog a fővárosi közmunkák tanácsa, hogy a száztízezer forintnyi kisajátítási ár még ez év október hó lefolyása előtt letéteményeztessék és hogy a kérdéses ház 1874. május 1-ig lebontassák. A csatornáknak a Dunába beömlő torkolatai egy folytonos el, az egészséget veszélyeztető bűzt terjesztvén, utasittatott el egy Ybl , Hofhauser, Szomrák, Schmidt és Incze urakból kiküldött bizottság, hogy ezen nehézség megszüntetése iránt véleményt terjeszszen be. A bizottság nézete szerint ezen bajnak elodázása csak a vízvezetéknek és csatornázási hálózatnak kiépítése által volna elérhető, megjegyezvén, hogy a rákospataknak bevezetése ezen czél elérését nagyon elősegítené. Ezen bajnak ideiglenes legyőzésére nézve kívánatosnak tartja a bizottság a csatornáknak folytonos fertőtlenítését, a csatornanyílások elzárását, végre a vízvezetéki csöveknek a csatornásokat leendő összeköttetését, miáltal a bűz legalább részben eltávolítható lészen. A bizottság ezen véleménye Pest város hatóságával közöltem rendeltetik. Az egyetemi könyvtárnak a barátok terén leendő építtetése iránt az engedély a bemutatott tervek alapján azelőtt kevés idővel megadatván és tekintettel az épületnek ószerű jellegére a reálutcza felé, daczára hogy ezen utcza csak 5 ölnyi szélességgel bir. 6 hüvelyknyi kiszökkelékek és 6 hüvelyknyi lábazatok lettek kivételesen engedélyezve. Ezen engedély ellenében az építés alkalmával, a tervektől tetemes eltérések észleltetvén, az építkezésnek további folytatása beszüntettetek. Skalnitzky Antal úr mint az építkezéssel megbízott építész az építkezés folytathatása iránt Pest város hatóságához folyamodván, ez az ügyet további elintézés végett a fővárosi közmunkák tanácsához tette át, tapasztaltatok ez alkalommal, hogy a homlokzat egyik pontján 9" a kapunál 21" és azonfelül lábozattal 19" és 13"-nyi eltérés követtetett el, miáltal a kezdetlegesen engedélyezett 12" helyett az egyik ponton 28", a kapu mellett pedig 34"-nyi eltérések történtek. Pest város hatóságával kölcsönösen megállapított és jogerőre emelkedett építési szabályok alapján a fővárosi közmunkák tanácsa az utólagosan kért engedélyt nem adhatja meg, annyival is kevésbé, miután ezen szabályellenes kiszökellékek által a 6' szélességű járda az egyik ponton 3' 8" a kapu mellek pedig épen 3" és 2"-re szoríttatnék meg; Skalnitzky Antal építész úr pedig kinek a fennálló szabályokat ismerni s tudnia kellene, hogy az építkezések csakis a jóváhagyott tervek szerint eszközölhetők, s ki a megadott engedélyt önkényüleg és durva módon szegte meg, kétezer forintnyi pénzbirságban lészen elmarasztalandó, azon kötelezettség mellet, hogy az építkezést a kezdetben megadott engedély szerint — azaz 6"-nyi kiszökellék és 6" hüvelyk lábazat megtartása mellett eszközölni köteles lészen. Pest város hatósága azon nézetből kiindulva, hogy a kerepesi út boulevardozása mellett lehetőleg a szépségi igényeknek is megfeleljen az ezen út járdavonalát megszorító 18/15. számú alatti háznak tulajdonosával Korompai úrral érintkezésbe bocsátkozván ez utóbbitól azon nyilatkozatot vette, miszerint kész házát azonnal a szabályozási vonalba visszahelyezni, ha neki ezen költségeinek fejében 2500 ftnyi kárpótlás nyújtatik, az átengedendő telekrész pedig megváltatni fog. