A Hon, 1873. december (11. évfolyam, 276-299. szám)
1873-12-03 / 278. szám
5.114 2.153 42.111 A cholerának csupán egyes esetei, anélkül, hogy a kór járvánnyá fajult volna, Kőszeg, Fiume és Pancsova városban, úgyszintén Újegyház-szék területén merültek fel. A járvány leginkább, bár nem kizárólagosan, a múlt évek lázas betegségei által elsanyargatott, és utóbajokban szenvedő azon szegénysorsú néposztályt támadta meg, mely nem elégséges tápszerekkel, sem az időviszonyok változásai ellen alkalmas ruházattal ellátva nem volt; továbbá olyanokat, kik mértéktelen életmódot követtek, avagy ideje korán orvosi segélyt nem kerestek. A cholera I. évi sept. hó elején, midőn a betegek szaporodása 107,290, a halálesetek száma pedig 5,058 volt, tetőfokát elérve, ugyanezen hó közepe felé az egész országban apadásnak indult, amennyiben sept. hó 1-től 15-ig a szaporodás 58 872, a halálozás pedig 27,026; sept. hó 15 től október 1-ig pedig a szaporodás 47,720, a halálozás 20,745; okt. 1-től okt. 1- ig a szaporodás 26,914, a halálozás 12,248; — végül október hó 15-től október végéig, — levonva a Nógrád megye részéről elkésve beérkezett, a kimutatásba felvett, de nem a szóban lévő időközre eső régibb adatokat, az egész országban a szaporodás már csak 12.526, a halálozás pedig 10.438 volt. Budapesten a járvány sept hó végével teljesen megszűnt. A járvány terjedésének meggátlása és elfojtása ózdijából részint hivatali elődöm, részint pedig általam tett intézkedések azon rendben, melyekben ezek megtétettek, e következők : Még 1871. évi augusztus hó elején, midőn a cholera Orosz- és Gácsország felől hazánkat fenyegette, de az országban még nyoma sem volt, a hazai összes törvényhatóságok körrendeletileg figyelmeztettek, hogy a kór kiütésének ehető elhárítására megkívántai 6 óvintézkedéseket haladéktalanul tegyék meg, jelesül különös gondot fordítsanak : 1. az utczák és lakházak tisztán tartására. 2. a vásári rendőrség szigorú foganatosításra és egészségellenes tápszerek árulásának betiltására. 3. nyilvános gyülhelyeknek naponkénti kielégítő fertőztelenítésére. 4. A netán mutatkozó cholerában szenvedőknek kellő elhelyeztetésére, ápolására s gyógyítására, szésére.5. A betegség felmerültének rögtöni bejelent törvényhíróságok és tiszti orvosok, szakértők által kidolgozott, s bár a tudománynak legújabb színvonalán álló — azonban fájdalom, az életben még sem kielégítőknek bizonyult tüzetes és kimerítő utaslással láttattak el, melyben a cholera ellen minden irányban megkivántató elhárító s gyógyintézkedés mi módon megtétele részletesen volt körvonalazva. Ezen utasításon kívül még egy népszerű oktatás is szerkesztetett, mely a lakosságnak a járvány alatti magatartása s az első orvosi segély nyújtása iránt kellő felvilágositást ?d és mely a hatóságoknak a lakosság közötti szétosztás végett szintén megküldetett. További intézkedések tétettek még az orvosi B . ?-ly kellő biztosítása, a járvány alkalmából kiren? t ’endő magán orvosok díjazása s úti költségekkel ei á«.> , a vagyontalanok részére díjtalan gyógyszerek kiszolgáltatása, a fertőtlenítő szerek beszerzése s kiosztás, valamint ott, hol eziránt intézkedni lehetett a megkivántató jégnek, úgyszintén a jó minőségű ivóvíznek biztosítása, nemkülönben a vaspályán utazóknak — ha netán útközben cholerába esnének — kellő elhelyezése s ápoltatásának eszközlése iránt. Felszólítás intéztetett továbbá az összes főispánokhoz, hogy a járvány tartama alatt a hatóságok intézkedéseit éber figyelemmel kísérjék, a kormányrémületek végrehajtása fölött őrködjenek, és szükséghez képest a veszély helyén személyes megjelenésük által az illetőket tettre buzdítsák. A midőn pedig a járvány nagyobb kiterjedésnek indult, az összes törvényhatóságok a járvány alkalmából megkívántató hatósági intézkedések pontos életbeléptetésére, foganatosítására s ellenőrzésére újabban körrendeletileg felhivattak. Eíop filttl a kormány a rendelkezésére álló eszközökhöz képest a törvényhatóságoknak tényleges f ;;kezést nyújtott, amennyiben járvány egész tartama alatt szín orvosokon a kivikik a hatóságok által saját hatáskörükben alkalmaztattak, összesen 150 magánorvos küldetett ki a központból különböző vidékekre a cholera betegek gyógyítása végett, és hatósági intézkedésekkel felemlő költségek fedezésére e járvány alkalmából folyó évi október hó végéig 106,991 frt 211/* jknyi összegt utalványozott. Ezen összegből fedeztettek a kirendelt eliőle látozási számból az egyes törvényhatóságokra mennyi esik, valamint az, hogy mely törvényhatóságok maradtak megkímélve, az idezárt táblázatból látható. E táblázat szerint a járvány általában véve legnagyobb halálozást okozott : Zemplénben .............................. 