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen eljárást örvendetes tudomásul véve, késznek nyilatkozik a kérdéses terjedéket azonnal megváltani, valamint a kért kárpótlási összeget is megfizetni, ha a kérdéses ház homlokzata a szabályozási vonalra vissza lesz hozatva, a négyszögölenkint 300 írtjával megállapított beváltási árra nézve azonban annyival is kevésbé adhatja beleegyezését, miután hasonnemű terjedékek, daczára kedvezőbb fekvésüknek, ezelőtt még kevés idővel sokkal jutányosabb áron váltottak meg, tekintve mindazonáltal a kitűzött czélt, a fővárosi közmunkák tanácsa késznek nyilatkozik ezen terjedéket négyszögölenkint kétszáz forintjával megváltani, miről Pest városa értesítendő leszen. Pest város közönségével létrejött egyezménye értelmében az oszt. állam vasút társulat vaspályaudvarának áthidalására vonatkozó terveit mutatja be—■ melyeknek engedélyezése akadálytanul ugyan, mind a mellett azon kötelezettséggel fog a kérelmező társulatnak megadatni, hogy híd-homlokzatát szigorúan a 2. sziv-utca tengelyére fektettesse; a Podmanicky utcában tervezett két feljárót pedig 5°-nyi szélességben 1.25 eséssel állíttassa elő, mely feljárók nem fakocskával — mint ezt a városi hatóság kívánja, hanem az építési bizottság javaslata szerint gránit kockákkal lesznek kikövezendők. A két szív — aradi — práter — gólya, —rósás — temető és páva utcák, valamint a budai országház-utca csatornázására vonatkozó tervek jóváhagyottak. A hajcsár út és erdősor között fekvő sugár úti telkek tellekfelosztása, valamint Vagrandl Antal a — Jókai Mórtól, lapunk távollevő szerkesztőjétől most veszszük a következő tápsürgönyt: — Balatoniüred, aug. 30-án Mindazon nagyszáma szives jóakaróinknak, barátainknak, kik csendes családi ünnepünket nagybecsű üdvkivánataikkal megtisztelték, a legforróbb hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Jókai Mór és neje: A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest, aug. 28. Alelnök b. Podmaniczky Frigyes az ülést délutáni 4 órakor megnyitván, a tanácsnak tudomására juttatja Pest város hatóságának abbeli átiratát, melyben ez, a belső körút boulevardozási munkálatait a megállapított rostélyutczai ponton túl a hatvani utczáig, illetleg még innen is 30 öllel tovább az idei építési idény alatt kiterjesztetni, s lehetőleg befejeztetni kívánja. A tanács átlátja ugyanezen kívánalom czélszerűségét, miután azonban az ezen munkálatok költségeinek fedezésére előirányzott összegek kimerítvék és a munkáknak a meghatározott ponton túl leendő folytathatása csakis egy újóbbi hitelművelet mellett volna eszközölhető, utasítja pénzügyi bizottságát, hogy tekintettel a fővárosi pénzalap erejére, valamint ezen alapnak remélhető ez idei és jövő évbeli jövedelmi forrásaira, véleményt adjon aziránt. 37. Somlyó aug. 26. A sz. somlyói ki-törvényszék előtt f. hó 8-án egy követ választási utójelenet játszatott el. Bűnvádi kereset alapján nyilvános ülésben a vádlottak padján ül B. Bánffy Elek. Oh tempera! És bűne ? Ezt egy kissé meg kell, hogy magyarázzam. A legközelebbi követválasztás alkalmával 3 jelölt szerepelt. A balközép felléptette Bocsánczi Adolfot, a jobboldal Ince Károlyt s az oláhok a maga részéről felléptettek egy Corofániu Döme szilágysági vicarius elnöklete alatt tartott gyűlésben egy sz. somlyói oláh ügyvédet.Azonban nem sokára a zoványi fürdőben (amit a levelező a „Hon“ hasábjain annak idejében Kodálynak keresztelt volt) ugyancsak a főt.vicarius úr vezetése alatt ott ebédre megjelent oláh papok megmásították a felléptetést, a megyében a gróf Bánffy Béla közbenjárására az oláhok Inczéhez csatlakoztak. Abban az időben beszéltek holmi Ezsau lencséjéről, melyről a tepertőt a nagy pap és kissebb reverendás társai szedték le s végre a nemes indignatióval megjelent jelölt is értelmes capacitatio után belenyugodott a sorsba. Egyébiránt mellékesen legyen megjegyezve ft. Comjániu püspökhelyettes s a lapok szerint püspökjelöltnél nem első eset ezen dolog. Ő bölcs férfiú, meg tud alkudni a viszonyokkal. Ma a jobboldalhoz csatlakozik s ez által kilátást nyer a püspöksüveghez. Tegnap a baloldali Bánffy Eleket segíti követségre. Honni sui qui mal'y pense! De ne Herodotuskodjunk, hisz a Bánffy Elek bünperéről akartam beszéltetni. Ipcze mellett megkezdődött az agitatio. Vesztegetés, etetés, itatás sat. folyt javában. (Azt nem árulom el, hogy a jobboldali szalonna sat. nagy részével máig is adósok.) De leginkább kitűnt Lázár János m. alispán s kormányzó (úgy czimezte magát) szolgabirák, jegyzők le az utolsó pandúrig mind igénybe lettek véve. A kérdéses pandúr épen a gyümölcsényi választók behozatalára volt küldve. B. Bánffy Elek szekéren jővén be Somlyóra, találkozott a pandúrral s azt megállítván kérdezte, hogy hová megy s a pandúr kijelentette küldetése czélját — igy szólott hozzá : szállj le s add ide fegyveredet, — a pandúr egész készséggel engedelmeskedett. A ló kantárát azután átadta a báró a B. Bánffy Zoltán közel lévő csűrös kertjében egy 14 éves fiúnak s azt mondván a pandúrnak: „mehetsz a hová tetszik“ — maga felült a szekérre s Somlyóra hajtatott. Somlyón legelső gondja volt elmenni a választási elnökhöz, ahol kijelentette, hogy egy pandúrt tilos korteskedésben találván, mint központi bizottsági tag lefegyverzett. Ennyi a száraz tényálladék. És miként lehet ebből a nyilvános erőszakoskodás bűntényét kifaragni? Lázár János a nagy mogul meghallván az esetet, azonnal rendelést tett a járási Szolgabirónak, hogy az esetet megvizsgálván, tegyen jelentést. Az újdonsült szolgabiró kihallgatta a pandúrt, jegyzőkönyvbe vette vallomását s beterjesztvén az alispánhoz,ez ezen egyszerű vallomást elégnek találta arra, hogy gyűlölt ellenfelét zaklatásnak tegye kis feladta a királyi ügyészségnek nyilvános erőszakoskodás vádjával — sat. ügyészség alsó és felső impulzusok alapján ezen okmányokat — az alispánnak, a nyilvános hivatalos főkorteszek és személyes ellenségnek rágalommal s valótlansággal teljes feljelentését elégnek találta az elővizsgálat elrendelésére. A kir. törvényszék a vizsgálatot, nem rendelte el, de elrendelte a kir. tábla s igy jött az ügy megint a törvényszék tárgyalása alá. A nyilvános tárgyalás alkalmával vádlottat Somogyi Kálmán ifjú ügyvéd védelmezte, aki mindenek előtt óvást tett az egész eljárás ellen, mivel B. Bánffy Elek, mint az országgyűlés felső házának tagja — a ház engedélye nélkül sem büntető eljárás, sem vizsgálat, még kevésbé vehető bűnvádi kereset alá. Azután áttérve az ügy érdemére alapos ismerettel mutatta ki az ügyészet keresetének alaptalanságát, napnál világosabban mutatta ki, hogy a nemes bárónak láttatása nem egyéb mint a Lázár János szenyes személyeskedésének, szenvedélyes gyűlöletének s nemtelen magán bosszújának galád kifolyása, azon Lázár Jánosnak, a ki odáig sülyedt le, hogy a pandúrt hamis vallomásra tanította vagy tanittatta be, ahelyett, hogy a egyáva, kötelességét nem teljesítő szolgát elcsapta volna. Ezek alapján kérte a t. ügyvéd a kir. törvényszéket, hogy b. Bánffy Eleket ártatlannak itéletileg kimondván a jelen bűnvádi kereset alól oldozza fel s minden további zaklatástól kímélje meg. Hogy ezen kérést még fényesebb világításba helyzze — áttért végre az ifjú ügyvéd a mi nyomorult társadalmi viszonyaink festésére. És az ügyvéd urnak volt is tere összehasonlítást tenni aközött, a ki a vádlottak padján ült és a között, a kinek személyes, aljas boszujából jön vádlott e zaklatásoknak kitéve. Nincs a megyének egyetlen fia sem, a ki avagy csak megközelítené is a bűnösök székében ülő bárót a megyei népnevelési, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítására, tett ügybuzgalmában s sikerdús működésében. Örök oszlopot emelt magának a Kraszna megyei takarékpénztár és sz.