13,766 halott a Biharban ................................... 10,980 „ Hevesben ..................... . . 9,248 „ Békésen ....................................... 7,803 „ Bács-Bodrogban...............................6,971 „ Aradon......................................... 5,459 „ Szatmáron................................... 5,088 „ Beregen......................................... 4,972 „ Károson........................................ 4,538 „ Pesten ...............................................4,514 „ Torontóian ........ 4 484 „ Gömörben.........................................4,188 „ Abaujban............................................4,120 „ Hunyadban................................... 3,453 „ A lakossághoz aránylag pedig a halálozás százalékok szerint kiszámítva legnagyobbnak e következő törvényhatóságok területén mutatkozik, és pedig : Törvényhatóság a betegülésa halálozása betegülésnek halálozási százaléka Békés megye 14,797 7,457 50,395 Árvamegye 14,011 5,962 42,552 Nógrád megye ,Sárosmegye Szatmármegye 11,132 4,143 37,213 9,51 4,490 46,530 9,586 2,982 31,111 Beregmegye 8,843 4,595 52,00 Szepesmegye 6,722 3,188 47,430 Biharmegye 7,552 2,723 36,062 Hunyad megye 7,404 7,390 3,694 49,855 Zemplénmegye 3,479 47,07*> levesmegye 7,262 3,010 41,455 Abauj megye 7,227 2,842 39,331 Gömörmegye 5,912 2,728 46,154 Aradmegye 5,586 2,038 36,493 Ungmegye 4,706 1,996 42,415 Bácsmegye 4 522 2,337 51,678 Szabolcsmegye 4,212 1,843 43,757 Pestmegye Torontálmegye 3,952 1,742 44,091 2,845 1,449 50,948 Pest város 2,674 1,299 48,591 A járvánnyal ellepve volt összes területen a betegülési és halálozási százalék a lakossághoz aránylag a következőképen tlni* rö így válaszolt: »Jó, tehát megyek, szolgálni fogok Gambettának , megteszem a feleségem kedvéért. (Derültség.) — Tanú ekkor a közönség felé fordul sopánkodva: Én nem nevetek! És nem is engedem meg, hogy valaki egy elsaszi előtt nevessen. (Viharos derültség.) Laschard további vallomásai jórészt elvesztek a publikum nevetésében. Utána más tanú ez alkalommal nem is hallgattatott ki, hanem az ülés bezáratott esti 6 órakor. Ja-orvosok tapidíjai, a cholera-kórházak felállításából és felszereléséből, a gyógy- és fertőtlenitő szerek beszerzéséről felmerülő költségek, mely költségek szabályszerűleg, az illető községek terhére esnek ugyan, azonban a községek vagyontalansága, esetleg pillanatnyi fizetési képtelensége miatt, a járvány mielőbbi leküzdése érdekében ezek az államkincstárból előlegeztettek ; — megjegyeztetvén, — hogy az illető községeknek bebizonyult vagyontalansága esetén, a nekik a kholera alkalmából nyújtott ilyetén előlegek, a fennálló szabályok értelmében az államkincstárra vétetnek át. Ily nagyobb előlegek nyuitattak Gömör, Bereg Szabolcs, Zaránd, Zemplén, Krassó, Ung, Heves, Arad, Hunyad, Szatmár, Közép-Szolnok megyék területén fekvő községeknek s ezeken felül még számos más megyéknek, vagy községeknek csekélyebb összegek előlegeztettek. Az ezen kiadásokra költségvetésileg »járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek“ czímén megszavazott 10.000 frtnyi összeg, csak csekélyebb kiterjedésű járványok esetére lévén számítva, az ország legnagyobb részét ellepett jelen nagy kiterjedésű járvány alkalmából felmerült kiadások fedezésére elégségesnek nem mutatkozott; amiért is kénytelen voltam fennebbi rovatban, miniszertársaim belenyugvásával túlkiadásokat tenni, melyeket a tisztelt képviselőház bizonyára helyeseknek és indokoltaknak fog találni, s melyek a zárszámadás rendén kellőleg fognak igazoltatni. Az államsegélyzésnek, mely a bolerasujtott lakosságnak nyujt.tott, további módozata abban állott, hogy a legsujtottabb járványos vidékeken incéggel küzdő lakosok felsegélésére, illetőleg jobb, egészségesb