-somlyói kisdedóvoda létesítésével, hogy több apróbb tényeit fel ne említsem. Egyébiránt közügybuzgalma nemcsak e kis megye szűk határai közt ismeretes.Felhatott annak hite egész ő felségéig, koronás királyunkig, a ki legmagasabb elismerését fejeztette ki a népszámlálás körül kitüntetett ügybuzgalmáért, — az áldott emlékű Báró Eötvös pedig éppen utolsó napjaiban sem* Budapest, augusztus 30. Budapest, aug. 30. A mai lapok reprodukálják azon tegnap hozott értesülésünket, hogy az országgyűlés már október 18-dikára fog egybehivatni. Tekintetbe véve a megoldásra váró kérdések sürgős természetét, s főleg az ország fenyegető anyagi calamitásait, eléggé indokolt a koraibb összehívás, melynek szükségessége annyira kézzelfogható, hogy a „P. Lloyd“ hiába kétkedik értesülésünk alaposságán. Hogy miként gondolkoznak vidéken e tárgyról, arról tanúságot tesz a jobboldali „Alföld“ mai első czikke is, mely fölötte sötét színekkel festi a fenyegető ínséget, s hangsúlyozza — mint a helyzetből kifolyó szükségességet — az országgyűlés mielőbbi összehívását. Jellemzőnek tartjuk átvenni a nevezett lap következő sorait: Nem szükséges hosszú lére eresztett lamentatiókban ecsetelni a közhelyzetet, elég röviden kimondani, hogy sok tekintetben az 1863-nál nagyobb ínség fenyegeti az országot, anyagi és erkölcsi ínség egyaránt s a közelgő nyomor özöne, nincs kilátás rá, hogy egy osztályt is megkíméljen. Két „geniális“ pénzügyminiszterünk szerencsésen oda vitte a dolgot, hogy Magyarország kereskedelme a bukás szélén áll, mert kereskedőinknek nem csak pénze, de hitele sincs már, s nem múlik nap, hogy a fővárosban és vidéken számos cég fizetőképtelennek ne jelentse magát, mely körülmények aztán az iparos osztályt is tönkrejuttatják. úgy áll a dolog, hogy az ország lakosai nagyobb részének kenyere nem lesz, s az adót nem fogja fizethetni. S hogy e calamitás mily visszahatással leend társadalmi és politikai viszonyainkra a mily végzetes következményeket rejt a kikerülhetlen ínség magában, nem szükséges fejtegetni ma, midőn a munkaerő hiánya, a munkásosztály türhetlen corruptiója miatt a földbirtok ephemer értékűvé válik s e „földmivelő“ országban az illetők maholnap elvesztik kedvük és türelmüket földjük miveltetősével a danaidák hordóját töltögetni. Miután a baj napról napra fokozódik, miután Kerkapolyi úr eredménytelenül jár Bécsbe a büszke magyar nemzet nevében koldulgatni, miután a számtalan anyagi s erkölcsi csapás oly elkeseredésbe keríti a kedélyeket, hogy a társadalmi rend csakugyan komolyan fenyegetve lehetend: általános követelménynyé válik, hogy az országgyűlés hagyjon fel most a szüneteléssel, hanem egybegyűlve gondoskodjék a szükséges eszközökről, melyek hazánkról a fenyegető catastrophát elhárítani alkalmasak. A »Ref.« uniópárti levelezője ma a középpárt férfiai ellen fordul s megtámadja a „Napló“ levelezőjét, ki azt állította, hogy báró Rauch nem akarja a kiegyezés revisióját elfogadni. Ezt megcáfolta időközben maga Rauch is, s így eltekinthetünk a „Ref.