tápszerek nyújtására is utalványoztatok annyi, amennyi e czélra rendelkezésre állott; és pedig : a) a régiblségi alap maradványaiból, részint kölcsönképen, részint segélyképen számadás mellett 6100 frt. b) az elemi csapások által sújtottak »segélyezésére“ czimen költségvetésileg megszavazott 10.000 frtnyi javadalmazásból pedig ez ideig 4100 frt utalványoztatott. Hogy az államsegélyen kívül még másnemű segélyzés is elérethessék, — és a nyomorban sinlődő lakosság , — mely több helyen a kellő táplálék és egyéb szükségletek hiánya miatt elsatnyulva, a cholera által leginkább támadtatott meg, a szükségesekkel lehetőleg ellátathassék: körrendeletileg felhívtam a főispánokat, hogy személyes befolyásukkal a társadalmi téren odahatni igyekezzenek, mikép áldozatkész személyek, testületek és társulatok szegénysorsu népnek gyámolitására felszólittassanak. A honvédelmi ministerium és a hadparancsnokságokkal egyetértőleg továbbá intézkedés tétetett, hogy a fegyvergyakorlatok és a katonaság, úgyszintén a honvédség mindennemű öszpontositásai s mozgalmai, melyek a járvány elhurczolását előidézhetik, a járvány megszűntéig elhalasztassanak. Azon vidékekre, hol a járvány nagyobb mérvű terjedésnek indult, nevezetesen Abauj, Sáros, Bereg, Ligocsa, Ung, Zemplén, Borsod, Gömör, Nógrád, Heves, Marmaros, Szatmár, Bihar, Szabolcs, Arad, Csongrád, Pest, Kolos, Doboka, Belső-Szolnok megyékbe, valamint az ezen megyék területén levő Szabad királyi városok legnagyobb részébe, továbbá a Jászkun kerületbe, úgyszintén a fővárosba orvosi miniszer biztosokat küldtem ki, kiknek feladata volt a járvány ellen elrendelt hatósági óv- és gyógyintézkedések mikénti foganatosításáról meggyőződést szerezni és a megkívántató pótintézkedések életbeléptetését eszközölni. Ez intézkedés czélszerűnek bizonyult, amennyiben a beérkezett jelentésekből csakugyan kiderült, hogy némely helyeken a járvány elleni intézkedések foganatosítása körül hiányok mutatkoztak, melyek járványbiztosok közreműködése mellett lehetőleg orvosoltalak. Minthogy továbbá számos helyen a cholera járvánnyal párhuzamosan a váltóláz is uralgott, sőt ott, hol a cholera megszűnt, a lakosságnak jelentékeny százaléka, a váltóláznak sűrűn egymást érő rohamai miatt munkaképtelenné vált, nehogy a cholera járvány által megkímélt néposztály újabb veszélyes kór által megtámadtassék, és gyógyintézkedések hiánya folytán nagyobb mérvű halálozásnak legyen kitéve, a törvényhatóságoknak meghagytam, hogy a területükön működő cholera-járvány orvosokat utasítsák, miszerint gyógyeljárásukat a váltólázban sijlődő egyénekre is terjesszék ki, egyúttal pedig a hatóságok az iránt is intézkedjenek, hogy a szegénysorsuak a megkívántató váltóláz ellenes gyógyszerekkel díjtalanul láttassanak el. A törvényhatóságok legnagyobb része a járvány egész tartama alatt elismerésre méltó buzgaommal járt el, és e részbeni feladatát ernyedetlen szorgalommal folytatta. A kiküldött miniszteri biztosok, hatósági, magán- és járványorvosok pedig a legtöbb helyen önfeláldozó tevékenységet tanúsítottak működésük körében, illetőleg a betegek gyógykezelése körül. A hatóságilag kirendelt járványorvosok közül három — emberbaráti működése közben, a járványos betegségbe esvén, e kórnak áldozata lett. Hátra van még, hogy egy nagy horderejű kérdésről szóljak, mely a járványnak egyik szomorú következménye, s mely nem csak a kormányt és törvényhatóságokat, hanem minden emberbarátot tetterős közreműködésre hív fel. Értem azon szegénysorsu özvegyeket, s különösen kiskorú árvákat, kik kenyérkereső férjeik, illetőleg szüleik elhunyta folytán, nyomorban és ínségben maradtak hátra. Ezeken segíteni elutasíthatóan kötelesség, és pedig rém csak azon irányban, hogy életük fentartassék s hogy testileg mentessenek meg az enyészettől, hanem ez árvákat illetőleg azon irányban is, hogy kellő nevelés által szellemileg is kiképeztetvén, a hazának hasznos és munkás polgáraivá válhassanak. E magasztos czélnak elérésére, habár a törvény ezt a községek kötelességévé teszi — szükségesnek tartottam a társadalmi erőket is igénybe venni, s azok sokféle tényezőit cselekvésre, nemes közreműködésre buzdítani. Ez irányban felhívást intéztem az illető törvényhatóságokhoz, hogy e társadalmi tényezőket ez irányban buzdítsák, s igyekezzenek a jótékonyság sokféle csatornáit megindítani, felhívtam továbbá a különböző felekezetű főpapokat, hogy az országszerte e czélra megindított adakozást maguk részéről is segéllyel gyarapítsák, s alárendelt lelkészeiket a kitűzött czél felkarolására és lehető előmozdítására utasítsák. Örömmel hozom a tisztelt képviselőháznak tudomására, hogy a beérkezett köztörvényhatósági jelentések szerint a törvényhatóságok által megindított felhívások legtöbb helyen sikert ígérő viszhangra találtak, hogy a nemes tevékenység e téren megindult s több törvényhatóság büszkeségét helyezi abban, hogy az árvák fentartását és neveltetését önkörében nyitott forrásokból eszközölve, az állami segedelmet nélkülözhetővé tegyék. Megemlítésre méltó intézkedést tett ez irányban Hont vármegye bizottsága, hol e megyebeli vagyontalan árvák feletti gondoskodást a legtöbb adót fizető bizottsági tagok vállalták magukra. Kötelességemnek tartandóm a többi törvényhatóságok neveit,uelyek a vagyontalan árvák ügyében intézkedtek, — a tisztelt képviselőház tudomására hozni akkor, midőn az árvák egyénenkénti összeírását, s az azok anyagi és szellemi érdekeikről mikép történt gondoskodást tartalmazó kimutatások beérkezendettek, a midőn azután az iránt is tehetendők tüzetes és indokolt javaslatot, kelend-e általában és ha igen, mily mérvben és módozatok szerint az állam közreműködését ezen nagy horderejű ügyben igénybe venni ? Végre, még meg kell említenem hogy közvetlenül nálam e czélra adakozások utján összesen 7387 frt gyűlt be, mely adakozásokból kizárólagosan choler-árvák eltartására és növelésére eddig az országos gazdasszonyi és az országos kisdedóvó egyletek által Buda-Pesten felállítandó árvaházra segélyül 1000 frtot, a kolozsvári nőegyleti árvaháznak pedig 500 ftot bocsátottam rendelkezése alá, néhány száz forintot pedig az adakozók szándékainak megfelelőig az Olető törvényhatóságoknak és községeknek küldöttem. (Folytatása következik.) KÜLFÖLD. Bazaine pere. (Versailles, november 25.) Mint első taou ezúttal Boyer tábornok versaillesi missiója iránt hallgattatik ki. »Miután — úgymond — a haditanácsban kijelentették a hadtestparancsnokok, hogy a szept. 4-ki kormányt nem ismerik el s hogy a császárság iránt kötelezetteknek érzik magukat, a tbnagy engem Versaillesbe küldött, hogy ezt az északnémet kanczellárnak tudtára adjam. Két nap alatt Versaillesba érkeztem, hol engem a város parancsnoka fogadott, ki engem Maurepas utczában számomra kibérelt házba vezetett. Másnap d. e. 10 órakor Bismarkhoz vezetett, kivel legelőbb Regnierről beszéltünk. Azt kérdé tőlem, hogy ismerik-e ez urat a metzi hadsereg tisztei. Én enenemmel feleltem Azután mondá, hogy a porosz király barátságos érzülettel viseltetik a császári család iránt és most is a császárságot tartja Francziaországra nézve legalkalmasabb kormányformának. A nemzeti kormányban egyenetlenségek ütöttek ki és Gambetta léghajó segélyével hagyta el Párist, hogy a kormánynak Toursban levő tagjait lebeszélje a nemzetgyűlésbe való választások elrendeléséről. Parisban forradalom és anarchia dúl — mondá Bismarck — és több északi város helyőrséget kért a németektől, hogy megvédelmeztessék a franc-tireuröktől. A loirei hadsereg Orleansnál megveretett és Bourges felé vonul vissza. A király nem ismeri el a sept. 4-ki kormányt és azt javasolja Bazainenek, hogy egy tisztet küldjön vagy Kasselbe a császárhoz, vagy Angliába a császárnéhoz. De kijelenti egyszersmind Bismarck, hogy a metzi hadsereggel a capitulatio csak oly alapokon lehető, melyeken a sedani hadsereggel történt. Másnap aztán visszautaztam Metzbe. S miután itt a hadi tanácsban 5 szóval 2 ellen az határoztatok, hogy alkudozásokat folytatni kell, én elutaztam Bru8gelen és Ostendén át Angliába s oct. 22-én Canden-Placebe érkeztem. Előadtam a császárnénak politikai és katonai helyzetünket, s mondom, hogy csak ő menthet meg minket. A császárnéval aztán Londonba mentem, honnan sürgönyileg értesítettem Bismarckot, hogy találkoztam a császárnéval s hogy ő azt feleli, miszerint egész remrénye a rajnai hadseregben van, de oly conventiora, melyet Bismarck ajánl, nem nyújthat segédkezet. Innen Bismarckhoz tértem