“ unionistájának czáfolatától. Jellemző azonban az uniópártra nézve azon határtalan ellenszenv, melylyel az újonnan alakult középpárt iránt viseltetik, s mely ellenszenv nyomaival az idézett levél is telve van. „Az egész középpárt alkotása nem más, mint idétlen terv, mely czélhoz nem vezethet“ — kiált föl „Ref.“ unionistája, a kinek okoskodása szerint a magyar kormánynak kötelessége lett volna szigorúan ragaszkodni a fönnálló törvényekhez s minden áron támogatni az unionisták pártját. Megváltjuk, hogy ránk az uniópárt ez ellenséges és torzsalkodó magatartása a könéppárttal szemben fölötte kellemetlen benyomást gyakorol. Most, midőn a középpárt központi klubbjának programmja előttünk fekszik, melynek államjogi része teljesen az a mi az uniópárté — nincs értelme az unionisták demonstratív elszigetelésének a közép párttól. Báró Rauch pártjának e magatartása csak arra alkalmas, hogy felköltse a dolgosminden elfogulatlan és távolabb álló szemlélőjében azon gondolatot, miszerint az ellenségeskedés valódi okát főkép személyes tekintetek és ambitiók képezik. Levelező szerint a Strossmayer-féle párt tagjai következők: Antolek Károly, Broosz Moor, Balaska György, Czernadek György, Csép Antal, dr. Derencsin, Ferkics Károly, Jagics Iván, Kiepaeh Nesztor, dr. Kviring, Lephammer József, Magenheim János, Makanecz Milán, dr. Malecz, Milcsics József, Mrazovics Mátyás, Mussier József, Odcsics Zsivko, Posikovics Mihály, Puszt Károly, Racski Ferencz, Rogulics Sándor, Rogulics János Rukavina báró, Stekovics János, Strossmayer József, Svilicics Ferencz, Spisics Viktor, Suskovics József, Tombor Iván, Turell József, Turkovics, Vrbancsics. A ritkított betűkkel szedett képviselők nevei azt jelentik, hogy azok a Makaneczféle fractióhoz tartoznak, de e fractió levelező szerint hasonlólag Strossmayer püspöktől kapja commandóját. A „Honvéd“ czímű katonai szaklap közelebb erélyesen tiltakozott azon szándék ellen, hogy magyar honvédtiszteket a bécsi hadtani iskola kötelező látogatására akar hír szerint utasítani a honvédelmi minisztérium. E lap czikke ellen ma a„P. Lloyd“ - ban egy közleményt találunk, melynek lényege a köröl fordul meg, hogy kötelező látogatásról már csak azért sem lehet szó, mivel maguk a hadsereg tisztjei sincsenek Magdolna utcában — Kortsák József — a Stalló utcában 617. sz. a. — Grünhut Lipót a városligetben 177. sz. a. és Szloboda József által Kőbányán 130. sz. a. kért szabályozási engedély akadálytalanul helybenhagyatott, úgy szinte Fleischmann és Weber féle kültelki telkek felosztása is azon feltétel mellett azonban, miszerint egy kiállítandó és telekkönyvileg biztosítandó térítvény mellett alávetik magukat mindazon szabványoknak és rendeleteknek, melyek az ált. szabályozási terv kivitele czéljából és illetőleg utczák és szabad terek létesítése iránt a hatóság által már eddig is hozattak vagy még ezentúl hozattatni fognak. Következő építési engedélyek akadálytalanul ki lettek adva, ugyanis. A cs. k. mérnök kar igazgatgatóságának a Károly kaszárnyában építendő lovagló oskolára. Müller Jakabnak 2 emeletes házra rostély utcza 6. sz. Eggenhoffer Péternek 2 emeletes házra józsefváros temető utcza 43. Walter Flóriánnak, földszintes házra budai tabánban 280. sz. a. végre az első magyar iparbanknak, a hatvani utcza szegletén lévő házának átalakítására azon kötelezettséget magában foglaló téritvénye mellett, hogy a kérdéses házat egfeljebb 5 év alatt lebontatja s helyébe egy 3 óraletes uj házat épitene.