vissza, ki első feltételül azt kívánta, hogy a rajnai hadsereg egy nyilatkozatot tegyen közzé a császárság régenssége érdekében. A császárné ismét 14 napi fegyverszünetet kért a rajnai hadsereg számára. Bismarck gróf azt felele, hogy az katonailag lehetetlen. Ekkor a császárné egyenesen a királyhoz fordult és 27-én ismét magához hivatott. Ő egy levelet kapott Toursból, melyben az mondatott, hogy a loirei hadsereg erős és ne gátolja a védelmet alkudozások által. Eközben a német kormánytól is vett egy nyilatkozatot, mely szerint a régensség sokkal előnyösebb feltételeket kapna, mint a nemzeti védelem kormánya. Ekkor visszatértem és Brüsselben Taschard franczia követtől értesültem, hogy Metz feladta magát s Bazaine a fogoly tisztekkel együtt a király rendelete következtében Kasselbe ment. Magam is tehát ide rándultam és jelentést tettem elöljárómnak küldetésemről. Bazaine azt tanácsla nekem, hogy térjek vissza Brüsselbe, hol aztán a háború végéig tartózkodtam is. Én Francziaország további ellenállását reménytelennek tartottam és igy nem találtam helyén levőnek, hogy magamat a sept. 4-iki kormány rendelkezésére bizzam, a miben nekem Taschard ur is igazat adott. Pourcet korm. biztos : Nem tartotta ön szükségesnek, hogy a nemzeti védelem kormányát értesítse Metz helyzetéről? Boyer: Én nekem semmi összeköttetésem sem volt a nemzeti védelem kormányával. Én nem ismerem ez embereket. (Nyugtalanság a teremben.) Ezután Bompart és Rameau hallgattatott ki. Ez utóbbi előadja, hogy oct. 21 év beszélt Bismarckkal — ki igy nyilatkozott : Ne higyje hogy III. Napoleon megbukott; a hadsereg mellette van. És Bazaine tbnagy hadsegéde, Boyer tábornok épen nálam volt, hogy a császárné velem alkudozzék Taschard elsassi földbirtokos és volt brüsseli franczia követ: Midőn én kedves barátomat, Jules Favret elhagytam, egy kukkot sem értettem a diplomatiához, de így gondolkoztam : ha már félbalra lóra pattantam, hogy Mac Mahont a harczba kövessem, itt is meg fogom tenni kötelességemet. Brüsselben több egyénnel találkoztam és beszéltem, kik magukra vállalták, hogy belopózkodnak Metzbe; — így a többek közt egy Beauclair nevű lorddal, ha csakugyan lord volt és Caharou grófnéval, kinek ezt mondom: »Ha ön ezt keresztül viszi, akkor valóban nagy dolgot mivel és én ezért jutalmul biztosítom önnek nem barátságát. (Derültség.) Én ugyanis nagyon szeretem német, ki német születésű és kivel 15 éve boldogul élek. Megismerkedtem aztán Canrobert tábornagyáéval is, ki igen nemes hölgy, szép és valódi typus. (Derültség.) Bocsánatot kérek, ha talán nem szabatosan fejeztem ki magamat, de nagyon törődött vagyok, rég szenvedek álmatlanságban. Később Bérardi úrtól, az »Indephelge« tulajdonosától értesültem, hogy Bourbaki Luxenburgban van. Én egyszerűen csak Bourbakinak nevezem, mert jó barátom, és mert históriai név. Magamhoz hivattam tehát őt és arra kértem, hogy menjen Toursba és vegye át a commandot. És itt ismét egy nőről — és még milyenről ! — kell megemlékeznem. Tegnap is ezt mondom két tb nagy jelenlétében : »Bourhaki, tudja mit magának ördöngös egy felesége van!“ (Tartós derültség.) Nem tudtam rábírni őt, hogy Toursba menjen. Végre aztán az ő neje és Canpbertné közbe fogták őt és tüzelték , hogy menjen Toursba. Felhívtak engem is, hogy fejtsem ki szónoki képességemet. Én megtettem, ami tőlem kitelt. Végre ezt mondá Bourbakiné férjének: »Ha va akinek oly neve van, mint neked, az nem halhat meg az ágyban. Erre aztán Bourbaki KÜLÖNFÉLÉK. — A »magyar írók és művészek társaságának estélye holnap (csütörtökön) lesz, a következő műsorral : »Ny Aréjárom,« Mendelssohntól, Liszt Ferencz átiratában zongorázza : Sipos Antal. »Az utolsó alamizsna,“ Petőfi S.-tól; szavalja : Jókainé Laborfalvy Róza urhölgy, »A kesergő leány,« dal Kovács Endrétől; énekli : Nagyné Benza Ida urhölgy, »Sokat látni sem jó,« humoreszk, (uj mű) irta : Jókai Mór; felolvassa : Lendvay Márton. »Juhász vagyok, busán őrzöm a nyájat,« uj népdal, id. Ábrányi Kömértől; énekli Odry Lehel úr, ezen előadások után Neville Mór, amerikai színművész hazánkfia, Poe Edgar »A holló“ czimű költeményét fogja angol nyelven szavalni. Kezdete 8 órakor. Az előadásokat, mint már említettük, társas vacsora követi. Mint halljuk , a fővárosi körök nagy érdekeltséget tanúsítanak ez estély irányában. A társaság tagjait pedig különösen figyelmeztetjük, hogy a küldött részvételi jegyek családjaikra is szólanak. Belépti jegyek (idegenek számára) Aigner Lajosnál váczi utcza, kaphatók. — Ő felsége uralkodási jubileuma alkalmából ma délelőtt a főváros összes templomaiban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. A vártemplomban Ráth plébános és apát végzé a szertartást; jelen voltak a fővárosban időző miniszterek, a parlament számos tagja, polgári és katonai főbb hatóságok, a főváros küldöttsége, több egyházi kitűnőség és nagyszámú díszes közönség. Ugyanez időben a pestvárosi plébánia-templomban is tartatott isteni tisztelet, melyre nagyszámú katonaság volt kirendelve és melyen a főbb biróságok, a hatóságok képviselői és nagyszámú közönség volt jelen. A főváros ünnepi díszt öltött; a középületeken mindenütt diszlobogók lengenek. — A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egyletének helyiségei (váczi utcza 17. sz. II. emelet II. ajtó) folyó év december 2-tól — addig is, mig az ünnepélyes megnyitás megtörténhetnek — az egylet tagjai számára nyitva állanak. A titkár s pénztárnok hivatalos órájukat együtt naponta, d. u. 2—3 óráig tartják ugyanott. Ezen jelentés kapcsában fölhívom mindazon ügyvédjelölteket s joggyakornokokat, kik magukat az egylet tagjaiul az aláirási ivekre beírták, az alakuló közgyűlés azon határozatának, miszerint a beiratási s tagsági dij lefizetésére utolsó határidőül dec. 5-re tűzetett ki, eleget tenni tartozó kötelességüknek ismerjék. Budapest, dec. 1-én, if. Madarász Soma e. titkár. — Budapest főváros törvényhatósága deczember 3-diki közgyűlésének napirendje. A belügyminisztérium rendelete az ó-budai kisebb kir. haszonvételeknek a főváros tényleges egyesítése utáni átvétele tárgyában. — A miniszterelnök úr leirata a közös közgyűlés részéről a lánczhidvám megszüntetése iránti feliratra. — Elnökségi előterjesztés, a fővárosi esküdtszéki képességgel biró polgárok összeírása és az 1874-dik évi szolgálati lajstrom elkészítése iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a főmérnöki állomás betöltése iránt tett indítványra. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a főváros egész területére kiterjedt némely iparügyek mi módoni ellátása iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Rókus-kórház 1874-dik évi költségelőirányzatának helybenhagyása iránt. — Bizottmányi javaslat a közmunkaadók megváltásáról szóló munkálat tárgyában. — Tanácsi előterjesztvény a váczi temetőből a kerepesi úti köztemetőbe való áttemetések határidejének meghosszabbítása iránt stb. — Az orvosi bál bizottmányának tisztikara következőleg alakult : elnök Kormuth József, alelnök Spuler József, jegyző Dömötör József,aljegyző Kassay Ákos, pénztárnok Arányi Árpád, ellenőr Nagy Szilárd, háznagy Székács Béla, segédháznagy Govrik Béla, bizottmányi tagk: Taufér Vilmos, Hadzsy János, Szénásy Sándor, Muraközy Dezső, Bojta József, Tom Béla, Miskolczy Imre, Árkövi József, Schwarzer Ottó, Szentimrey Ákos, Kállay József, Walla Lajos, Wenzel Lajos. A bálbizottmány fő feladatának tekinti, hogy mint eddig , úgy ezután is a közönség tetszését kiérdemelje. — A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottmány ma tarta alakuló gyűlését a városháza gazdasági termében Kad& Mihály alpolgármester elnöklete alatt. Elhatározták, hogy üléseiket rendesen hétfőn délelőtt 9 órakor fogják a régi városháza 1-ső emeleti termében tartani. Minthogy a főváros háztartásában jelentékeny szerepet játszik a partbérből és a partjavadalomból eredő bevétel, albizottságok küldettek ki. Egyik a Duna partrészek bérbeadására vonatkozó ügyekben van hivatva eljárásra és véleményadásra. A másik albizottmány feladata javaslatot dolgozni ki az egyesített három város eddig külön és különféleképen kezelt javadalmainak rendezése és egyesítése ügyében. A redout-pótépitkezés lassú haladása kellemetlen gyümölcsöt termett a városnak is, az építésznek is. A redout hátsó részét képező pótépitkezésnek f. é. nov. 1-ig befejezve kellett volna lennie, s a városi hatóság a nyerendő helyiségeket ezen időtől fogva 5000 frtért bérbe adta Schaltern Frigyesnek a redoute bérlőjének. A termek azonban máig sem készültek el, a igy a bérlő, minthogy a belső berendezés ily nagy helyiségeknél szinte sok időt vesz igénybe, azokat ezen téren már alig fogja használhatni. Kérvényt intézett tehát a városhoz, hogy a pótépítkezés után ez évre eső 500 frt bért engedje el neki. A gazdasági bizottmány is azon nézetben van, hogy a fővárosi hatóság méltósága megköveteli, hogy olyasmiért, mit valakinek át nem adhat, bérfizetést se kérjen, és e végből albizottságot küldött ki azon utasítással, hogy Linczbauer István, a redoute építkezés művezetőjétől nyilatkozatot kérjen, mikor fogja elkészíteni az építkezést, továbbá hogy igyekezzék Schaltern és Linczbauer közt a helyiségek átadására nézve egyezséget létrehozni, esetleg Linczbauer késedelme folytán a várost érendő veszteségért vonja felelősségre. Holnap a redoutépítési bizottmány is ülést fog tartani. A természettudományi társulat deczember 5-dikén, pénteken este 6 órakor a vegytani intézetben (Országút 42. sz.) természettudományi estélyt tart, melyre a közönség hivatalos. Ez alkalommal Kohn Gyula >a hang színezetéről« kísérletekkel egybekapoolt előadást tart. A Wagner Richárd egylet választmánya vasárnap, deczember 7 én délelőtt 11 órakor a zenekedvelők egyleti termében ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja elnöki megbízásból Mende Bódog titkár. — A magyar történelmi társulat decz. 4-én, csütörtökön, d. u. 5 órakor a j m. tud. akadémia palotájának Kisfaludy-termében 1 havi ülést tart, melyen a folyó ügyek tárgyalást ínélett Thaly Kálmán fog felolvasást tartani a gr. Andrássyak levéltárainak történelmi érdekű okmányairól. Mely ülésre a társulat minden rendű tagjai hivatalosak, s a szakkedvelő közönség szívesen láttatik. — Könyörületes lélek. Reiner Marinak legyőzhetlen szenvedélye, melyért, egy ízben már fogva is volt, Ügyefogyottak és szegények javára könyöradományokat gyűjteni és ebben azon körülmény által sem engedi magát gátoltatni, hogy hatósági engedélye a gyűjtésre nincsen. Készít ő magának hatásári engedélyeket, tanácsi végzéseket, stb. melyekkel bekopogtat a tehetősb családok ajtain, és majd ezen, majd más intézet számára gyűjt pénzt, de mely soha az illető helyre el nem jut. — így ma délelőtt Burian János ügyvédnél kéregetett, ki azonban a gyűjtőkönyvet s felmutatott hatósági engedélyt magánál tartotta, s a gyűjtőt délutánra ismét magához rendelte. A főkapitányságnál kérdést intézett, váljon a Reiner Mari által felmutatott engedélyek valódiak-e? A főkapitányság csakhamar meggyőződött, hogy az okmányok hamisítva vannak. Parancs adatott ki a csalónő elfogatására, ki azonban megérezve a rosz szelet, délután nem mutatta magát Burián ügyvédnél. — Az új választási törvény ügyében a budapesti »Központi ellenzéki kör« rendkívüli közgyűlés összehívását, határozta el decz. 8 kora de. 11 órakor. Az ellenzéki kör feliratot akar intézni a törvényhozó testülethez, melyben sürgetni kívánja, hogy az említett törvény a szabadelvűség követelményeinek megfelelőleg szerkesztessék. —» A honvéd szerlöveg osztályok — mint értesülünk — kerületenkint öszpontosittatni fognak, mi által ez irányban is némi megtakarítás lesz elérve a honvédelmi költségvetésben. — Szathmáry István, volt honvéd főhadnagy, jelenleg nagyszalontai csizmadiamester életrajzát Rozvány György úr beküldötte lapunknak. Nem tesz érdektelen, ha e férfit, kit sújtó szerencsétlensége miatt e haza polgársága, Kossuth Lajos levelei folytán nemes részvéttel segélyezni buzgólkodik, bemutatjuk. Szathmáry István született N.-Szalontán (Bihar megyében) 1816-ban szegényes sorsú földműves szülőktől, számos testvérei között a legifjabb. Az elemi iskolákban csak négy évig járt. Szándéka az iskolákat folytathatni, szüleinek szegénységén megtörött, s neki csizmadia tanoncncznak kellett mennie Debreczenbe. Tanonczi boldog évét csak egy keserítette, a visszaemlékezés az iskolára, melyet előtte örökre bezártnak látott. Csizmadia legény korában a 37. számú m. kir. gyalog sorezredbe katonának állott, és beosztatott ezen ezrednek Bécsben állomásozó gránátos osztályához, hol szolgálati idejének nagyobb részét mint altiszt töltő el. Iparos ügyessége hamar felismertetvén, tér engedtetett neki mesterséget gyakorolhatni. Különösen kitüntette magát a könnyebb és izlésszerübb csákók készítése által és készítményei oly keresetté válta a fő- és altisztek előtt, hogy ő 1847. év végén 400 frtnyi becsületes keresménynyel távozhatott el ezredétől, N.Váradra, hol czipészműhelyt szándékozott nyitni. — 1848-ban testvérbátyjával együtt, a később történelmi hirt és dicsőséget aratott 3-dik honvéd zászlóaljhoz állott. — Bátyja a piski i csatánál elesett;— de ő bár 17, ezek között számos csatában vett részt, bár a csatárláncz fejlesztése s vezénylete rendesen rábizatott, s bár a legveszélyesebb helyekre rettenthetlen bátorsága és önfeláldozási készségéért kiváltképen ő lett kiszemelve, négy golyósorlást kivéve a fegyverletétel után testileg minden sérelem nélkül jött vissza szülőföldjére. A budai vár bevételénél kitüntetett vitézségéért a 3-ik rendű érdemjelt nyerte el. A hadsereg menete közben a 3-ik zászlóalj tisztei gróf Károlyi tótmegyeri kastélyának kertjében tettek megvendégelve és köztük Sz. I. is hatodmagával, mint közelebb kinevezett uj tisztek. Ezen ebédnél Szathmári András honvédszázados s az uj tisztek ünnepelt szinköltőnk Szigligeti Edének néhai testvére által pohárköszöntéssel lettek megtisztelve, mely toasztban különösen Sz. I-t igyekezett kiemelni mondván: ti csizmadiák és iparosok, bár nem ismeritek a magyar nemzet történelmének dicső alakjait, bár nem tanultátok iskolában a hazáért való önfeláldozásnak örökidőkre szóló fényes példáit; mégis ti, és köztetek te, Sz. I. barátom, mutatjátok meg a harcztéren nekünk, — kik az ó- és újkor történeteinek hőseit iskolákban ismerni tanultuk, — a honfiúi önfeláldozásnak legmagasztosabb példáit. Legyetek köztünk barátilag fogadva és különösen te, Sz. I. légy mindnyájunknak sövetésre méltó példa; de különösen N. N. itt ülő urfinak, ki még eddig különféle érvek alatt minden csatából kivonta magát, és ki, ha még tovább is a kötelességekkel szemközt buvósdit fog játszani, kell hogy mindnyájunk által.................. Élj te, Sz. Iegjobbjaink egyike, sokáig !! Mint volt honvédtiszt osztá ő is a meghurczoltatást, a sorozóküldöttségek elébe állítást. Csak 1850-ik év nyarán nyerte vissza azon jogot, hogy ezután kenyerét véres verejtékével keresheti. Megszabadulása után mesterségéhez fogott oly sikerrel, hogy csakhamar ő lett e vidék legizlésesebb munkájú czipésze, sőt ipara sikerében fizva már 1850. nov. havában megházasodott, elvévén feleségül egy a Tisza család szolgálatában huzamosb ideig állott hajadont, ki neki máig is hü élet és munkatársa és ki őt tizennégy gyermekkel, kik közül 8 még most is életben van, ajándékozó meg. Az elnyomatás szomorú ideje alatt a lakába áthalatszott zajgó zene és tánczvigalomra e keserű versben tört ki telke fájdalma : „Egyre zsong a zene A táncznak vége nincs Bár legjobbjainkon Zörög a rabbilince. Oh ne kérdezd könyüm Miért foly a kezomon ? Hogy más vigadni tud, Én most azt siratom.“ Honfi fájdalmát idővel a nagyszimu gyermekek eltartójának nehéz feladata, feledtető ugyan vele, de egyszersmind oly megfeszített munkásságot vett tőle igénybe, hogy egészségének okvetlenül áldozatul kelte esni. Jókorán észrevette a sok ülés és görnyedő munkának egészségére káros voltát, ezért egy általa feltalált oly ülő- és varrószéket vett alkalmazásba, mely összetett szerkezeténél fogva feltaláójának éles combvndló tehetsége és technikai ügyességéről tesz fényes bizonyítást. E varrószék rajzát a »Vasárnapi Újság« 1855-ben közölte, sőt mintázatát a bécsi ker. és iparministeriumhoz is felterjesztette, honnan e találmány dicsérő elismerést nyert. E varrószékének daczára is Sz. I. nem nyerhette vissza korábbi egészségét; sőt szemei elgyengülésének is rohamosan ment elébe. Ily kétségbeejtő állapotában arra határozó magát, hogy a czipészség mellett a virág- és konyhakertészettel is fogalkozzék. Ezt tette oly szép sikerrel, mely neki ismét becsületére vált. Különösen a rózsafák tenyésztésének tett nagy mestere , a miért is, midőn a lapokból olvasó Kossuth Lajos foglalkozását turini házi kertjében, a múlt év tavaszán az ünnepelt férfinak 10 rózsafát küldött, melyeket is emez örökbecsű szép levelében köszönt meg a szerény iparosnak. — Szeme világát elvesztvén, légig-